Fogadást kötöttek rá az ávósok, két évet élt egy sötét szobában

A múlt század legnagyobb operettprimadonnája, Fedák Sári nevét ma a legtöbben ultikontraként ismerik, pedig a maga korában Európa-szerte ünnepelt sztár volt. Bár sohasem akart mást, mint mindenkinek tetszeni, először kommunista-, majd náciszimpatizánsként bélyegezték meg. Ma ünnepelné 141. születésnapját.

Fedák Sarolta Klára Mária néven született Beregszászon, 1879. október 26-án. Apja, dr. Fedák István Bereg vármegye tiszti főorvosa volt, ősei, rokonai között uradalmi tiszttartó és költő is volt, bátyja, ifjabb Fedák István városi rendőrkapitány lett. Gyerekként két súlyos betegségen is túlesett: ötévesen a szemét támadta meg kór, két évig elsötétített szobában kellett élnie, ahol édesanyja zongorajátékát hallgatta szórakozásként, nem sokkal később csonthártyagyulladást kapott, minek következtében amputálni kellett a jobb lábfejét.

A színház iránti rajongását tízéves korában ültette belé egy nálánál jóval idősebb ismerőse, Füzesséry Péter árvaszéki elnök. A hatvanas éveiben járó, agglegény hivatalnok ebédelni járt a Fedák családhoz – a kor szokásai szerint a módosabb famíliák így támogatták a kevésbé vagyonos köztisztviselőket –, és hamar összebarátkozott a kislánnyal. Gyakran vitte színházba, cirkuszba, biztatta, hogy tanuljon színészmesterséget, bontakoztassa ki tehetségét – halálakor pénzt is hagyott Sárira, akinek cserébe meg kellett ígérnie, hogy színi tanulmányokat fog folytatni, még akkor is, ha a szülei nem engedik és el kell szöknie hazulról.

Sári édesapja nem lelkesedett a lány színészi ambícióiért, különösen, mert a lány végigbukdácsolta az iskolát, és nem érdekelte különösebben a tanulás. A legenda szerint a későbbi primadonna egy véletlennek köszönheti karrierje első lépéseit: egy nap a kézbesítő véletlenül az apja által járatott konzervatív Budapesti Hírlap helyett a radikális Budapesti Naplót dobta be a Fedák család postaládájába, a tizenöt éves Sári pedig megpillantotta az újságban Rákosi Szidi színitanodájának hirdetését. A lány azonnal tollat ragadott és levelet írt „Szidi néninek”, melyben tudatta: személyében a jövő legnagyobb primadonnáját képezheti majd. A híres színész-tanárnak megtetszett ez az ambiciózus bemutatkozás és válaszolt a lelkes ifjú hölgy levelére: bár Sári még évekig nem hagyhatta el a szülői házat, hosszas levélváltás kezdődött közte és mentora között.

Az apa továbbra is ellenezte lánya színésznői ambícióit, azt tervezte, kérőt talál számára és mielőbb kiveri a fejből ezeket az ostoba ábrándokat. A tizennyolc éves Sári azonban túljárt szülei eszén: rábeszélt egy agg katonatisztet, hogy kérje meg a kezét, majd felháborodott apjának azt mondta, csak azzal a feltétellel mondja le az eljegyzést, ha Pestre utazhat színi tanulmányokat folytatni – ez természetesen visszautasíthatatlan ajánlat volt a kelepcébe csalt családfő számára. Az anekdota szerint miután Sári és édesanyja megérkeztek Budapestre, Rákosi Szidihez, az anya próbálta rábeszélni a színész-tanárt, utasítsa vissza Sári jelentkezését, „Szidi néni” azonban közölte, „ezt a lányt az Isten is színpadra teremtette”.

Fedák Sári 1899-ben sikerrel végezte el Rákosi Szidi iskoláját és még rögtön ebben az évben színpadra került, a Magyar Színházban a Gésák című darabban szerepelt kóristaként. A Népszínház ajánlatát visszautasítva Pozsonyba szerződött, nemsokára mégis visszatért Pestre, ahol a Népszínházban, a Király Színházban és a Vígszínházban is játszott – 1903-ban Huszka Jenő Aranyvirág című operettjének főszerepében aratott jelentős sikert, egy évvel később Kacsóh Pongrác daljátékában, a János vitézben alakította a címszerepet. A közönség alig hitt a szemének, mikor a fiatal primadonnahölgy férfijelmezben (melyet saját maga tervezett), János vitéz bő gatyájában, karikás ostorral a kezében jelent meg a színpadon. Az előadás hatalmas siker lett, Fedák több mint ötszázszor lépett fel Kukorica Jancsiként, a századik alkalommal Ady Endre rajongó sorokkal köszöntötte őt a Pesti Napló hasábjain. 1901-ben szerepelt az első magyar filmnek tartott A táncz című alkotásban is, ahol japán facipős táncot mutatott be.

Bár nem rendelkezett különösebben erőteljes énekhanggal, Fedák színpadi jelenléte egy csapásra leiskolázta a korszak többi primadonnáját. Az érzelgős, szende lányszerepek helyett merőben más figurát, a határozott, temperamentumos, talpraesett nő karakterét hozta a színpadon. Hat nyelven beszélt folyékonyan, ennek köszönhetően nemcsak idehaza, de Európa-szerte, Berlinben, Bécsben, Párizsban és Londonban is sikereket aratott. Az első világháború alatt Monarchia-ellenes nézeteket hangoztatott, a Tanácsköztársaság idején pedig üdvözölte a proletárdiktatúrát: a Filmhíradó is megörökítette, amint 1919 áprilisában a vöröskatona-toborzónapon lelkes tömegnek szaval és sétabotra kötött vörös zászlót lenget. Kun Béla bukása után ezt nem nézték jó szemmel, Bécsújhelyen a színésznőt börtönbe vetették, majd két évre Bécsbe „száműzték”.

Fedák szinte sosem volt szerelmes, egy alkalommal mégis szenvedélyes viszonyba keveredett, méghozzá Molnár Ferenccel. A népszerű drámaíróval még a világháború idején került össze, majd 1922-ben házassággal szentesítették kapcsolatukat: Molnár azonban nehéz természetű ember volt, aki gyakran nézett a pohár fenekére, durván viselkedett feleségével és állandóan féltékenykedett. Mégis ő volt, aki félrelépett: beleszeretett Darvas Lili színésznőbe, a szerelmi háromszögnek a pár válásával lett vége, mindössze háromévi házasság után.

A Horthy-korszakban a Fővárosi Operettszínház primadonnája volt, többször turnézott az Egyesült Államokban, ahol Az ötszáz éves magyar dal című előadóestjével, maga szervezte társulattal végigjárta a magyarok lakta városokat, az 1940-es évek elején az Új Magyar Színház vezető művésze volt. Homályos fogalmai voltak a politikáról, mégis belekeveredett a közéletbe: szülőföldje elcsatolása miatt irredenta nézeteket vallott, melyek a jobboldali mozgalmak felé terelték, csatlakozott a Gömbös Gyula nevével fémjelzett Nemzeti Egység Pártjához, a párt pestszentlőrinci női csoportjának elnökeként és képviselőjeként dolgozott. A második világháború alatt többször is nyilvánosan kifejezte a hitleri Németország melletti szimpátiáját, 1944-ben egy bécsi rádióadásban a háború folytatására buzdította a hallgatókat. A háború után a Népbíróság perbe fogta háborús uszítóként – ő mindvégig tagadta a vádakat, mint mondta: „ha én uszítottam volna, attól lett volna hangos fél Európa”.

A legtöbb ellene felhozott állítás – például hogy német tisztekkel barátkozott, a nyilas-hatalomátvétel napján (mikor valójában már nem is tartózkodott az országban) sírva fakadt örömében az öltözőben –, fiktívnek bizonyult. A bíróság mégis egy év börtönbüntetésre ítélte és eltiltotta a színészi hivatás gyakorlásától. Szabadulása után Nyáregyházára költözött, itt élt visszavonultan – mikor már épp berendezte és felújította kis házát, kiköltöztették és egy elhagyott, egyszobás házat adtak neki a falu végén. Kollégái, pályatársai segítettek neki, a tőlük kapott adományokból tudta szerényen fenntartani magát, esténként a madridi magyar rádió adását hallgatta, innen értesült róla, hogy Bajor Gizi öngyilkos lett budai villájában, Molnár Ferenc pedig műtét közben meghalt New Yorkban. A hatóságok néha ellátogattak a faluba, hogy ellenőrizzék őt, nem folytat-e gyanús tevékenységet: az egyik anekdota szerint mikor épp a boltba ment, megállt mellette egy ávós autó. A benne ülő tiszt megkérdezte: ebben a faluban lakik Fedák Sári? Mire ő igennel felelt, erre a tiszt odaszólt mellette ülő kollégájának: „Megnyertem a fogadást!”.

Hosszú mellőzés után 1954-ben a Déryné Színház igazgatója felkérte, játssza el Csíky Gergely színdarabja, A nagymama főszerepét. Ekkorra azonban már igen beteg volt, szervezete legyengült, nem léphetett színpadra többé. 1955. május 5-én hunyt el Budapesten, hetvenöt éves korában. Temetésén, melyre közadakozásból gyűjtötték össze a pénzt, kevesen vettek részt, de több egykori barátja, pályatársa, köztük Latabár Kálmán, Turay Ida és Mezey Mária is jelent volt.

A tegnapi kultbaitre nem haraptál rá? Pedig Országh Lászlóról derültek ki eddig nem ismert titkok. Most bepótolhatod.