Durván nekiment a királynő az Angliában élő kisebbségeknek

1516-ban a mai napon született VIII. Henrik és Aragóniai Katalin lánya, a későbbi I. Mária. A Véres Máriaként is emlegetett uralkodónő megpróbálta visszatéríteni országát a katolikus hitre, ezért ötéves regnálása alatt több száz protestáns hívő végezte máglyán.

Az első saját jogán uralkodó angol királynő nevéhez ezenkívül számos olyan reform fűződik, amelyek később felvirágoztatták az országot. Az utókor mégis inkább csak erőszakos tetteire emlékszik, olyannyira, hogy megkapta a „Véres” előnevet.

Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?

Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.

Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.

Tudor Mária 1516. február 18-án látta meg a napvilágot VIII. Henrik és első felesége, Aragóniai Katalin egyetlen életben maradt gyermekeként. Szülei hamar megbizonyosodtak a lány remek szellemi képességeiről, és a lehető legjobb, humanista szellemű nevelésben részesítették. Apja annyira szerette Máriát, hogy a kislány kilencéves korában a walesi herceggel egyenrangú jogkörrel ruházta fel, és saját udvart rendeztetett be számára. Henrik bízott benne, hogy lánya révén fontos külföldi szövetségesekre tehet szert, ezért V. Károly német-római császárral és I. Ferenc francia király két fiával is eljegyeztette őt, de végül a tervezett frigyek egyikéből sem lett semmi.

Henriket ugyanis egyre csalódottabbá tette, hogy neje képtelen fiúgyermekkel megajándékozni őt, ezért szakított a katolicizmussal, és megalapította az anglikán egyházat, hogy elválhasson Katalintól, és feleségül vehesse Boleyn Annát. Máriát hamarosan eltiltották édesanyjától, és kitaszították az öröklési rendből. Helyét féltestvére, Erzsébet vette át. Boleyn Anna kivégzése után Erzsébet is nővére sorsára jutott, a király harmadik asszonya, Jane Seymour azonban közbenjárt a két lány érdekében. Henrik visszafogadta őket, Mária visszakapta udvartartását, és később az öröklési rendbe is visszakerült. Katolikus hitéről azonban nem volt hajlandó lemondani, ezért továbbra is állandó maradt a viszály közte és édesapja között.

A király halála után, egyetlen fia, a betegeskedő VI. Edward került a trónra, aki hatévnyi uralkodás után tuberkulózisban elhunyt. Edward gyámja, Northumberland lordja mesterkedéseivel elérte, hogy menyét, Lady Jane Greyt ültessék a trónra, akinek uralkodása mindössze kilenc napig tartott. Így végül a korona a törvényes öröklési rend szerint Mária fejére szállt. Az 1553. július 19-én megkoronázott királynő kezdetben maga mellett tudta népének szimpátiáját, hamarosan azonban erőszakos rekatolizációs törekvései miatt ellene fordult a közvélemény. A megszállottan katolikus, az eretnekséget kiirtandó dolognak tartó Mária első intézkedései között volt, hogy újra államvallásnak tette meg a katolicizmust, és az egyházi bíróságok visszaállításával nekilátott a protestánsok kegyetlen üldözésének.

Mária külpolitikája és házassága miatt is népszerűtlenné vált a nép körében. Annak reményében, hogy szövetségével megerősítheti a katolikus hitet hazájában, a királynő hozzáment a nálánál tizenöt évvel fiatalabb, az angolok által gyűlölt Habsburg Fülöp spanyol trónörököshöz. Az eljegyzés hírére felkelés tört ki, melyet a királynő sikeresen levert. A házasság azonban minden tekintetben kudarccal végződött. Mária többször azt hitte, teherbe esett férjétől, végül azonban kiderült, hogy egy méh- és petefészek-betegség miatt mutatott hasonló jeleket. Fülöp, aki csak hatalomvágyból vette el a királynőt, egyre jobban eltávolodott nejétől, végül amikor apja, V. Károly lemondott, elhagyta Angliát, hogy elfoglalhassa Spanyolország trónját. Márián, aki ekkoriban az ibériaiak oldalán a franciák ellen viselt hadat – a küzdelemből Anglia vesztesen került ki – a magánéleti és uralkodói kudarcok miatt egyre jobban elhatalmasodott a depresszió. Végül 1558 novemberében a 42 éves, de sokkal idősebbnek kinéző, megviselt királynő az országban terjedő influenzajárványnak esett áldozatul. A trónon húga, a protestáns I. Erzsébet követte Máriát, akit haldoklása közben ő maga nevezett meg utódjául.

I. Mária angol királynő
I. Mária angol királynőFotó: wynnter / Getty Images Hungary

Mária nagy munkabírású, tehetséges uralkodó volt, akinek sorsára azonban a folyamatos magánéleti és politikai konfliktusok, baklövések és saját torzult személyisége alapvetően rányomták a bélyegüket. Az utókor leginkább megszállott és kegyetlen protestánsüldözéséről emlékszik alakjára, amely alapvetően hiábavaló kísérlet volt az ekkorra már túlnyomóan protestánssá vált Angliában. Több mint háromszázan – köztük a canterbury-i érsek és számos főnemes – szenvedtek máglyahalált Máriának és a fennhatósága alatt működő inkvizíciónak köszönhetően. A halálraítéltek bűne az volt, hogy nem voltak hajlandók megtagadni hitüket.

A modern történészek némelyike azonban kétségbe vonja, hogy Mária véresebb lett volna, mint más korabeli uralkodók. Saját apja, VIII. Henrik is több mint nyolcvan embert végeztetett ki eretnekségért, és különös kegyetlenséggel bánt el a katolikus papsággal. Az eretnekség a korszak katolikus felfogása szerint főbenjáró bűnnek számított, olyan fekélynek, amelyet meg kellett állítani az európai keresztény kultúra fennmaradása érdekében. A máglyahalál az eretnekek hagyományos kivégzési módjának számított, mely a pokol tüzére emlékeztetett, és elrettentésül szolgált. Véres Mária negatív imázsa sok tekintetben az Erzsébetet támogató protestáns John Foxe bestsellerré vált könyvének, a Tettek és emlékműveknek köszönhető. Foxe 1563-ban megjelent műve elmeséli az összes protestáns vértanú történetét, különös részletességgel beszámolva a máglyahalál körülményeit. A kötetben bemutatott 57 személy közül 30 Mária uralkodása alatt vált a lángok martalékává.

Ő ihlette Bloody Mary koktélt, amit nem véletlenül hívnak így
Ő ihlette Bloody Mary koktélt, amit nem véletlenül hívnak ígyFotó: Image Source / Getty Images Hungary

Az utókor sokszor megfeledkezik Mária reformintézkedéseiről, amelyek később Anglia hatalmi megerősödését és az ország felvirágoztatását eredményezték. Továbbvitte a Tudor-ház örökségét, és megerősítette a brit birodalmi legitimációt. Bár nem rajongott a parlament intézményéért, több olyan intézkedést visszavont, amely csorbította volna annak jogkörét. Még az egyház életébe is beleszólást engedett a parlamentnek. Cserébe megpróbálta elérni a katolikus egyházi birtokok visszaszolgáltatását, melyet a parlament megtagadott. Emellett miniszterei segítségével újraszervezte Anglia gazdasági rendszerét, újraíratta a hajózás szabályait, és növelte a katonaság hatékonyságát.

Mária életéről számos irodalmi és filmes adaptáció született. Ismert például Victor Hugo 1833-as regénye. Lord Alfred Tennyson, a 19. század egyik leghíresebb angol költője színdarabot írt Mária életéről. Egy jóval későbbi feldolgozás, a spanyol író-történész Santiago Sevilla 2015-ben kiadott tragikomédiája a hírhedt vámpírral, Drakula gróffal hozza összes a királynőt. Victor Hugo regényét 1917-ben és 1966-ban is filmre vitték, utóbbi változatot a francia némafilm egykori legendás alakja, az akkor 77 éves Abel Gance rendezte. Mindezek ellenére Mária alakja leginkább mellékszereplőként jelent meg a Tudor-dinasztiával, VIII. Henrikkel és Erzsébettel kapcsolatos filmalkotásokban. Az 1969-es Anna ezer napjában Nicola Pagett, az 1998-as Elizabethben Kathy Burke, a 2008-as A másik Boleyn lányban Constance Stride alakította őt.

Egészen más módon őrzi I. Mária emlékezetét a Bloody Mary (Véres Mária) néven elhíresült koktél, melyet 1921-ben Ferdinand Petiot, a párizsi Ritz Hotel mixere alkotott meg. A világszerte népszerű koktélt az egyik legösszetettebb ízű kevert italnak tartják. Vodkához paradicsomlét, citromlét és Worchestershire-szószt kevernek, hozzá csípős Tabasco-szószt, sót, borsot, zellerpürét is adnak. Az angolszász nyelvterületen, gyerekek körében elterjedt legenda szerint pedig a Bloody Mary nevet háromszor elsuttogva a tükörben, megidéződik a királynő szelleme.

Szereted a kultbait-sztorikat is? Itt elolvashatod a tegnapit, ha kimaradt volna:

Mustra