Mennyire számít, hogy milyen hagymát veszek?

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha közös tesztjén a vöröshagyma különböző célra alkalmas, különböző színű változatait hasonlították össze. Mutatjuk az eredményt.

Először is egy kis alapozás. A  Magyar Konyha cikke megjegyzi, a kockára vágott vöröshagyma szinte minden ételünk nélkülözhetetlen elemének számít, de ha úgy tartja kedvünk, nyersen, saláták részeként vagy zsíros kenyér feltétjeként is szívesen lakmározunk belőle. A magyarországi választékból a sütéshez, főzéshez elsősorban a sárgásbarna vöröshagymákat használjuk, míg nyers fogyasztásra a lila vagy fehér hagymák közül próbáljuk kiválasztani a leheletünket kevésbé terhelő fajtákat.

Makóit csak postán kaphatsz

A teszthez a szakemberek szupermarketekből, piacokról és nagyobb termelőktől szerezték be a (télen elérhető) hagymákat. Kivéve az „igazi” makóit, mert arról kiderült, hogy komolyabb utánajárást igényel. Végül egy helyi kereskedő segítette ki őket, aki postán küldött Makó környékén termelt hagymát.

A vakteszt során abból indultak ki, hogy a vöröshagymát valamilyen klasszikus magyar ételhez, a lilát és fehéret pedig nyers fogyasztáshoz veszi a vásárló. Az utóbbiak ezért egy kevés sóval és citromlével marinálva kerültek a séfekből, étterem-tulajdonosokból és termelőkből zsűri – Csapody Balázs, Gyurik Gábor, Horváth Boldizsár, Kovács László, Lutz Lajos, Tinusz Gábor és Vajna Tamás – elé, miközben az előbbit nemcsak nyersen, hanem finomra vágva, sertészsírban megpirítva is megkóstolták.

Sok múlik a termőhelyen

A hagyma ízét, karakterét nagyban befolyásolja a termőhely is. A száraz, meleg tájakon erősebb, csípősebb ízű, míg a csapadékosabb, hűvösebb vidékeken lágyabb, vizesebb a hagyma. A dél-alföldi vidékeken éppen ezért elméletileg karakteresebb vöröshagymát lehet termelni. Miközben itt a lila vagy fehér fajták is csípősek, addig a nyugati vidékeinken mindez fordítva igaz. Ezt a papírformát nagy vonalakban a teszt is igazolta.

Ezek a legjobbak

A teszten összesen 21-féle hagyma fölött ítélkeztek, ezek közül a következő három tört az élre.

3. helyezett: Galgahévízi vöröshagyma – 18 pont

„A 9. számú a makóihoz hasonlóan viszonylag kisebb méretű hagyma ökológiai, azaz „bio” gazdálkodásból származik, a galgahévízi Gódor kertészetből. Édesebb fajta, nyersen is eteti magát, de sütve is nagyon jóízű. A vöröshagymák közül a második legjobbnak bizonyult.”

2. helyezett: Rábaközi fehér hagyma kapta – 18 pont

„Az utolsó, 21. számú minta a hansági szövetkezettől érkező, White opera fajtájú fehér hagyma volt. Szép, szaftos, mégis roppanós állagát, harmonikus, kiváló ízét nagyra értékelte a zsűri, a teszt második helyezettje, a nyers fogyasztásra ajánlottak közül az első lett.”

1. helyezett: Békési vöröshagyma – 19 pont

„A vöröshagymák közül az utolsó, a 10. minta Békés megyéből, a kamuti Botyánszki Andrástól érkezett, makói bronz fajta. Ilyen hagymát használt az érsekcsanádi Rév csárda is a híres halászléjéhez, és nem is okozott csalódást: ez a hagyma nyerte a tesztet. A zsűri tiszta és erős hagymaízzel jellemezte, szép savait is kiemelték. Ahogy az egyik zsűritag forgalmazott, ezt nevezik hagymának.”

Érdekesség, hogy a 4–7. helyezett hagymák egyaránt 17-17 pontot kaptak, vagyis épphogy csak lecsúsztak a dobogóról, és értékelésük egymáshoz képest is csekély különbséget mutatott.

További részletek itt.

Sóbors receptek

Van egy jó recepted, és megmutatnád a világnak?

Ott lapul a nagymamád receptes füzetében, milliószor készítetted már a különleges alkalmakra, olyan, ami megmenti a hétköznapokat, vagy épp ez a kedvenc ételed? 

Küldd el nekünk, és legyél a Sóbors Olvasói receptek rovatának szerzője!

A recepted nem maradhat a fiókban!

Recept beküldése

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Nyarak a lakótelepen – Kulcsos gyerekek vakációja a szocializmusban

A nyári szünet ma is komoly fejtörést okoz azoknak a családoknak, ahol mindkét szülő dolgozik, és ez a probléma a szocializmus idején sem volt ismeretlen. A vakáció hónapjaiban feltűnően megnőtt az úgynevezett kulcsos gyerekek száma: azoké a gyerekeké, akik nyakukban a lakáskulccsal, felnőtt felügyelet nélkül töltötték napjaikat.

Világom

Ezekért a magyar férfiakért megőrültek a Habsburg uralkodónők

Bár a történelemkönyvek lapjai leginkább a rideg politikai házasságokról, a Habsburg-ház szigorú spanyol etikettjéről és a birodalmi érdekekről szólnak, a bécsi udvar kulisszái mögött hús-vér emberek éltek, elfojtott vágyakkal és lángoló érzelmekkel. A merev, fojtogató császári protokoll elől menekülő uralkodónők számára a magyar arisztokraták jelentették a megtestesült szabadságot, a vadságot, a lovagias romantikát és a lenyűgöző intellektust.

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.