Porig égett a Tesla-főhadiszállás: csillagászati összegű a kár

Nikola Tesla New York-i kutatólaborjában pontosan 125 évvel ezelőtt, 1895. március 13-án csaptak fel a lángok. A világhírű fizikus kísérleti modelljei, tervei, jegyzetei gyakorlatilag mind odavesztek a tűzben. Egyes források szerint Tesla még aznap nekilátott a laboratórium újraépítésének.

A történelem egyik legzseniálisabb feltalálójának életét rengeteg különös anekdota és számos meg nem valósult, ambiciózus és bizarr ötlet övezi, melyeknek köszönhetően Tesla személye máig közkedvelt alakja a városi legendáknak és az összeesküvés-elméleteknek. Figurája az őrült tudós archetípusa, melyet nem kis részben pszichés gondjainak, egész életére hatással lévő súlyos kényszerbetegségének köszönhet.

Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?

Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.

Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.

Nikola Tesla az Osztrák–Magyar Monarchia horvátországi területén született 1856. július 10-én, egy szerb ortodox pap második gyermekeként (a szerbek és a horvátok azóta is vitáznak rajta, melyik nemzet vallhatja magáénak a híres feltalálót). Édesapja skizofréniában szenvedett, gyakran beszélgetett saját magával, fiatalon elhunyt bátyját hallucinációk gyötörték. Tesla már gyerekként a természet megszállottja volt, és sokat gondolkodott a vallás és a tudomány kapcsolatáról. A szülők hamar elálltak a tervtől, hogy fiukat papnak adják. A legenda szerint amikor egyszer a macskája hátát simogatta, a súrlódás elektromosságot termelt, és szikrák csaptak fel. Tesla ezután így fordult apjához: „A természet egy óriási macska. De ki simogatja a hátát?”, mire amaz így felelt: „Isten.” Állítólag ez az incidens keltette fel Tesla érdeklődését az elektromosság iránt, melynek titkait egész életében kutatta.

Elektromérnökként végzett a prágai egyetemen, majd Budapestre költözött, ahol a Puskás fivérek telefontársaságánál kapott állást. Itt született első találmánya, egy távbeszélő-erősítő. Puskás Tivadar hamar felismerte Tesla zsenijét, és segített neki, hogy Párizsban, az Edison cég európai leányvállalatánál helyezkedhessen el, ahol dinamótervezőként foglalkoztatták. Innen 1884-ben New Yorkba vezetett az útja, ahová csupán néhány centtel és egy Edisonnak szóló ajánlólevéllel a zsebében érkezett. Edison is meglátta Teslában a zsenit, de azt is hamar felismerte, hogy semmi üzleti érzéke nincs, ezért könnyen kihasználható. Tesla önéletrajza és egyes sztorik szerint az amerikai feltaláló fogadást ajánlott a fiatal zseninek: 50 ezer dollárt ígért neki, ha képes létrehozni jobb találmányt, mint az ő egyenáramú generátorai. Tesla örömmel fogadta a kihívást, és nagy elánnal fogott bele a váltakozó áramú motor megvalósításába, melynek tervén akkor már öt éve dolgozott. Amikor elkészült, Edison kinevette, mondván, a fogadás csak vicc volt. Ezen annyira hajba kaptak, hogy Tesla repült a vállalattól.

Egy évig szinte koldusként élt a nyomornegyedekben, ahol feltalálta a magnéziumporos villanófényt, hogy a rendőrségi fényképészek jobb fotókat tudjanak készíteni a szörnyű körülményekről. Később azonban, amikor George Westinghouse vállalkozó-villamosmérnök megvásárolta tőle a váltóáram szabadalmát, jóra fordult a sorsa, és ezzel együtt megindult az „áramharc” a kétféle technológia között: Edison minden igyekezetével próbálta jogi úton és karaktergyilkossággal is hátráltatni Westinghouse és Tesla munkáját. Ármánykodását siker koronázta: bár a szakmai körök a Tesla-féle váltóáramot ismerték el hatékonyabb megoldásnak, a közvélemény még hosszú ideig az Edison-féle egyenáramot gondolta jobbnak. Tesla később egyébként egy másik szabadalom, a rádió feltalálásának ügyében is évtizedekig pereskedett, ezúttal egykori asszisztensével, Guglielmo Marconival, aki nem tudott róla, hogy mestere már évekkel korábban beadta a tervet.

A jogi küzdelmek nem vették el Tesla kedvét a munkától. 1887-ben New Yorkban megalapította saját laboratóriumát, ahol csak úgy ontotta magából a találmányokat. Ő találta fel az indukciós motort, melynek gyártási jogát 65 ezer dollárért adta el Westinghouse-nak, és az X-sugarakkal is kísérletezett, évekkel azelőtt, hogy Wilhelm Röntgen szabadalmaztatta volna az eljárását, ezenkívül generátorokat, energiaátalakítókat fejlesztett. Legjelentősebb találmánya a Tesla-tekercs lett, melyet rengeteg elektromos eszközben (rádiókban, televíziókban, háztartási gépekben) felhasználtak. 1893-ban a chicagói világkiállításon Westinghouse nagyszabású bemutatót tartott a váltóáram csodáiról, ennek köszönhető, hogy a céget kérték fel a Niagara vízesésből kialakított vízerőmű megtervezésével. Tesla később hosszú éveken át kutatta az elektromosság vezeték nélküli továbbításának módszerét. Emellett rengeteg más dolog is foglalkoztatta: érdekelte a robottechnika, a szuper gyors közlekedési rendszerek kidolgozása, de a mobiltelefon és az internet gondolatát is megsejtette. Egy ízben különös rádiójeleket fogott Colorado Springs-i laboratóriumában, melyekről azt állította, talán egy másik bolygóról származnak.

Nikola Tesla a laboratóriumában. Az elektromos kisülések kicsit sem zavarták. (1899)
Nikola Tesla a laboratóriumában. Az elektromos kisülések kicsit sem zavarták. (1899)Fotó: John Parrot/Stocktrek Images / Getty Images Hungary

Hihetetlen zsenije mellett Tesla legendájához legalább annyira hozzátartozott a feltaláló különc természete is. Visszahúzódó, aszexuális személyiség volt, aki szabadidejét testmozgással, hosszú sétákkal töltötte. Bátyjához hasonlóan olykor hallucinált (ezt egyesek „látnoki erejének” tulajdonítják), és súlyos kényszerbetegségben szenvedett: beteges módon irtózott a baktériumoktól, állandóan kezet mosott és kesztyűt viselt, kerülte a fizikai kontaktust másokkal. Az ételét gyakran többször átfőzte, hogy kiölje belőle a kórokozókat. Megszállottja volt a hármas számnak: mielőtt belépett volna egy épületbe, háromszor körbejárta, étkezés előtt mindig összehajtott tizennyolc (6x3) zsebkendőt, a szállodákban mindig tizennyolc törülközőt kért a személyzettől. Rettegett a kerek tárgyaktól, nem bírta elviselni a látványt, ha egy nő kerek fülbevalót viselt. Étkezés előtt pontosan megbecsülte a tányéron lévő étel térfogatát és azt, hány rágással tudja majd elfogyasztani. Kényszeres dolgai mellett Tesla állandó alváshiányban szenvedett, ami miatt olykor munka közben elájult a laboratóriumában. Ezeket a pszichés tüneteket Tesla rajongói a feltaláló földöntúli zsenijét igazoló tulajdonságoknak látták, ellenfelei viszont a feltaláló őrültségét próbálták velük bizonyítani.

Habár Tesla sokáig médiasztárnak számított különc személyisége és zseniális találmányai miatt, a kutatásai egyre több pénzt emésztettek fel, és egyre nagyobb adósságokba verte magát. Nem volt saját lakása, helyette évtizedekig a New York-i Waldorf Astoria Hotelben lakott. Személyére jellemző, hogy egyszer 2000 dollárt költött egy sebesült galamb ápolására, akire egy parkban bukkant rá. 1922-ben a szálloda menedzsmentje a felhalmozott adósság miatt kirúgta Teslát, aki ezt követően hotelről hotelre vándorolva élt. Ekkoriban is rengeteg találmány ötlete fogalmazódott meg benne, például egy „halálsugáré”, mely elrettentené az országokat a háborúskodástól, illetve egy üzemanyag nélküli, kozmikus sugarak által hajtott motoré. 1943-ban 86 évesen, magányosan, nincstelenül hunyt el a New Yorker szálloda egyik szobájában. Halála után az FBI átvizsgálta hátrahagyott terveit, és megállapította, hogy semmi olyan nincs bennük, ami illetéktelen kezekbe kerülve kockázatot jelentene a világ biztonságára.

Tesla arcképe a szerb 100 dináros bankjegyen
Tesla arcképe a szerb 100 dináros bankjegyenFotó: Alice Fox / Getty Images Hungary

Tesla alakját már életében találgatások és legendák övezték, halála után pedig egyre komolyabb kultusz alakult ki körülötte. Sokan természetfeletti erővel megáldott látnoknak, rejtélyes lángelmének, hihetetlen titkok tudójának tartották, és manapság is a városi legendák és internetes álhíroldalak egyik legnagyobb sztárja. A hiszékeny olvasók ezekről megtudhatják többek között, hogy a híres, 1908-as szibériai meteor valójában nem is meteor volt, hanem Tesla próbálta ki pusztító energiasugarát. Sőt, már azt is „bizonyították” egyesek, hogy 2001. szeptember 11-én az amerikai kormány Tesla energiafegyver-technológiájával robbantotta fel belülről a Világkereskedelmi Központ ikertornyait. És akkor a feltaláló földönkívüliekkel és túlvilági lényekkel ápolt bensőséges kapcsolatáról még nem is beszéltünk...

Természetesen Tesla alakja filmekben, regényekben, tévésorozatokban is feltűnt. Egy 1941-es Superman rajzfilmben a készítők róla mintázták az őrült tudós figuráját, aki – minő véletlen – egy halálos energiasugárral kívánja porig rombolni Metropolis városát. A Disney 2015-ös Holnapolisz című filmjében Tesla volt a másik dimenzióban létező futurisztikus város egyik alapítója, miként A 13-as raktár című sci-fi sorozatban is őt említik mint a címben szereplő, természetfeletti erővel megáldott műtárgyakat összegyűjtő raktár egyik szülőatyját. A rejtélyes zseni talán leghíresebb mozis felbukkanása Christopher Nolan 2006-os filmjében, a Christopher Priest regényéből készült A tökéletes trükkben történt, ahol David Bowie alakította őt. A Sundance Filmfesztiválon idén januárban mutatták be a Tesla című életrajzi filmet, melyben Ethan Hawke játssza a feltalálót. Idehaza februárban debütált a RaM Colosseum színpadán a Tesla életét feldolgozó Nikola Tesla – Végtelen energia című kétórás musical, melynek dalait Sebestyén Áron, a szövegeket Müller Péter Sziámi írta. Természetesen az sem véletlen, hogy 2003-ban Elon Musk az elektromosság kutatásának úttörője után nevezte el a cégét, az elektromos autókat gyártó Tesla vállalatot.

Ha érdekesnek találtad ezt a kultbait-sztorit, olvasd el a tegnapit is:

Mustra

Kérjük, támogasd munkánkat te is azzal, hogy engedélyezed a hirdetések megjelenítését az oldalon. Lapunk bevételi forrását ezek a hirdetések jelentik, így elengedhetetlenek ahhoz, hogy cikkeinket ingyenesen olvashassátok.

A hirdetések megjelenését engedélyezheted külön a Dívány.hu oldalra is, vagy a kiegészítő program teljes kikapcsolásával az összes általad látogatott site-ra.