Amikor a seggére versz spórold pénzednek, ott és akkor nem feltétlenül tudatosulhat benned, hogy talán hasznosabb célokra is fordíthattad volna, megesik, hogy az „úristen, mit tettem” érzés csak később hasít beléd. Kíváncsi vagy, hogy általában mi váltja ki a hideg zuhanyt, és közben mi játszódik le a fejedben? A Cofidis Hitel Monitor országos reprezentatív kutatásából nemcsak az derül ki, hogyan éljük meg a költekezést lelkileg, vagyis mit tekintünk jól elköltött pénznek, hanem az is, hogy az év különféle időszakaiban milyen kiadásoknál jellemző, hogy túlköltekezünk, és ezekből mit bánunk meg utólag.
Az augusztus és a december a leghúzósabb
A felmérés alapján a magyarok költései két csúcsidőszakra, a nyaralásra és a karácsonyi ajándékozásra koncentrálódnak: augusztusban például akár 31 százalékkal, míg decemberben 58 százalékkal gyarapodhatnak a nagy átlaghoz képes. Ahogy azonban az alábbi infografika rávilágít, a kiadások éves szinten több hullámra oszlanak el.
Ugyan a többségnek – 62 százaléknak – idén nyáron is volt vagy lesz valamilyen nagyobb költsége, de a családoknak az év eleji fűtési, a tavaszi lakásfelújítási és az őszi iskolakezdési szezonokkal is ugyanúgy számolniuk kell. Itt egy másik grafika, ami összefoglalja a nyárra és kora őszre bekalkulált kiadásokat.
A legszívesebben a nyaralásra költünk
A tapasztalatok azt mutatják, hogy hiába kell mélyen a zsebünkbe nyúlni érte, a nyaralás az a kiadás (88%), amire a legnagyobb megelégedéssel tekintünk. Ezt követi a szórakozásra (75%), a gyerekek táboroztatására (71%), a ruházati cikkekre (70%) és a lakásfelújításra (69%) fordított pénz. Tehát kijelenthető, hogy elsősorban élményekre és maradandó dolgokra szeretünk költeni. Fesztiválokra, esküvői ajándékra, részvételre (50%) ellenben már nem áldozunk annyira lelkesen, a leggyakrabban pedig lakásfelújítás (46%) és nyaralás (38%) esetén szaladunk túl a tervezett költségvetésen.
A fesztiválozást utólag bánjuk meg
A kedvenc együttesed koncertjén italozva vélhetően rajtad sem mutatkoznak a lelkiismeret-furdalás jelei, de amikor szembesülsz vele, hogy dorbézolásod mekkora anyagi ráfordítással járt, könnyen megváltozhat a helyzet. Ezt igazolta a felmérés is: a szórakozáshoz kapcsolódó kiadásokat az emberek 40 százaléka hajlamos utólag megbánni – különös tekintettel a fesztiválozásra, amire nemhogy kevésbé szívesen költünk, de később kifejezetten szánakozunk (50%) miatta. Fájó pontot jelentenek ugyanakkor a tárgyi jellegű költségek, mint az elektronikai (50%), műszaki cikkek (49%), ruhák és kiegészítők (43%) és a nászajándékok (49%) ész nélküli vásárlása is.
Vannak, akik tudnak spórolni
A nyári kiadásokat a döntő többség saját jövedelemből (66%), illetve spórolt pénzből fedezi (58%). A megtakarítások inkább a lakásfelújítás és nyaralás esetében jellemzőek, sokan már fél évvel korábban elkezdik a spórolást, hogy megvalósíthassák terveiket. A családi kassza ötből egy esetben ajándék pénzzel egészül ki – itt feltehetően a nagyszülők iskolakezdési támogatása, vagy a ballagásra kapott összegek jelenhetnek meg.
Mit tegyünk, ha túlköltekezünk?
A Cofidis javaslata szerint ilyenkor célszerű megtalálni a számunkra legmegfelelőbb fedezeti formát, ami lehet külső anyagi segítség igénybevétele, korábban félretett megtakarítás, pénzügyi tartalék vagy pénzintézettől felvehető hitel is.
„Érdemes eszközként, lehetőségként tekinteni ezekre a megoldásokra, amelyek segítenek a családi kasszát egyensúlyba hozni egy-egy anyagilag megterhelőbb időszak előtt vagy után."
A költekezés pszichológiája
Dr. Kun Bernadette pszichológus úgy vélte, az utólagos megbánás hátterében az állhat, hogy ezek nagyrészt olyan kiadások, melyeket az emberek nem terveznek meg előre, nem spóroltak rájuk, és sokkal nagyobb szerepet tud kapni bennük a hirtelen, impulzívan történő vásárlás.
„Az ilyen jellegű költekezések során valószínűbben költünk kevésbé hasznos dolgokra, és jobban kicsúszik a kezünkből a pénz (pl. a fesztiválokon ételre, italra, ajándéktárgyakra, extrém sportokra stb.). A legkevésbé a lakásfelújításra (33%) és nyaralásra (28%) szánt pénzt bánják meg az emberek. Nem véletlen, hogy ezek azok a költségek, melyeket a háztartásban előre megterveznek és félre is tesznek rá. Mind a nyaralás kigondolása, mind egy felújítás megszervezése és lebonyolítása számos döntést igényel. Amikor lehetséges opciók közül választunk, döntéseket hozunk, számos esetben belső feszültséget kelthet bennünk a választás ténye: biztos a legjobb döntést hoztuk?”
A szakember szerint tanulságként talán azt mondhatjuk, hogy ha azt szeretnénk, hogy nyári kiadásaink valamelyest csökkenjenek és kevesebb olyan tétel legyen, amit később megbánunk, érdemes előzetesen jobban megtervezni ezt az időszakot, és kevesebb teret hagyni az impulzívabb vásárlásnak. Ha pedig ez mégsem sikerül a nagy nyári vakáció közepette, akkor bízzunk hatékony feszültségcsökkentő stratégiáinkban.
