A Nébih az Ételt csak okosan! kampány weboldalán szedte ízekre a manapság egyre divatosabbnak számító mindenmentes étkezés jelenségét, rámutatva, hogy mennyi tévhit és helytelen információ kering a köztudatban. Ha többé te sem akarsz bedőlni az ócska marketingtrükköknek, most jól figyelj! A hajtás után a hivatal osztályvezetője veszi sorra, milyen megtévesztő gyakorlatokba futhatsz bele a mentes termékek kapcsán.
Kész átverés
Zoltai Anna, a Nébih Vendéglátás és Étkeztetés Felügyeleti Osztályának vezetője szerint a vonatkozó szabályozás alapján az élelmiszerek jelölése nem lehet félrevezető vagy megtévesztő, és nem sugallhat olyan különleges tulajdonságot, ami más termékekre is jellemző. A szakember az étolajat hozta fel példaként, melyről nem állítható, hogy gluténmentes volna, mert valójában
minden étolaj gluténmentes, hiszen származását tekintve nem lehet benne jelen glutén.
Önkéntes jelölések
Az osztályvezető felidézte, az élelmiszer-jelöléseknek két fő csoportja van. Egyrészt a kötelezően jelölendő információk (az allergének, a színezékek, illetve az „édesítőszerrel készült” jelzés), másrészt az önkéntesen vállalt jelölések. A mentes megnevezés ugyan az utóbbi kategóriába tartozik, de ha egy gyártó ezt feltünteti termékén, ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint a kötelező előírások esetében.
Olyan, hogy mindenmentes élelmiszer, nincs. Ez egy félrevezető marketingfogás lehet. Ahol ilyet látunk, onnan forduljunk el, hiszen nem ismerik a vonatkozó szabályt.
Cukormentes gyümölcsfagyi = kamu
A cukormentes elnevezés nem csak üres duma, hivatalosan viszont csak akkor alkalmazható, ha legfeljebb 0,5 gramm cukor jut 100 gramm (vagy 100 milliliter) termékre. A bökkenő csak az, hogy a gyakorlatban ezt nem mindig tartják be.
Zoltai Anna itt a cukormentes málnafagylaltot említette példaként, ami már csak azért sem áll össze, mert a málna gyümölcscukor-tartalma eleve több, mint amennyit a cukormentes élelmiszereknél lehetne használni. Az édes íz éléréséhez ráadásul édesítőszert adnak hozzá, ami kötelező jelölési elemnek számít, így a terméket helyesen úgy kéne nevezni, hogy
hozzáadott cukor nélkül, édesítőszerrel készült málnafagylalt.
Hasonló a helyzet egyes zöldségeknél, többek között a répánál és a spenótnál is. Ha felhasználják őket egy termékben, arra legfeljebb azt lehetne ráírni, hogy hozzáadott cukrot nem tartalmaz.
És gluténmentes van?
Igen, van, de nem lehet csak úgy fakultatív jelleggel bármire rásütni: a szabályozás maximálisan 20 milligramm/kilogrammos határértéket ír elő. A vonatkozó rendelet az eddigieken túl még a laktózmentes termékek csoportját érinti, ezeknél 0,1 milligramm/100 gramm (vagy 100 milliliter) a megengedett mennyiség. További részletek itt.
