A legutolsó, 2012-ben készült felméréshez képest hatalmasat zuhantak a magyar tanulók eredményei, pedig az akkori értékek sem voltak épp rózsásak. Természetudományos és szövegértési kompetenciából sosem látott, drasztikus mértékű mélyrepülésben vannak a gyerekek, akik egyébként az OECD-átlag alatt vannak.
Már az is nagy szó ha a 2012-es szinthez képest nem zuhantunk
Sajnos mindig is híresen rossz volt a magyar diákok szövegértése, ez a mostani eredményekből is kitűnik: 2012-es 488-as pontszámhoz képest a 2015-ben 472 pontot produkáltak, ez 16 pont mínusz. A matematika kompetencia felmérésben a 2012-es 477- es pontszámot sikerült megtartani 2015-ben is, viszont a természettudományos felmérés 2012-es eredménye, a 494 pont 2015-re 477 pontra esett vissza, ez 17 pontos különbség.
Mi az a PISA-teszt?
A PISA -teszt ( Programme for International Student Assessment) egy felméréssorozat, melyet háromévenként végeznek, és a 15 éves tanulók képességét monitorozza. Három alapterületet kompetenciáját vizsgálják: matematika, természettudomány és szövegértés. A felmérés az OECD-tagországok és a programhoz csatlakozó egyre növekvő számú partnerországok irányításával zajlik, az első ilyen felmérés 2000-ben készült.
Az átlag alatt teljesítünk
Az OECD-országok közül ezekkel a számokkal minden tekintetben a lista utolsó negyedében vagyunk, az OECD-átlag 493 és 500 pont között szokott alakulni, nálunk viszont az átlag 472 és 477 pont között alakul – írja az Index.
A vizsgálatban Magyarországon 200 iskola 5600 tanulója vett részt. Most először digitálisan kellett kitölteni a tesztet, a minisztérium magyarázata szerint ez is okozhatta a gyenge teljesítményeket. Ez azonban lényegében azt jelenti, hogy a magyar gyerekek még a digitális írástudásban is le vannak maradva. Több felmérés is méri, hogy különböző országokban mennyire hatékony az oktatás. Ott van például a tudás alkalmazására fókuszáló PISA-val szemben a TIMSS, ami azt vizsgálja, hogy a gyerekek tudják-e, amit a tanterv szerint tudniuk kell, vagyis hogy megtanítja-e az iskola, amit a tanterv előír. Ebben egyébként nagyon jól teljesítünk, vagyis nem a gyerekek hülyébbek az átlagnál, mert a tananyagot átlagon felül képesek elsajátítani. A PISA viszont azt jelzi, hogy ezt a tantervi tudást a diákok nem tudják máshol, más típusú feladatoknál jól kamatoztatni, vagyis a lexikális tudást a gyakorlatba nem tudják átültetni, ez pedig leginkább a rossz tanterv miatt lehetséges.
