Magyar, német, ír, dán, lett vagy francia? Legújabb tesztünkön több vajnagyhatalom termékei mérkőztek meg egymással. A fő kérdés nyilván az volt, hogy a prémiumvajak tényleg jobbak-e, és ha igen, mennyire lehet indokolt akár háromszoros összeget áldozni rájuk. Máris mondjuk a legfontosabb tanulságokat!
A vaj vajon mi?
Traszkovics Zsolt élelmiszermérnök, a Diatra Mérnöki Iroda Kft. ügyvezetője a Dívány kérdésére elmondta, a vaj lényegében egy tejből, illetve a tejből kiváló tejszínből készülő állati zsiradék. A tejszínt a gyártás során köpüléssel választják szét íróra és tejzsírra. A vaj pedig nem más, mint az utóbbi szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú csontfehér végterméke.
A szakember szerint adalékanyagok csak abban az esetben fordulhatnak elő benne, ha nem a tej alkotóelemeinek helyettesítésre szolgálnak, emellett a vajat sózhatják is.
Milyen fajtái vannak?
A vajnak három változata ismert. Traszkovics Zsolt magyarázata alapján a beltartalmi összetétel szempontjából a legmagasabb minőséget a minimum 80 százalékos zsírtartalmú (a sózottnál 82 százalék) márkázott vaj képviseli, melynek víztartalma nem lehet magasabb, mint 16 százalék (a sózottnál 2 százalék).
A teavajnál ehhez képest annyi a különbség, hogy azonos zsírtartalom mellett a víztartalom akár 19 százalék is lehet. A három közül a szendvicsvaj a leggyengébb minőségű: miközben zsírtartalma 68-70 százalék, addig víztartalma akár 30 százalék is lehet.
Mennyire érezhető a különbség?
A szakember megjegyezte, mivel a vaj gyakorlatilag egyetlen összetevője a tej, illetve beltartalmi jellemzői is szabályozottak, a gyártók termékei között – a csomagolásukat leszámítva – nincsenek jelentős különbségek.
Természetesen minden ízlés kérdése. Kinek a magasabb, kinek az alacsonyabb zsírtartalmú változat ízlik jobban.
Miért olyan átkozottul drága a dán/ír vaj?
Traszkovics Zsolt szerint az állattartás módja ugyan eltérő lehet, ami a tej minőségét is befolyásolhatja, de a szóban forgó termékeknél leginkább a szállítás költségét és persze a márkát fizetjük meg.
„A dán Lurpak vaj esetében úgy tudom, a tejet köpülés előtt érlelik, valamint tejsavbaktériumokkal beoltva kezelik. Szakmai szempontból ugyanakkor ez sem indokolja az árkülönbséget.”
Hogyan teszteltünk?
Próbánkhoz a nagy láncok aktuális kínálatából szereztük be a termékeket. Mivel elég tetemes mennyiség, összesen 24 darab jött össze, úgy döntöttünk, hogy nem teszünk ki az egérváll kockázatának, tesztünket ezért két részre osztottuk. Ezúttal az ismert gyártók vajait mutatjuk be, míg legközelebb a saját márkás termékek kerülnek terítékre.
Módszerünk nem változott. Résztvevőink egy vakteszt keretében kóstolták végig a termékeket, melyeket szigorúan szubjektív, érzékszervi szempontok alapján értékeltek egy 1-től 5 pontig terjedő skálán. Az összesítés és átlagolás után ebből jött ki az alábbi végeredmény.
3. helyezett: Gazda teavaj – 3 pont (299 forint/100 g)
Zsírtartalom: min. 82 százalék.
A Sole-Mizo vajköpülő asszonnyal illusztrált terméke csak két tesztelőnknél döngetett nyitott kapukat, akik finomnak és krémesnek nevezték, a többieket viszont inkább vajnak álcázott margarinra vagy zsírra emlékeztette. Ha nem vágysz sorsfordító kulináris örömökre, 299 forintért azért nem rossz deal – főleg annak fényében, hogy a többi dobogós termék mennyibe kerül.
- Finom, mogyorós íze van.
- Íztelen és „színtelen”.
- Ez inkább zsír, mint vaj.
- Ez egy vajnak álcázott margain.
- Hűtőszekrényízű.
- Fehér, krémes és tejes, talán egy kicsit túlságosan is.
3. helyezett: Président vaj – 3 pont (949 forint/200 g)
Zsírtartalom: min. 82 százalék.
Bár a francia eredetű Président vaj szintén a harmadik helyen végzett, 949 forintos árának tükrében 3 pontos átlaga nem tekinthető kimondottan acélos eredménynek. Kóstolóinkban nem is hagyott igazán mély nyomokat. Még aki 4 pontot adott rá, az is csak annyi jót tudott elmondani róla, hogy könnyű és nem kellemetlen.
- Margarinos, nem túl jó.
- Finom, kicsit lehetne sósabb.
- Semmilyen, de legalább nem rossz.
- Semmitmondó. Az cél, hogy ne legyen íze?
- Könnyű vonal, nem kellemetlen.
- Nem rossz, de nem is jó.
2. helyezett: Meggle márkázott vaj – 3,83 pont (899 forint/200 g)
Zsírtartalom: min. 82 százalék.
A frissen köpült (legalábbis a csomagolása alapján) német Meggle vaj leginkább sárga színével hívta fel a figyelmet, de hamar kiderült, hogy más téren is kilóg a sorból. Méghozzá pozitív értelemben! A legtöbben üdítően krémesnek, lágynak és finomnak találták.
- Semleges, de nem rossz.
- Kellemes az íze és az állaga.
- Jó krémes, de az íze elég halovány.
- Tetszik, hogy sárga, bár nem tudom, hogy ez valódi érték-e. Amúgy finom.
- Ezzel ellennék, ha friss zsemlére kenném.
- Sárgás színű, krémes és lágy. Finom.
1. helyezett: Lurpak dán vaj – 4,16 pont (969 forint/200 g)
Zsírtartalom: min. 80 százalék.
Oké, 969 forintot adni egy vajért erős elhivatottságot (és vastag pénztárcát) kíván, de nézd a jó oldalát, cserébe számos csalódástól kímélheted meg magad. Feltéve, hogy szereted a sós ízeket. Tesztelőink egyértelműen szerették: kellemes állagára, illetve finom ízvilágára tekintettel a dán Lurpak termékét az első helyre juttatták.
- Kellemesen sós, finom.
- Pont jó az állaga, kicsit sós, ami nekem bejön. Van íze és finom.
- Hopp, ez sós, nagyon sós.
- Ez egész jó szerintem.
- Sós, kellemes.
- Enyhén sós, nekem nagyon ízlik. Szendvicsre csodálatos!
Futottak még
Ezeknek a termékeknek most nem jött össze a bravúr, ezért csak röviden értékeljük őket.
5. helyezett: Félegyházi teavaj – 2,83 pont (329 forint/100 g)
A Félegyházi terméke vajas, tejes jellemzőivel váltotta ki két tesztelőnk szimpátiáját, mindenki más azonban kissé haloványnak vagy egyszerűen semmilyennek tartotta.
6. helyezett: Tolle tevaj – 2,5 pont (359 forint/100 g)
A Tolle terméke a többség szerint meglehetősen zsíros és kissé semleges jelleget öltött. Volt, aki édeskés, lágy és krémes ízeit emlegetve leginkább kalácsra kenve tudta volna elképzelni.
6. helyezett: Valio finn vaj – 2,5 pont (699 forint/200 g)
A finn Valio igencsak vegyes értékeléseket szerzett. Akik kedvelték, karakteres tejes ízét emelték ki, akik nem, a margarinhoz hasonlították, ami azért elég szégyenteljes egy finn vajra nézve.
8. helyezett: Kerrygold eredeti ír vaj – 2,33 pont (849 forint/200 g)
A feltűnően sárga színű Kerrygold ír vaj nagy meglepetésre csak a nyolcadik helyig jutott. „Jól néz ki, csak nincs íze” – mutatott rá valaki, amivel egyetlen kivételtől eltekintve nagyjából az egész csapat egyetértett. Hárman azt is a szemére vetették, hogy túlzottan margarinos beütésű.
9. helyezett: Magyar teavaj – 2,16 pont (389 forint/100 g)
Nagyon sápadt, kicsit kemény és nincs semmilyen íze – nyilatkoztak tesztelőink az Alföldi Tej termékéről, ami így hazafias színei ellenére sem szerzett magának rajongókat.
10. helyezett: Mizo teavaj – 2 pont (319 forint/100 g)
A Mizo teavajából szinte csak a zsír érződött ki, de az nagyon, így az a közvélekedés alakult ki, hogy unalmas. Ettől eltérő vélemény csupán rémesnek minősített utóíze miatt fogalmazódott meg.
10. helyezett: Riska háromnegyed-zsíros vaj – 2 pont (299 forint/100 g)
Az Alföldi Tej másik, alacsonyabb zsírtartalmú (legalább 60 százalékos) terméke senkitől sem kapott hármasnál magasabb pontszámot. Egyértelmű hiányosságra nem derült fény, egyszerűen kevésbé ízlett tesztelőinknek.
12. helyezett: Fjord’s márkázott vaj – 1,5 pont (699 forint/180 g)
A lett származású Fjord’s vaj egészen bizarrnak tűnt. Tesztelőink a következőket írták róla: „kellemetlen”, „juhtúróízű”, „lábszagaromájú”, „ramaty” és „rémisztő mellékíze van”. 699 forintért ez is váratlan fejlemény.
Búcsúzóul engedd meg, hogy a figyelmedbe ajánljunk egy izlandi praktikát, ami nemcsak lágyabbá és kenhetőbbé, hanem finomabbá is teszi a vajat.
