A napszemüveg-választásnál két alapszabály van: szerepeljen a címkéjén az UV 400 vagy 100% UV-védelem felirat, és legyen minél nagyobb. Ezeket betartva mindenki választhat a saját arcformájához, stílusához illő darabot, és viselje azt télen-nyáron, hiszen nem az évszaktól függ az UV-sugárzás. Dr. Dálnoki Noémit, a Duna Medical Center szemész szakorvosát arról kérdeztük, hogy miért károsabb egy rossz napszemüveg, mint a semmilyen.
Nem csak nyáron
Az UV-sugárzásra télen-nyáron figyelnünk kell, sőt mivel a sugárzás a vékony felhőrétegen is áthatol, a borús égbolt sem jelent védelmet. A víz, a homok és a hó visszaverik a sugarakat, ezért strandoláskor és síeléskor is fontos a megfelelő védelem. A láthatatlan UV-sugarak egy részét elnyeli az ózonréteg, másik részét a szaruhártya, de még így is juthat a szembe annyi, ami már károsíthatja azt. Ráadásul az egész életen át kapott dózisok összeadódnak, és így egyre komolyabb gondot okozhatnak.
Le kell mondanunk arról, hogy rózsaszínben lássuk a világot?
Sokan úgy gondolják, hogy minél sötétebb a lencse, annál jobban kiszűri a káros sugarakat. Ez azonban tévhit, ugyanis az UV-szűrő réteg színtelen, a gyártók pedig bármilyen szín esetében be tudják építeni a lencsébe a szükséges réteget. A különböző színű napszemüvegekről viszont azt kell tudnunk, hogy megváltoztathatják a színérzékelést, illetve befolyásolhatják a kontrasztérzékenységet. Nem szabad elfelejteni, hogy egy rossz minőségű napszemüveggel többet árthatunk a szemünk egészségének, mintha semmit sem viselnénk. Az UV-szűrőt nem tartalmazó, de sötét lencséjű napszemüveg miatt a kitágult pupillán át még több káros sugár éri a szemünket.
Mitől lesz igazán jó egy napszemüveg?
Szerencsére nem igaz, hogy csak nagyon drágán lehet megfelelő minőségű napszemüveget kapni, viszont mindenképpen megbízható kereskedőtől kell vásárolni. A nagyobb optikákban szerencsére van lehetőség arra, hogy a szemüveg UV-szűrő képességét beméressük. Emellett a napszemüvegek esetében a méret is lényeges. Legyen minél nagyobb, hogy felülről, alulról és oldalról is a lehető legkevesebb káros sugár érje a szemet, hiszen a kisebb lencsék mögé könnyebben besüt a nap. Egy UV-szűrős napszemüveg mellett a széles karimájú kalapokkal is sokat tehetünk szemünk egészségéért.
Mi történik a szemünkkel az UV-sugárzás hatására?
Több szembetegség kialakulása is összefüggésbe hozható a káros UV-sugárzással, bár az esetleges szövődmények a mai napig kutatás tárgyát képezik. Az egyik nagy csoport a hosszan tartó, leginkább évek alatt összeadódó UV-sugárzás hatására kialakuló betegségeké. Ilyen a szürke hályog, ami a szem belsejében lévő szemlencse elszürkülését jelenti, ez pedig látásromláshoz vezet. Szerencsére ma már a szürke hályog műtéttel gyógyítható. A káros sugárzás okozhat még makuladegenerációt is, más néven szemfenéki meszesedést, ami a központi látást rontja. Emellett ide sorolható még a pterygium, vagyis a kúszóhályog is, amit a szörfözők vagy farmerek betegségének is neveznek. A sok napsütésnek, szélnek kitett embereknél kialakuló betegség egy kötőhártya-kettőzet, ami a szaruhártyára nőve ronthatja a látást. Műtéti úton eltávolítható, de gyakran kiújul. A pinguecula, ami a kötőhártyán megjelenő kis megvastagodás, szintén hosszú évek alatt alakul ki. Ez legtöbbször tünetmentes, de okozhat panaszokat, mivel egyenetlenné teszi a szemfelszínt, ilyenkor a műtéti eltávolítás is szükségessé válhat.
A fent említett betegségektől eltérően a photokeratitis akkor alakul ki, ha rövid idő alatt nagy mennyiségű UV-sugárzás éri a szemeket, például hegesztés, szolárium vagy hóról visszatükröződő napfény miatt. A tünetek pár órával a behatás után már jelentkezhetnek. A betegek égő fájdalmat éreznek és könnyeznek. Szerencsére a súlyos tünetek ellenére pár nap alatt megszűnhetnek a panaszok.
Mindezek ellenére, ne feledkezzünk meg róla, hogy a napsugárzásnak számos jótékony hatása is van, nem kell szélsőségesen védenünk magunkat tőle. A szempanaszok jelentkezése esetén azonban érdemes haladéktalanul orvoshoz fordulni!
