Mennyire számít, hogy milyen hagymát veszek?

Olvasási idő kb. 2 perc

A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha közös tesztjén a vöröshagyma különböző célra alkalmas, különböző színű változatait hasonlították össze. Mutatjuk az eredményt.

Először is egy kis alapozás. A  Magyar Konyha cikke megjegyzi, a kockára vágott vöröshagyma szinte minden ételünk nélkülözhetetlen elemének számít, de ha úgy tartja kedvünk, nyersen, saláták részeként vagy zsíros kenyér feltétjeként is szívesen lakmározunk belőle. A magyarországi választékból a sütéshez, főzéshez elsősorban a sárgásbarna vöröshagymákat használjuk, míg nyers fogyasztásra a lila vagy fehér hagymák közül próbáljuk kiválasztani a leheletünket kevésbé terhelő fajtákat.

Makóit csak postán kaphatsz

A teszthez a szakemberek szupermarketekből, piacokról és nagyobb termelőktől szerezték be a (télen elérhető) hagymákat. Kivéve az „igazi” makóit, mert arról kiderült, hogy komolyabb utánajárást igényel. Végül egy helyi kereskedő segítette ki őket, aki postán küldött Makó környékén termelt hagymát.

A vakteszt során abból indultak ki, hogy a vöröshagymát valamilyen klasszikus magyar ételhez, a lilát és fehéret pedig nyers fogyasztáshoz veszi a vásárló. Az utóbbiak ezért egy kevés sóval és citromlével marinálva kerültek a séfekből, étterem-tulajdonosokból és termelőkből zsűri – Csapody Balázs, Gyurik Gábor, Horváth Boldizsár, Kovács László, Lutz Lajos, Tinusz Gábor és Vajna Tamás – elé, miközben az előbbit nemcsak nyersen, hanem finomra vágva, sertészsírban megpirítva is megkóstolták.

Sok múlik a termőhelyen

A hagyma ízét, karakterét nagyban befolyásolja a termőhely is. A száraz, meleg tájakon erősebb, csípősebb ízű, míg a csapadékosabb, hűvösebb vidékeken lágyabb, vizesebb a hagyma. A dél-alföldi vidékeken éppen ezért elméletileg karakteresebb vöröshagymát lehet termelni. Miközben itt a lila vagy fehér fajták is csípősek, addig a nyugati vidékeinken mindez fordítva igaz. Ezt a papírformát nagy vonalakban a teszt is igazolta.

Ezek a legjobbak

A teszten összesen 21-féle hagyma fölött ítélkeztek, ezek közül a következő három tört az élre.

3. helyezett: Galgahévízi vöröshagyma – 18 pont

„A 9. számú a makóihoz hasonlóan viszonylag kisebb méretű hagyma ökológiai, azaz „bio” gazdálkodásból származik, a galgahévízi Gódor kertészetből. Édesebb fajta, nyersen is eteti magát, de sütve is nagyon jóízű. A vöröshagymák közül a második legjobbnak bizonyult.”

2. helyezett: Rábaközi fehér hagyma kapta – 18 pont

„Az utolsó, 21. számú minta a hansági szövetkezettől érkező, White opera fajtájú fehér hagyma volt. Szép, szaftos, mégis roppanós állagát, harmonikus, kiváló ízét nagyra értékelte a zsűri, a teszt második helyezettje, a nyers fogyasztásra ajánlottak közül az első lett.”

1. helyezett: Békési vöröshagyma – 19 pont

„A vöröshagymák közül az utolsó, a 10. minta Békés megyéből, a kamuti Botyánszki Andrástól érkezett, makói bronz fajta. Ilyen hagymát használt az érsekcsanádi Rév csárda is a híres halászléjéhez, és nem is okozott csalódást: ez a hagyma nyerte a tesztet. A zsűri tiszta és erős hagymaízzel jellemezte, szép savait is kiemelték. Ahogy az egyik zsűritag forgalmazott, ezt nevezik hagymának.”

Érdekesség, hogy a 4–7. helyezett hagymák egyaránt 17-17 pontot kaptak, vagyis épphogy csak lecsúsztak a dobogóról, és értékelésük egymáshoz képest is csekély különbséget mutatott.

További részletek itt.

Sóbors receptek

Van egy jó recepted, és megmutatnád a világnak?

Ott lapul a nagymamád receptes füzetében, milliószor készítetted már a különleges alkalmakra, olyan, ami megmenti a hétköznapokat, vagy épp ez a kedvenc ételed? 

Küldd el nekünk, és legyél a Sóbors Olvasói receptek rovatának szerzője!

A recepted nem maradhat a fiókban!

Recept beküldése

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.