25 pár cipőt vizsgált meg laboratóriumban a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, ezek közül négyről derült ki, hogy egészségre káros anyagot, azaz krómot tartalmaz, minden szempontnak pedig csak 5 pár felelt meg teljesen – derül ki az NFH sajtóközleményéből.
A szakemberek 5 gyermek, 12 női és 8 pár férfi cipőt ellenőriztek, az említett 4 kifogásolt lábbeli (két darab S. Sunny, egy Just Mazzoni és egy SDS márkájú) bélésében 5 mg/kg-nál magasabb volt a krómtartalom, ami súlyos egészségügyi kockázatot jelent: mivel erősen mérgező, rákkeltő anyag, ezért nagyon alacsony koncentrációban is képes bőrgyulladást, dermatitiszt kiváltani. Érdekesség: a krómot nem szándékosan alkalmazzák a bőr- és a bőripari termékek gyártásánál. Akkor mégis hogy kerülhet bele? A bőr feldolgozásakor, a cserzéshez használt króm oxidációja során képződhet.
Jó, ha tudja!
A hatósági tapasztalatok alapján egyébként a leggyakoribb minőségi kifogás a lábbelikkel kapcsolatos. Éppen ezért jó, ha tudja, hogy ezekre a termékekre a hatályos jogszabályok szerint két év szavatosság vonatkozik!
A vásárlást követő első hat hónapban a bizonyítási kötelezettség a kereskedőt terheli. Ez azt jelenti, hogy ebben az időszakban az eladónak kell bizonyítania azt, hogy a termék hibája a nem megfelelő használatból adódott, nem pedig a gyártásból. Amennyiben a kereskedő nem hajlandó eleget tenni bizonyítási kötelezettségének, a vásárló is kérhet szakvéleményt, ennek díját utólag a kereskedőre háríthatja. Abban az esetben pedig, ha a kereskedő által kért szakvéleménnyel valaki nem ért egyet, lehetőség van másik minőségvizsgáló szervezettől, vállalkozástól szakvéleményt kérni, de ebben az esetben ennek költsége már vevőt terheli. Ám amennyiben a szakvélemény a vásárlónak ad igazat – azaz kiderült, hogy a hiba gyártási eredetű –, ez a költség utólag ráterhelhető a kereskedőre.
Hat hónap után – amennyiben a kereskedő a minőségi kifogást nem fogadja el – a bizonyítás a vásárló feladata, azaz neki kell bizonyítani (például szakvéleménnyel), hogy a hiba gyártási eredetű.
Nemcsak az anyagösszetételre, de arra is kíváncsiak voltka a szakemberek, hogy a szabályoknak megfelelő tájékoztatás szerepel-e a termékeken és ennek köszönhetően a vásárlók megfelelően tudnak-e tájékozódni.
A címkézés módja többféle is lehet, a lényeg, hogy rajta legyen a cipőkön vagy azok dobozán. A közlemény szerint 3 pár cipőnél az anyagösszetételt tüntették fel hibásan, a gyártó és importőr neve pedig 20, illetve 19 pár cipőnél hiányzott. Ez a hiba jelentéktelennek tűnhet, ám egy esetleges vitás ügy rendezésénél kellemetlenséget okozhat, ha nem lehet tudni, hogy ki gyárotta a cipőt vagy hogy ki a forgalmazó.
Ha kíváncsi arra, mely termékeket vizsgálta és milyen hiányosságot talált az NFH, ide kattintva megnézheti, a tesztet magát pedig az alábbi videón láthatja.
