Az ember gyarló lény, szeret a tévé előtt tespedni, ugyanakkor az elismerés is jólesik neki. Az aktivitásmérők és okoseszközök világában pedig egyre nagyobb szerepet kap szerencsére az egészségesebb életmód. Egyik eszköz sem arra ösztönöz, hogy jövőre már félmaratonokat fussál vagy élsportoló legyél, hanem egyszerűen elismeri, ha tettél aznap valamit az egészségedért, és ösztönöz, hogy ismételd ezt meg másnap is. De vajon mennyire bízhatsz meg ezekben az eszközökben?
Okosóra vagy aktivitásmérő?
Az első eldöntendő kérdés, hogy okosórát vagy aktivitásmérőt szeretne az ember. Árban van különbség, de sokszor funkciókban nagy az átfedés. Vagyis az okosóráddal is tudsz sportolni, főleg azokkal, amiket kifejezetten a sportos életmódhoz terveztek, és az aktivitásmérőkkel sem maradsz le a legfontosabb értesítéseidről. De akkor mi alapján érdemes dönteni? Ha nem az ár alapján döntesz és nem is a személyes preferenciád szerint, vagyis, hogy melyik tetszik jobban, akkor érdemes számításba venned, hogy mire vagy igazán kíváncsi.
Ha elkezdtél sportolni, vagy csak szeretnél többet tenni az egészségedért, és nyomon szeretnéd követni a fejlődésed, ráadásul arra is kíváncsi vagy, hogy az éjszakáidra hogyan hat a mozgás, akkor válassz aktivitásmérőt! Ha pedig az a cél, hogy kicsit kevesebbet nyomogasd a telefonod, hogy nyomon követhesd mindazt, amit egy aktivitásmérővel lehet, de érdekelnek olyan funkciók is, amik nem feltétlenül a testmozgásoddal vannak kapcsolatban – vagy pont azok érdekelnek inkább, semmint a testmozgásod –, akkor válaszd az okosórát!
Mennyire megbízható?
A legtöbbször feltett kérdés az, hogy mennyire bízhatsz meg az eredményeiben. A legjobban akkor jársz, ha mindent csak iránymutatásnak veszel. Ha tényleg komolyan szeretnél sportolni, és mondjuk, félmaratonra akarsz készülni, akkor vegyél kifejezetten futóknak szánt órát. Ezek talán túl sok extrát nem tudnak, viszont azt pontosan megmondják, mennyit futottál, milyen idő alatt. Ha nincs arra szükséged, hogy egészen pontosan tudd, 7825 vagy 7636 lépést tettél-e meg aznap, vagyis ha csak egy általános képre vagy kíváncsi, akkor válassz nyugodtan az aktivitásmérő és okosóra közül, hiszen ezek is már egyre pontosabb képet adnak arról, mennyire vagy aktív.
Mi az, amiben ne bízz?
A Which? cikke szerint a legtöbb általa vizsgált aktivitásmérő 40 százalékkal túlbecsülte a lépések számát, vagyis azt hiszed, hogy 10 ezer lépést tettél meg, miközben csak 5900-at. A kalóriaégetés sem stimmel, vagyis hiába hiszed azt, hogy simán bevághatsz egy falat csokit, mert pont most égettél el annyi kalóriát, ez nem igaz, és a távolságban is nagyjából 30 százaléknyit téved, azaz, azt hiszed, hogy lefutottál egy maratont, közben meg a célegyenesben sem lennél még.
Beépített GPS
Ez az, amit keress, ugyanis azok az eszközök, amikben ez van, a kutatások szerint sokkal pontosabban mérik például a távolságot. Ha nincs benne, akkor a telefonod GPS-adatait fogja használni, vagyis kimaradnak azok a távolságok, amiket a mobilod nélkül tettél meg. Ha pedig ezt sem használja, akkor a lépésszámod alapján próbálja a távolságot kalkulálni, ami nem lesz igazán pontos.
Hogyan tudod elérni, hogy pontosabb adatokat kapj?
Ha azt szeretnéd, hogy pontosabb értékeket kapj, akkor első beüzemelésnél rendesen állítsd be a kütyüdet. Add meg a pontos magasságod, a testsúlyod, ha kéri, akkor a lépéshosszod is. Minél több pontos adatot adsz meg, a kütyüd is annál pontosabban tud majd kalkulálni. Figyelj arra, hogy úgy viseld, ahogyan azt előírták, vagyis ne túl szorosan és ne is túl lazán, mert különben nem fogja rendesen mérni a pulzusod. Általában a csuklócsont felett kell lennie a szenzornak, hogy a legpontosabb adatokat kapd. Mindig frissítsd a szoftvered – erről értesítést fogsz kapni –, ha szeretnél olyan javításokat, apróbb ráncfelvarrásokat, amik nemcsak egyszerűbben kezelhetővé, de pontosabbá is tehetik az eszközeidet.
Minek ez nekem?
Nem kell ahhoz sportolónak lenned, hogy kihasználd az óra és az aktivitásmérő előnyeit, persze nyilvánvalóan sokkal több és izgalmasabb adatot kinyerhetsz belőle, ha sportolsz is, de a hétköznapi mókuskerékben is ideális. Rászántam az életemből néhány hónapot, hogy szinte megszakítások nélkül próbáljam ki, milyen az, ha okosóra vagy aktivitásmérő van az emberen. A késői nyaralásra egy 67 800 forintos Fitbit Versával mentem, ez bírja a vizet is, úgyhogy mikor azt hittem, hogy egész nap a parton henyéltem, és az a vízben lubickolás semmit sem jelent, kiderült, hogy 6 kilométert úszkáltam össze, arról nem is beszélve, hogy városnézés címen mennyit sétáltam, vagyis amiről azt hittem, hogy egy egyhetes tespedés, kiderült, hogy igenis aktív nyaralás. Az egyetlen hibája az lett a dolognak, hogy sikerült mintásra barnítanom a kezemet, még úgy is, hogy a konkrét napozáshoz levettem.
Aztán jött a Samsung Watch nőies verziója. Ez 109 990 forintba kerül, és némileg kisebb (42 mm-es). A nagyobb változat 46 mm-es, és tízezer forinttal drágább. Egyrészt baromi jó volt, hogy reggel, a munkába menetel közben alig vettem elő a telefonom, mert simán tudtam olvasni az értesítéseket, sőt az ismerőseim egy része nem is jött rá, hogy az óra előre beépített sablonjaival kommunikáltam velük. Jó, egyszer lebuktam, mikor arra az üzenetre, hogy „Itt vagyok!” véletlenül azt küldtem el, hogy „Elfogadom!”.
Aztán jöttek az elismerések. Gratulált az óra, ha gyalogoltam, ha gyorsabban gyalogoltam, ha minden órában felálltam egy kicsit mozogni, és lassan azt vettem észre, hogy elismerésfüggő lettem, például eléggé elkeserített, sőt csalódott voltam, mikor egy nap háromszor is felmentem a harmadikra, de a telefon szerint csak egy emeletet másztam meg. Aztán rászoktam a stresszmérésre is, ami egy idő után annyira megnyugtatott, hogy összességében soha nem jött ki az eredmény, hogy stresszes vagyok, mert csak néztem, ahogy cikáznak a vonalak és lenyugodtam. Egy dolgot nem tudtam benne, aludni. Az óra ugyanis nem kicsi, így féltem attól, hogy vagy magamat verem fejbe vele, vagy szimplán hozzácsapom az ágy széléhez. Mikor mégis rávettem magam, akkor megtapasztaltam, hogy ez az óra tényleg okos, sőt már azt sem hagyja, hogy kijátsszam.
Történt, hogy felébredtem ugyan, de azért még csukott szemmel fetrengtem egy kicsit, nem igazán változott semmit a testhelyzetem az alváshoz képest, az óra viszont, ami eddig szépen elhallgatta az értesítéseket, nem zavart, most szabadjára engedte valamennyit, vagyis pontosan tudta, hogy ébren vagyok. Ha pedig rendesen vezeted a naptáradat és a teendőidet, akkor nap elején és nap végén küld neked egy összegzést. Reggel összegyűjti, mikor hol kell lenned, milyen teendőid vannak, nap végén pedig arra emlékeztet, hogy mennyi mindent nem intéztél el abból a sok teendőből. Ez, gondolom, nem segít azon, hogy jobban aludjak, de nem is az óra hibája, hogy én nem voltam elég hatékony, csak hát minek kell az orrom alá dörgölni?
Aztán jött a Fitbit legújabb terméke, a Charge 3, ezt 53 990 forint körül lehet beszerezni, és ezen már néhány értesítés is elérhető, de közben mégis inkább olyan, mint egy karkötő, nem mint egy óra. Ebben már akár aludni is lehet, bár nem feltétlenül kényelmes. Az persze elvárható egy aktivitásmérőtől, hogy a hangsúly az aktivitáson legyen, ezért több mozgásformát is automatikusan felismer. Egy átlagos edzésben az a jó, hogy ki tudsz kapcsolni, és legalább egy órára semmi más inger nem ér a külvilágból, nincsenek e-mailek, üzenetek vagy értesítések. Na, ez itt megdől, ami kapcsán mindenki eldöntheti, hogy jó-e vagy rossz, mert lehet, hogy egy kardióedzésnél nem az igazi, de egy sima erdei kirándulásnál vagy sétánál például nem rossz funkció.
Az alvás elemzése is olyan funkció, hogy egyénfüggő, kinek van rá igénye: aki kipihenten ébred minden nap, annak valószínűleg nem, akit kétóránként felriaszt egy csecsemő, az is tisztában van azzal, hogy miért fáradt, viszont aki csak azt érzi, hogy nem aludt jól, vagy valami nem az igazi, annak ez nagy segítség lehet, ugyanis az elemzésbe az is beletartozik, hogy tippeket ad, és olyan összefüggésekre mutat rá, hogy már néhány perccel aktívabb életmóddal mennyivel jobban alszol. Személy szerint engem a folyamatos pulzusmérés rettentett el, ami egyébként hasznos, főleg ha az ember sportol és szeretné tudni, milyen tartományban van éppen. Nálam viszont pont az ellenkező hatást érte el, mint amit a Samsung stresszmérője, ezen ugyanis csak aggódni kezdtem, ahogy felálltam a székből, és egyre feljebb ment a pulzusom, az aggodalomtól persze még feljebb ment, és ez egy ördögi körnek bizonyult. Hipochondereknek nem ajánlott, illetve csak akkor, ha a kardiológusuk megfelelően tudja kezelni a rendelkezésére bocsátott adatokat, mert hát igazából nincs is attól menőbb, mint hogy elmész az orvoshoz, és hónapokra visszamenőleg meg tudod mutatni, hogyan változott a pulzusod – még ha jelenleg nem is tud túl sokat kezdeni az információval.
A következő izgalmas okosóra pedig a Huawei Watch GT lesz, aminek az egyik legnagyobb hívószava, hogy 2 hétig is bírhatja az akkumulátora, ami azért elég menő. Igaz, ezt akkor garantálják, ha nem használod a GPS-t, ami miatt lehet, hogy nem naplózza pontosan azt, hogy milyen távot mentél aznap, de ha ez fontos neked, akkor sincs gond, ugyanis ha használja a GPS-t, akkor is 22 órát bír, ráadásul nem is bumszli, hanem kifejezetten vékony. Ez is jól bírja a vizet, van benne barométer is, meg beépített edző, ami tanácsokkal lát el, hogyan tudod például futás közben kihozni magadból a maximumot, és én nagyon remélem, hogy lesz ennek egy nagyvárosi megfelelője is, aki trenírozni fog, hogyan tudod legközelebb elérni a buszt, vagy az alatt átérni a zöldön, hogy villogni kezdene a közlekedési lámpa. Az alvás hatékonyabb méréséhez a Harvard Egyetemmel álltak össze, hogy felismerjék az alvási mintázatod nyomán, hogyan lehetne jobb az éjszakád, és konkrét megoldási javaslatokat tegyenek. November 14-től lesz kapható itthon 79 900 forintos ajánlott fogyasztói áron.
Ezzel menjek orvoshoz?
Nem állítom, hogy nem lehet nélkülük élni, és azt sem, hogy nem idegesítő, ha van még egy kütyü, amit tölteni kell. De közben a kis jutalmak tényleg jók, valóban hasznos, mikor látod egy rohangálós nap után, hogy ez mit is jelent számokban. Ami pedig az egészséget illeti, ne tekintsük szentírásnak, ne pánikoljunk be tőle, de valóban akár előre is jelezhet olyan tüneteket, amikkel érdemes bejelentkezni egy orvoshoz. A Magyar Kardiológiai Társaság szerint is nagyon fontos, hogy ilyen alkalmazásoknál, eszközöknél járjunk utána, hogy az hitelesített-e, másrészt konzultáljunk használatáról szakorvossal is.
„Az adatmennyiség, amely ezekből az alkalmazásokból érkezik, az egészségügy számára ilyen formában többnyire feldolgozhatatlan, ugyanakkor a kiaknázása nagyon is fontos feladat” – hívja fel a figyelmet prof. dr. Gellér László, a Semmelweis Egyetem Szív- és Érgyógyászati Klinikájának osztályvezetője, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnökségi tagja. Vagyis, ha azt látod, hogy folyamatosan magas a pulzusod még nyugalmi állapotban is, ne ess kétségbe, de menj el a háziorvosodhoz, beszéld meg vele a problémát, aki majd néhány vizsgálat során eldönti, hogy szükséged van-e beutalóra a kardiológiára. Ne tekints úgy egy ilyen okosórára vagy aktivitásmérőre, mint egy 24 órás vérnyomásmérőre, ezért azon se akadj ki, ha az orvosodnak hiába mutogatod az applikációd eredményeit, egyelőre ő azt nem fogja tudni figyelembe venni.
Ez csak egyelőre, ugyanis már sok gyártó kísérletezik azzal, hogy hogyan lehet a világot biztonságosabbá tenni az okosórák és aktivitásmérők segítségével. Nem kell hiperfuturisztikus dolgokra gondolni, elég például annyi, hogy megbízhatóan jelezzen a rokonoknak, hozzátartozóknak, ha azt érzékeli, hogy a viselője elesett biciklizés közben, vagy akár egy idős hozzátartozó a lakásban. Vagy ha a szívverésben érzékel valami súlyos rendellenességet, akkor azonnal, automatikusan el tudja küldeni a helyszínt és a paramétereket az Országos Mentőszolgálatnak, hogy indulhasson a segítség, ugyanis ez a technológia jóval tovább vezet annál, mint hogy kiderüljön, hány lépést tettem meg egy adott napon, csak éppen fejleszteni kell a környezetet is, hogy rendesen használni lehessen. És az ígéretek szerint hamarosan Magyarországon is elérhető lesz az a fajta fizetési mód, amikor az órába épített NFC segítségével tudunk a boltban vásárolni anélkül, hogy elő kellene venni a pénztárcát a gondosan becipzárazott táskánkból.
Gyilkossági nyomozásban már segített
De hogy ne csak arról beszéljünk, hogy pontosan mér-e, álljon itt egy gyilkossági ügy a közelmúltból, amit egy Fitbit aktivitásmérő segítségével tudtak a rendőrök megoldani. A 67 éves Karren Navarrát holtan találták otthonában. A nyomozás során kiderült, hogy néhány nappal azelőtt meglátogatta a nőt a 90 éves mostohaapja, aki azt állította, hogy pizzát vitt a nőnek, aki később kikísérte, majd elbúcsúztak. Azt is tudták, hogy pontosan mikor tartózkodott ott a férfi, így amikor a nő aktivitásmérőjének adataiból kiderült, hogy a szívverése hirtelen nagyon felgyorsult, majd nulla lett, pontosan megvolt a halál ideje – ami egybeesett a mostohaapa látogatásának idejével. Bár tudjuk, hogy nem mérnek feltétlenül orvosi műszer precizitással ezek az eszközök, de ebből is kiderül, hogy bár némi eltérés lehet a valós és vélt adatok között, de összességében megmutatja a tendenciákat. Itt például nem kellett tudni, hogy a szapora szívverés 150 vagy 130-as pulzust jelent-e.
De nem ez volt az első eset, hogy aktivitásmérők játszottak szerepet néma koronatanúként erőszakos bűncselekményeknél. Pontos helyszínek, dulakodásra utaló mozgássorok vagy a szívverés szaporasága mind olyan adat, amit a rendőrség használni tud a nyomozás során, és lebuktathatja az elkövetőket – még akkor is ha nem tűpontos a begyűjtött adat. És ezt mondjuk, egy szimpla okosmérleg nem tudja, pedig az is sok mindent megmutat.
