Ha halakat tartunk otthonunkban, akváriumunk előbb-utóbb algásodni kezd. Egyes algák vagy moszatok teljesen ártalmatlanok, mások viszont – főleg, ha hosszú időn át hagyjuk elszaporodni őket – károsak lehetnek a vízben élő halakra és növényekre. Mi okozza a moszatok elburjánzását, illetve mit tehetünk ellenük? A The Spruce Pets szerzője osztja meg velünk tanácsait.
Ismerd fel az algásodást, és szabadulj meg tőle!
Az algák vagy moszatok egyszerű, fotoszintézisre képes növényi élőlények, melyek életben maradásukhoz és szaporodásukhoz, akárcsak bármely más növény, három alapvető dolgot igényelnek: vizet, fényt és tápanyagot. Miként például a fű vagy a borostyán is túlnőhet és bekebelezheti kertünket, ha nem nyessük le és ápoljuk megfelelően, kellő odafigyelés nélkül az algák is túlszaporodhatnak, így belephetik az akvárium belsejét és üvegét, vastag, barnás, zöldes vagy vöröses réteget képezve.
A vizet értelemszerűen nem vonhatjuk meg halainktól, de a fény és a tápanyag kellő szinten tartásával megakadályozhatjuk, hogy az algák elszaporodjanak. Ügyeljünk rá, hogy sose hagyjuk az akvárium világítását túl sokáig (napi nyolc óránál többet) és feleslegesen bekapcsolva, továbbá óvakodjunk a közvetlen napfénytől. Sose etessük túl a halakat. Minél több táplálék marad meg a vízben, annál többet képesek az algák elszipkázni. Ha a halak öt percen belül nem eszik meg a nekik felkínált eleséget, azt jelenti, hogy már nincs rá szükségük. A felesleges tápot óvatosan távolítsuk el a vízből.
Nagyon fontos, hogy kellő gyakorisággal cseréljük akváriumunkban a vizet. Érdemes hetente legalább a víz 10-15 százalékát megújítani. Hasznos lehet utánanézni magának a víznek is, nehogy túl sok foszfátot vagy nitrátokat tartalmazó vizet használjuk, mely a Kánaánt jelenti az algák számára. Szintén elengedhetetlen, hogy folyamatosan tisztítsuk az akvárium belsejét, pucoljuk le a köveket és az üvegfalat, távolítsuk el a túlnőtt növényeket és az egyéb szennyeződéseket.
Minél több növényt telepítünk az akváriumba, annál kevésbé adunk teret az algáknak a szaporodásra, hiszen ezek elvonják a táplálékot előlük. Léteznek emellett olyan halfajták, például a díszesszárnyú márna, a törpe szívóharcsa vagy (mint a neve is jelzi) az óriás algaevő hal, melyek kifejezetten szeretik az algát fogyasztani, így akváriumunk lakóiként hasznos szolgálatot tehetnek társaik és környezetük érdekében.
Milyen moszattípusokkal találkozhatunk az akváriumban?
A növénynek nem tekinthető barnamoszat inkább a fiatalabb akváriumok falán telepszik meg, mind közül a legkevésbé ártalmas. Könnyen letörölhetjük az üvegről. Később, az idő előrehaladtával gyakran magától is megszűnik. A zöldeskék moszat nem más, mint egy cianobaktérium, mely a magas foszfáttartalmú víz miatt jelentkezik. Roppant szaporán terjed és igen nagy károkat tud okozni, ezért érdemes minél gyorsabban megszabadulni tőle. Legegyszerűbb, ha kicseréljük az akvárium tartalmát kevesebb foszfátot tartalmazó vízre, de olykor más lépések is szükségesek. Az eritromicin hasznos lehet ellenük, de vigyázzuk, mert túlzott mértékben használva ez az antibiotikum elpusztíthatja az akvárium vizében élő hasznos mikrobákat is.
A vörösmoszattól – mely a növényeken telepszik meg – tudunk a legnehezebben megszabadulni. Csepegtessünk kis mennyiségben 10-15 százalékos fehérítőszert a vízbe, mely a legtöbb esetben sikeresen végez vele. A zöldmoszat ellenben gyakran hasznos tud lenni akváriumunk élővilága számára, emellett, megfelelően gondozott körülmények között sosem burjánzik túl, így nem is igényel komolyabb odafigyelést. Súlyos probléma viszont az ún. „zöld víz” jelensége, mikor elszaporodnak a vízben a mikroalgák, melyeket – ellenben a növényeken vagy az üvegen megtelepedő moszatokkal – nem tudunk egyszerűen lesikálva eltávolítani. A víz kicserélése sem használ, hiszen az akváriumban maradt algák villámgyorsan újra szaporodni kezdenek. Használjuk szűrőberendezést, vagy napokig zárjuk el minden fényforrás elől akváriumunkat, hogy megszabadulhassunk ettől a kellemetlen betolakodótól.
