A boltokban kapható 100 százalékos gyümölcslevek valójában két csoportra oszthatók. Az egyik a gyümölcslé, amelynél a gyümölcs friss levét dolgozzák fel, a másik pedig a koncentrátumból, vagyis sűrítményből készülő gyümölcslé, ami alatt azt kell érteni, hogy az ipari előállítás során az előzetesen besűrített levet hígítják vissza – írja a Szupermenta.
Mit mondanak az előírások?
Azt, hogy mi nevezhető gyümölcslének, a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozza. Az uniós irányelv átvételével született előírás szerint „a gyümölcslé olyan erjeszthető, de nem erjesztett termék, amelyet a gyümölcs egészséges és érett, friss, hűtéssel vagy fagyasztással tartósított, egy vagy több gyümölcsfajta összekeverésével előállított, ehető részéből nyertek, amely rész jellegzetes színe, aromája és íze a termék előállításához felhasznált gyümölcsnek a levére jellemző”.
Az előírás által meghatározott másik csoport a „koncentrátumból előállított gyümölcslé”, melyre a következő meghatározás vonatkozik: „a sűrített gyümölcslé (amelyet a víztartalom meghatározott hányadának fizikai úton történő kivonásával állítanak elő) olyan ivóvízzel történő hígítása útján készült termék, amely teljesíti az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendeletben előírt kritériumokat”.
![A frissen préselt gyümölcsleveket hűtve kell tárolni](http://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/4083/40834/408345/40834579_611f413179ab478114aeac4584a64047_wm.jpg)
De miért van szükség a sűrítményre?
Pleva György, a Nébih Élelmiszer-és Takarmánybiztonsági Igazgatóságának vezetője a Kossuth rádiónak korábban elmondta, a termőhelyről nagyon bonyolult lenne a friss gyümölcsöt a magyarországi feldolgozókba szállítani, ezért is engedi meg a jogszabály, hogy a gyártók különböző vízelvonási eljárásokkal készülő sűrítményeket állítsanak elő, amelyek sokkal tovább eltarthatók.
A százszázalékosnak feltüntetett leveknél a gyártás során annyi vizet pótolhatnak vissza, amennyit korábban kivontak belőle.
A szakember hangsúlyozta, ezek a termékek nem tartalmaznak tartósítószert. A gyártási folyamat részeként a gyümölcsleveket az UHT-tejhez hasonló pasztőrözési eljárásnak, vagyis egy gyors hőkezelésnek vetik alá. Ennek köszönhető, hogy hosszabb az eltarthatósági idejük. Az eljárás hátránya, hogy a termék ilyenkor veszít tápértékéből. Egy későbbi fázisban ezért is szokták visszapótolni az aromákat, rostanyagokat, illetve gyakran a vitaminokat is. Az is igaz, hogy a gyümölcslevekbe nem a legszebb és legjobb minőségű gyümölcsök kerülnek, ám ettől még biztonságosan fogyaszthatók. A hatóság a gyümölcstartalmat rendszeresen ellenőrzi.
Mire érdemes figyelni a vásárlásnál?
A szakember szerint már a termék megnevezéséből is sok minden kiderül, de a biztonság kedvéért érdemes átolvasni az összetevőket is. A gyümölcs ízét, aromáját természetesen a frissen facsart vagy préselt gyümölcslevek adják vissza legjobban, ugyanakkor ezek a legdrágábbak is. A következő minőségi kategóriát pedig a 100 százalékos gyümölcstartalommal rendelkező, de nem sűrítményből készülő italok jelentik.
![](https://kep.index.hu/1/0/5970/59705/597054/59705465_e23a9415b985c63913fec687fae97681_wm.jpg)
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés