Május 14-én lépett hatályba egy rendelet, mely többek közt a szavatossági és jótállási igények új szabályait írja részben újra. Ezt azt jelenti, hogy az ezután vásárolt termékekre már új csere- és garanciális szabályok vonatkoznak (de van a rendeletnek egy olyan része is, ami csak 2014. szeptember 15-ével lép majd életbe). Mivel fogyasztó legyen a talpán, aki egy jogi szakszöveget képes köznapi nyelvre fordítani, megpróbálkoztunk vele mi – természetesen szakértői segítséggel –, hogy önöknek ne ez legyen a legnagyobb baja, mikor épp reklamálniuk kell.
A változások elég sok területet érintenek, nézzük sorban.
Határidők
A legfontosabb változás, hogy megszűntek a jogvesztő határidők, így a szavatossági igényekre a kizárólag elévülési jellegű határidők vonatkoznak, melyek az elévülés nyugvásának szabályai szerint meghosszabbodnak, illetve megszakadás esetén újrakezdődnek.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy megszűnt az a korlát, hogy a teljesítést (vásárlást) követő 3 éven túl (vagy amennyit a jogszabály meghatároz) ne volna érvényesíthető szavatossági jog.
Mi a különbség a jótállás és a szavatosság közt?
Jótállás
A jótállás azt jelenti, hogy a gyártó, forgalmazó garantálja, jhogy a megvásárolt terméke legalább egy évig kifogástalanul fog működni. Az egy év a fogyasztási cikk átvételével vagy – amennyiben azt a forgalmazó, avagy megbízottja végzi – az üzembe helyezés napjával kezdődik. A termékek egy részére 10.000 forint vételár felett van jótállási kötelezettség (rádió, óra, kávéfőző stb.. A míg más részénél (mosógép, telefon, mobiltelefon), fogyasztói árra való tekintet nélkül.
Jótállás esetén a vásárlónak nem kell bizonyítani, hogy vétlen a meghibásodásban. Fontos, hogy a jótállás ideje a javítással töltött idővel meghosszabbodik.
SzavatosságAz eladó felelősséget vállal azért, hogy eladáskor hibátlan terméket adott el a vásárlónak.
Ki viseli a költségeket?
A szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a jogszabályváltozások után is a kötelezettet (vállalkozást) terhelik, azaz az eladót. Az új PTK. viszont azt is kimondja, hogy a teher megoszlik a felek közt, ha a vásárló elmulasztotta karbantartási kötelezettségét, és tudott arról, hogy ezt meg kell tennie.
A megvásárlás utáni első hat hónapban a vállalkozásnak (eladó) kell bizonyítania, hogy a termék az eladáskor megfelelt a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Hat hónapon túl azonban már a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a termék hibás volt.
A jótállás
A jótállásból eredő jog azt jelenti, hogy a dolog tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti a jótállást vállalóval szemben. Egyszerűbbre lefordítva, ha valaki vesz valamit - akár használtan -, a jótálláshoz való jogosultság átszáll rá, mivel a jótállási jog a termékhez kapcsolódik, és nem annak tulajdonosához. A hibás termék mindenkori tulajdonosa jótállási igényével fordulhat a fogalmazóhoz, vagy kijavítás iránti igénnyel a jótállási nyilatkozatban (a jótállási jegyen) esetlegesen megjelölt szervizhez.
Hogyan javítanak?
Ha közvetlenül a javítószolgálatot keressük meg, akkor a rögzített bekötésű termékek vagy 10 kilogrammnál súlyosabb, illetve tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható terméket (kivéve a gépjárműveket) az üzemeltetés helyén kell javítani. Ha pedig a javítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról is a javítószolgálatnak kell gondoskodnia.A 2014. április 9-én, illetve azt követően kötött szerződéseknél a fogyasztóvédelmi hatóság már a 3 munkanapon belüli cserére irányuló kötelezettség teljesítését is vizsgálhatja. A Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy három napon belüli csereigény esetén a forgalmazó nem választhatja az áru kijavítását, hanem köteles a meghibásodott árut előzetes vizsgálat nélkül azonnal kicserélni.
Szeptember 15-től a kávéfőző és a vasaló is kötelező jótállás alá fog esni, sok más egyéb termékkel együtt, amennyiben ezek eladási ára meghaladja a 10.000 forintot.
