Bár az újszülöttek nagyjából háromnegyede víz, az élőhelytől, a testtömegindextől, a nemtől, és az életkortól függően később nagyjából 55-60 százalékra esik vissza az emberi szervezet víztartalma. A még a csontokban is viszonylag nagy mennyiségben megtalálható víz gondoskodik róla, hogy megfelelő legyen a testhőmérsékletünk, olajozottan működjenek az ízületeink, és megfelelő hatásfokon működjön az agyunk. A TED-Ed videójából kiderül, mekkora a különböző szerveink víztartalma, és miért veszélyes a kiszáradás.
A szívnek és az agynak nagyjából a háromnegyede, míg a tüdőnek például 83 százaléka, a csontoknak pedig úgy a harmada víz. Inni azért kell olyan sokat, vagyis a környezeti adottságoktól, a testtömegtől, és egyéb tényezőktől függően naponta nagyjából 2,5-,7 litert a férfiaknak, és 2-2,7 litert a nőknek, mert az izzadás és a kilégzés révén, valamint a vizelettel és a széklettel nagyjából ennyi vizet veszt az emberi szervezet egy nap alatt.
Rosszkedv, enerváltság
Amennyiben valaki nem iszik eleget, az agy egy olyan antidiuretikus hormon termelésébe kezd, amely a vesébe érve fokozza a vízvisszatartást, és nagyobb koncentrációjú, sötétebb és nagyobb fajsúlyú vizeletet eredményez. A kiszáradásos állapotokat többek között a rosszkedv, az alacsony vérnyomás, és a csökkenő energiaszint és agyi teljesítmény is jelzi. Az agy ilyenkor össze is megy, és nehezebben kell hogy dolgozzon ahhoz, hogy normálisan működjön. Ritkábban fordul elő, és többnyire a magukat megerőltető, majd rövid idő alatt sok vizet fogyasztó sportolókat érinti, de a túl sok víz szintén veszélyes lehet, és fejfájáshoz, sőt akár agyvérzéshez is vezethet.
Átlagosan egyébként körülbelül a napi vízszükségletünk ötödét visszük be ételekkel, ezt is érdemes tehát beleszámítani napi vízadagjainkba. Ha pedig valakinek szüksége van némi extra motivációra, hogy megfelelő mennyiségű vizet vigyen be a szervezetébe, nem árt tudni, hogy a megfelelő arányú hidratáltság csökkenti a cukorbetegség, a stroke és a rákos megbetegedések kockázatát is.
