Egyre többen gondolják úgy szerte a világon, hogy drasztikus lépésekre és szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy megakadályozzuk vagy legalábbis lelassítsuk a globális klímaváltozást. A több százezer követővel rendelkező Natural Homes weboldal évek óta számol be a klímaváltozás károsabbnál károsabb változásairól és arról, hogy milyen környezetbarát és fenntartható ökoházak épülnek az Egyesült Államokban, Finnországonban vagy éppen Romániában.
Az oldal szerkesztői ezúttal kilenc lelkes nőt gyűjtöttek össze, akik saját maguk húzták fel ökoházaikat. Ilyen például a lengyel származású Paulina Wojciechowska, aki praktizáló építészként valószínűleg tisztában volt az építkezés során azzal, hogy melyek lesznek az előnyei és a buktatói egy faváz-szerkezetes, szalmabálákkal megépített családi háznak.
A Portugáliában élő Wendy Howard például egy öt hektáros telekből alakított ki egy komplett permakultúra paradicsomot, melyen oktatási központot is üzemeltet azoknak, akik komolyabban gondolkodnak az életmódváltásban. A permakultúra alatt a Wikipédia szerint "az emberi élőhelyek és mezőgazdasági rendszerek olyan kialakítását értjük, mely a természetben zajló ökológiai folyamatokat utánozza és veszi alapul". A gyakorlatot egy ausztriai gazdálkodó, Sepp Holzer fejlesztette ki még a hatvanas években, azóta hazánkban is vannak ilyen módon működő ökofalvak, például Gyűrűfűn, Somogyvámoson vagy Magfalván.
A Bánságban építette fel zöld növényzettel bevont ökoházát Ileana Mavrodin is, aki a fent említett portugál környezetvédőhöz hasonlóan szintén nagyon szívesen nyújt segítséget minden érdeklődőnek a természetes anyagokkal, ökológiai rendszerekkel és egyéb produktív megoldásokkal kapcsolatban. Eggyel látványosabb házban gondolkodott az új-mexikói Carole Crews, aki agyag, homok és szalma keverékéből építette meg házát, melynek munkálatait videóra is vette, sőt ezen felbuzdulva egy könyvet is írt Clay Culture címmel, amiben a hagyományos Új Mexikói építkezési módszerek rejtelmeibe vezeti be az olvasót.
A finnországi Heidi vidéki háza különféle természetes építési technikákkal, mint például szupervályog vagy más néven földzsák-technológiával épült többek között törmelék, kő, nyírfakéreg valamint szalmabálák felhasználásával. A finn környezetvédő az építkezés során természetesen figyelembe vette azt, hogy otthona energiatakarékos és egészséges legyen, de koncentrált a szennyvízkezelés problémájára is.
Az Észak-Karolinában élő Liz Johndrow egy hagyományos favázas szerkezettel felépített háznak adott szalma falakat majd bevakolta földdel. Johndrow 11 női önkéntes társa segítségével több ilyen házat is felhúzott az elmúlt években Asheville-ben és környékén, de emellett a természetes építkezés alapjait tanítja még Nicaraguában is.
A hulladékkezelést vette alapul háza tervezésénél a Nyugat-Virginiában élő Sigi Koko építész is, aki szintén agyaggal burkolta szalmabálákból épített világos, sokablakos otthonát, melybe számos újrahasznosított és újrahasznosítható alapanyag is került, mint a fa vagy a bio-szigetelőanyagok. Hasonlóképpen gondolkodott Elke Cole is, aki agyag, homok és szalma egyvelegéből építette meg házát Tanzániában, az Irangi hegyek és a Miombo erdő közelében. A Dániában élő Poula-Line is egészséges, mérgező anyagoktól mentes élettérben gondolkodott, mikor felépítette kétszintes, 75 négyzetméteres ökoházát Egebjerg határában.
Ide és ide kattintva még több példát és alternatívát talál az ökoházak kivitelezésére, a környezetbarát energiaforrásokra, energia és víztakarékos megoldásokra, de értesülhet az ökoházak hátrányairól is.
