A valaha volt legnagyobb magyar labdarúgó Purczeld Ferenc néven született Budapesten, 1927. április 1-én. Zuglóban látta meg a napvilágot, de Kispesten nőtt fel, ahol édesapja maga is játszott a helyi csapatban, később edzőként dolgozott az utánpótlásnál. Ő nevelte bele fiába a futball szeretetét, ami hamar a kis Ferenc életének meghatározójává vált. A népes család szegényes anyagi körülmények között élt, gyerekként Puskás (a család a ’30-as évek végén magyarosította a nevét) újságpapírból és rongyokból készített labdával gyakorolta a játékot. Apja kezei alatt játszott a Kispest serdülőcsapatában, majd – mindössze tizenhat évesen – a felnőttcsapatba is bekerült. Ekkoriban kezdték felnőtt játékostársai Öcsinek becézni. Még nem volt 18 éves, amikor 1945 márciusában a válogatottban is bemutatkozhatott egy Ausztria elleni mérkőzésen, ahol rögtön gólt is szerzett. 1949-től a Kispest csapata a Néphadsereg égisze alatt Budapesti Honvéd néven működött tovább, a játékosok többsége ezért csatlakozott a katonasághoz. Puskásra – rangja miatt – ekkor ragadt rá a Száguldó őrnagy elnevezés.
Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?
Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.
Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.
Az ’50-es évek első felében Puskás a legendás Aranycsapat kapitányaként harminckét meccsen keresztül tartó veretlenségi sorozatban vezette csapatát. Megnyerték az 1952-es helsinki olimpiát, és leiskolázták az angol válogatottat az 1953. novemberi híres 6:3-as mérkőzésen. Puskás nemzeti csapatbeli karrierje alatt 84 mérkőzésen 83-szor talált a kapuba. Végül – az egész világ legnagyobb megdöbbenésére – az Aranycsapat az 1954-es világbajnokság döntőjében kikapott a nyugatnémet csapattól. Puskás a vb után továbbra is a Honvéd és a válogatott játékosa maradt, az ’56-os események azonban fordulatot hoztak. A Kispest ekkor épp Dél-Amerikában turnézott, és több játékos, köztük Puskás, úgy döntött, a bizonytalan otthoni helyzet miatt nem tér haza. Először Bécsben telepedett le, a magyar szövetség nyomására azonban két évig eltiltották a játéktól.
A tiltás lejártát követően Európa és Dél-Amerika legnagyobb klubcsapatai versengtek érte, végül a Real Madridot választotta. A spanyol királyi gárda szurkolói szkeptikusan fogadták a kicsit túlsúlyos, harmincegy éves magyar játékost, Puskás azonban – akit odakint Pancho becenévvel illettek – hamar szétzúzta a kétségeiket. 1966-ig volt a Madrid játékosa, ahol háromszor is az idény spanyol gólkirálya lett, és BEK-döntőbe is vezette csapatát. Miután megkapta a spanyol állampolgárságot, a helyi válogatottban is szerepelhetett. Visszavonulása után edzőként tevékenykedett, többek közt Görögországban, Chilében, Spanyolországban és Ausztráliában. 1991-ben tért végleg haza és telepedett le Magyarországon.
Puskás életével és személyével kapcsolatban számtalan közismert történet, anekdota született. Hazai népszerűségét mutatja, hogy 1956-ban kapott egy apró cameoszerepet Keleti Márton A csodacsatár című vígjátékában – mely a hazai futball-lázat parodizálta ki. A premier azonban a forradalom miatt meghiúsult, az időközben disszidált Puskást pedig kivágták a filmből, jelenetét Hidegkuti Nándorral forgatták újra. Az eredeti verziót csak évtizedekkel később rekonstruálták. A ’80-as években már nem voltak hasonló aggályok a személye körül, ezért egy jelenetben Albert Flóriánnal együtt felbukkanhatott a Bujtor István-féle Az elvarázsolt dollárban (1985). Ugyanebben az évben készült alakjáról az első dokumentumfilm, Puskás Öcsi címmel, Koltay Gábor rendezésében. Ez volt az első alkalom, hogy a hosszú évtizedek után hazalátogató Puskás hazai stáb számára mesélt életéről és pályafutásáról.
Kevesen tudják, hogy a futball mellett Puskás az énekléssel is megpróbálkozott, persze csak műkedvelő szinten. Spanyolországi népszerűségének csúcsán, 1961-ben kiadott egy középlemezt (EP-t), melyre kedvenc magyar nótáit énekelte fel. A ’90-es években, a mulatós zene csúcsidőszakában Nótás kedvű volt az apám címmel itthon is megjelentek Puskás felvételei, méghozzá magnókazettán. A spanyolországi lemezt Puskás halála után idehaza „Emlékalbumként” forgalmazták CD-n.
Madridi évei alatt Puskás többféle üzleti tevékenységgel is megpróbálkozott: először kolbászgyárat alapított, majd egy kétszintes, belvárosi étterem tulajdonosa volt. Hamar elsajátította a spanyol nyelvet, és a társasági élet középpontjában találta magát. Gyakran járt kaszinóba, bikaviadalokra (állítólag ő maga is megpróbálkozott a torreádorsággal), lányával, Anikóval a Real Madrid kosárlabdameccseire is gyakran kilátogatott. Saját törzshelye a Real Madrid stadionja mellett található étterem volt, melynek tulajdonosa annyira jó viszonyt ápolt vele, hogy a kutyáját is Puskásnak nevezte el – így minél többször mondhatta ki barátja nevét. Az étterem falai máig Puskás-relikviákkal vannak tele.
Puskás nagylelkűsége közismert volt. 1967-ben Liverpool egyik nyomornegyedében szerveztek jótékonysági futballmeccset, melyre a szervezők többségében helyi, kevéssel azelőtt visszavonult játékosokat hívtak meg. A bevételekből a környékbeli fiatalok számára fontos közösségi központ, a Bankfield House fennmaradását kívánták biztosítani. A szervezők úgy gondolták, lépnek egy merészet és meghívnak egy nemzetközileg ismert játékost is a mérkőzésre. Először Pelére gondoltak, őt azonban klubja, a Santos nem engedte el, így végül Madridba írtak Puskásnak, aki meglepetésre örömmel vállalta a felkérést. Az angol városban igazi sztárként fogadták a Száguldó őrnagyot, aki elintézte, hogy egy nagy rakás Real Madrid-jelvényt és ajándéktárgyat küldjenek a közösségi ház részére. A meccsen végül több mint tízezer néző jelent meg, de ugyanennyien álltak a stadionon kívül is. Puskás három gólt lőtt, de végül a másik csapat győzött 5:3-ra. Az eladott jegyekből 15 ezer fontnyi összeg gyűlt össze.
Egy másik történetet az angol klasszis, George Best mesélt el, aki Puskással együtt edzősködött Melbourne-ben egy akadémián. Egy alkalommal úgy döntöttek, a srácok kihívhatják valamelyik edzőjüket, hogy képes-e tízszer egymás után pontosan a kapufát eltalálni. A fiúk választása persze az akkor már jócskán túlsúlyos, idősödő trénerre esett, akit gyakran kinevettek a súlya miatt. A kérdésre, miszerint hányszor fog az öreg a kapufába találni, a legtöbben ötnél is kevesebbet tippeltek. Ő azonban kiállt, majd kilencszer egymás után eltalálta a kapufát, tizedik alkalommal pedig a levegőbe lőtte a labdát, mindkét vállán, majd a fején megpattintotta, megpöckölte a sarkával és végül egyenesen a kapufára ágyúzta. A megdöbbent gyerekek egyike megkérdezte, ki ő, mire Best így felelt: „Neked csak Mr. Puskás”. Amikor a portugál sztár, Luís Figo 2000-ben a Real Madridhoz került, a tízes mezszámot kapta, és a klub elnöke azt mondta neki, úgy viselje ezt a mezt, hogy az korábban Puskásé volt.
Puskás Ferencről már életében, 2002-ben stadiont neveztek el Budapesten. 2006-os halálát követően, 2009-ben a FIFA megalapította a Puskás Ferenc-díjat, melyet minden évben a legszebb gólt lövő játékos nyer el. 2009-ben mutatták be Almási Tamás rendezésében a Puskás Hungary című filmszemlefődíjas dokumentumfilmet, mely a futball-legenda teljes élettörténetét feldolgozza. Többször felmerült egy Puskás életéről szóló játékfilm terve is. Antal Nimród, a Kontroll rendezője is foglalkozott a témával, de Köbli Norbert forgatókönyvíró – Félvilág, Örök tél – is írt már egy forgatókönyvet Szöllősi György, a Puskás-hagyaték kezelőjének felkérésére. Legutóbb 2017-ben jelentette be Andy Vajna korábbi filmügyi kormánybiztos, hogy Puskás-film készítését tűzte ki célul, amit Joe Esterhas magyar származású hollywoodi forgatókönyvíró jegyezne, ő maga pedig producerként gondozna. Vajna halálával azonban valószínűleg ez a filmterv is a süllyesztőbe került.
Érdekesnek találtad ezt a kultbaitet? Olvasd el a tegnapit is:
