Eddig a vállalkozások nagy része el sem ment, elmondjuk mi változott mostantól.
Levált a cipőtalpa, de mikor vissszavitte volna, elhajtották azzal, hogy nem rendeltetésszerűen járt a talpán benne? Szétfoszlott a kabát pár hét alatt, mégsem cserélik ki? Ezután nem kell beletörődnie a garanciális jogainak semmibe vételébe, változott ugyanis a békéltető testületek hatásköre, most már a vállalkozásoknak is komolyan kell venni, ha valaki hozzájuk fordul a panaszával. Eddig ugyanis a vállalkozások nagy része meg sem jelent, ha valaki az ellenük szóló panaszával a békéltető testülethez fordult, és semmifajta kötelezettség nem is terhelte őket ennek elmulasztásáért. Most azonban újra van remény, hogy a vásárlók normálisan érvényesíthetik a jogaikat a panaszkezelések során.
Senki sem szeret reklamálni, de néha muszáj, eddig azonban volt egy pont, amikor a legtöbben hagyták a francba az egészet. Ha esetleg el is jutott az ügy a békéltető testülethez, megoldás nem igazán született, mert a vállalkozásokat semmi sem kötelezte, hogy részt vegyenek ebben az egész hercehurcában. Most azonban őket is együttműködési kötelezettség terheli.
Ahol a legtöbb vita véget ért
A fogyasztóvédelmi panaszát általában jogosnak érzi az ember, hiszen vásárolt egy terméket, tervei szerint hosszú távra, az viszont a kelleténél jóval hamarabb tönkrement. Semmi gond, gondolná a vásárló, hiszen pontosan erre való a garancia! De néhány esetben a vállalkozások mindezt nem így látják. Képzelje el, hogy vesz egy cipőt, aminek két hónap múlva leválik a talpa. Ön visszaviszi, majd a panaszkezelés végén megkapja, hogy mindez az ön hibája, mert nem tud rendesen járni. Vagy éppen vásárol egy fejhallgatót, ami három hónap múlva már csak az egyik fülébe képes bármilyen hangot varázsolni, azt is recsegve – ön ekkor joggal gondolja azt, hogy az a fülhallgató rossz, és kérheti, hogy javítsák meg. Ha azonban nem éppen fogyasztóbarát vállalkozásnál vásárolta, ők azt fogják mondani, miután felvették a panaszát, hogy sajnálják, de biztos ön morzsinkázta túl sokat a vékony vezetéket, attól ment tönkre, legközelebb vigyázzon jobban. Ilyen esetekben fordulhattak eddig is a fogyasztók a békéltető testületekhez azt várva, hogy az ő segítségükkel érvényesíthetik majd végre a fogyasztói jogaikat, vagyis visszakapják a talp nélküli cipő árát, vagy kapnak végre egy olyan fülhallgatót, amivel zenét is lehet hallgatni.
A vállalkozások el sem mentek, így egyezségre sem jutottak
Az érintett vállalkozásokat viszont eddig semmi sem kötelezte arra, hogy ezeken a békéltető testületi tárgyalásokon megjelenjenek, így nem meglepő, hogy az esetek többségében egyáltalán nem érdekelte őket az egész hercehurca. A vásárló senkivel sem tudott megegyezni, maximum bíróságra vihette az ügyet, de sokan már a békéltető testületi hercehurcát is veszett fejsze nyelének tartották, az idő- és pénzigényes bírósági eljárásról nem is beszélve. A békéltető testületek pedig így alig tudtak lezárni bármilyen ügyet, szóval épp ideje volt változtatni, hogy legalább az esély meglegyen rá, hogy a vállalkozás és a pórul járt vásárló egyezséget tudjon kötni.
Megjelenési kötelezettség vagy pénzbírság
A jogszabály módosítása után a vállalkozásoknak megjelenési kötelezettségük van, vagyis végre tényleg lesz értelme lefolytatni egy békéltető testületi eljárást, mert végre a másik fél is kénytelen lesz képviseltetni magát (és például elmondhatja és demonstrálhatja, pontosan hogyan is képzeli azt a sétálgatási módot, amitől leválik egy cipő talpa).
Az új jogszabály külön kitér arra, hogy a megjelenés alól az sem lehet kibúvó, ha a cég odaküld maga helyett valakit, aki az egészet azzal zárja, hogy ő nem jogosult sajnos semmilyen egyezség megkötésére; valamint hogy ha nem a területileg illetékes békéltető testület tárgyalja az ügyet, a felek írásban is megegyezhetnek, már ha sikerül közös nevezőre jutniuk. Ha z eljárásba vont cég nem jelenik meg a testület előtt, akkor bírságot kell fizetnie, és ez alól az sem mentesíti, ha éppen kisvállalkozásról van szó, vagyis az sem kifogás, hogy nem tudja megoldani például a bolt nyitva tartását az egyezkedés miatt. A bírság 15 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedhet, nagyobb árbevételt elérő vállalkozásoknál akár 500 millió forint is lehet.
Ezek után biztosan megegyeznek? Biztosan visszakapja a cipő árát? Nem.
A jogszabályváltozás arra jó, hogy a vásárlónak és a vállalkozásnak is lehetősége legyen egy független testület előtt bizonyítania az igazát. Nem garantálja most sem, hogy ott sikerül megegyezni, de mindenképpen könnyebb közös nevezőre jutni, ha a másik fél is jelen van. Ha a békéltető testületi eljárás után is úgy érzi, hogy a vállalkozás megsértette a fogyasztói jogokat, magyarul átverte, akkor bírósági eljárás keretein belül igazolhatja mindkét fél az igazát.
