A szex nélküli kapcsolatokról a beszélgetést ott hagytuk abba a múlt héten, hogy a nők, akiknek problémáik vannak, időnként csak arra vágynak, hogy a pasijukhoz bújjanak. A férfiaknál is jellemző, hogy van, amikor a saját problémáik miatt inkább csak vigaszra, a gyerekkori intimitásra van szükségük? A férfiaknál szokták hangsúlyozni, hogy a szex mennyire fontos az életükben, de lehetséges, hogy nem mindig és nem annyira?
Horváth Gergely: A megértést az egész személyiségünk igényli, bármilyen élethelyzetben. A szex talán kevésbé fontos, mint ahogy a fogyasztói társadalom tacepaói sugallják, de határozottan fontosabb, mint a nőknél. A probléma ott lehet, hogy a nemi szerepfelfogásokkal ebben is változás van. A nők szexuálisan sokkal offenzívebbek, és ez - régi tapasztalat - az érzelmi elfogadás kárára megy, illetve vele jár.
Tari Annamária: Ezzel most azt mondod, hogy a nők hamarabb visszavonulnak, mint a férfiak? Vagy a "veszekedtünk - hogy gondolod, hogy most együtt leszünk?" jelenségre célzol?
HG: Úgy értem, hogy a nők nyíltabban kezdeményezőbbek és a testi örömszerzés felé is "tudatosabban" állnak hozzá. Az együttlét minőségi szempontjai nem lelkiek, vagy lelkiek is. A vissza-vonulással kapcsolatban pedig azt gondolom, hogy igaz: a nők vonulnak vissza hamarabb, de ezt érthetőnek tartom.
TA: Karakterfüggő tulajdonság, ki és hogyan kezeli a szexualitást és ehhez kapcsolódóan a kezdeményezést. A nők tudatossága alapvetően sokat fejlődött, de ez nem jelenti az összes nőt...
Gergő, arra is utaltál, hogy a nőkre jellemző, hogy a szexet eszköznek használják, hogy elérjék a céljukat, nyomást gyakoroljanak?
HG: Karkterfüggő, de egyre több az amazon és vamp-karakter, azt hiszem. A szex pedig eszköz, mindig is az volt. Mindkét oldalon. De ami talán nehezebben megfogalmazható, az a test intimitásának megbecsülése. Túl könnyen jövünk-megyünk, próbálkozunk. Ez sem azzal a férfiassággal, sem azzal a nőiességgel nem rokon, amit kedvelek.
TA: A párkeresés időszakában, vagy kiürült párkapcsolati térben valóban gyakori a "próbálkozunk" jelensége, és az amazon nők működése. De egy már jól működő - tehát érzelmekkel rendelkező - pár valahogy közös döntéssel hagyja jóvá a szex eltűnését. Ilyenkor elég fontos például, hogy egymással nem tudnak mit kezdeni, vagy tényleg a szexuális örömszerzés lett elégtelen. Amennyiben a közös együttlét tűnik el, de az egyéni szükségletkielégítés létezik, akkor is más a helyzet.
Tari Annamária
HG: Leginkább a tisztelet megléte lenne fontos. Az odaszánás a megismerésre, az elkötelezettségre. És azt gondolom, hogy ez a kapcsolat időszaka alatt is működjön. A másik megismerése folyamatos kell, hogy legyen, mélyülő, szépülő folyamat. Ha az egyik úgy érzi, hogy a másik elveszítette benne az érdeklődését, nyilván, hogy "esik a színvonal". A másik felé való tisztelet azonban elfogadhatóvá teszi az időszakos lelki-testi bezárulásokat, türelmes, de nem hagyhatja benne ebben az állapotban a kapcsolatot. Ha nem tiszteled a másikat, ez nem fog működni.
TA: A szexualitás területén elszenvedett csalódásoknak sokszor a kompenzációjaként a „tökéletes anya - apa, vagy pár vagyunk” kép megformálása történik általában, vagyis a gyerek gondozása és minden igényt kielégítő ellátása, nevelése életformává, sőt életcéllá válik.
Erre is láttam már néhány példát, de az, aki ezt minden frusztráció nélkül tenné, elég ritka lehet. Mi ennek a döntésnek a következménye?
TA: Ilyenkor az történik, hogy a közös egyezség szerint nem az a lényeg, hogy milyen a szexualitás, hanem a hosszú távú érzelmek és a kitartás egymás mellett.
Az ilyen párkapcsolatok akár hosszú évtizedekre berendezkedve, teljesen negligálják az intimitásnak ezt a területét, a felek egymást barátként, társként kezelik, és észrevétlenül tüntetik el a férfi – női aspektust. Annak ellenére, hogy ez akár közösen kommunikált vélemény is lehet, gyakori, hogy egyikük rátalál valakire, aki mellett hirtelen ráébred ennek a veszteségnek a valódi méretére és ez, akár a kapcsolat szakadásához vezethetne.
Más esetekben ismerjük a külső kapcsolatok létesítését, melyek a szexualitást hivatottak pótolni, mintegy kiegészítésként. Ezek a helyzetek olykor kielégítők mindkét félnek, hallgatólagosan belemegy mindenki, mert a nyugalom és az egymásnak nyújtott biztonság a legfontosabb vonás a kapcsolatban. Ugyanakkor nehéz eldönteni, hogy milyen érzelmi minőségben élik le az életüket akkor, ha a párkapcsolat valójában „baráti”, és nem férfi-nő.
Horváth Gergely
Rádiós műsorvezető, író 1972-ben született Budapesten. A Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett, majd az ELTE BTK történelem szakán folytatta tanulmányait. 1995-ben kerül a Magyar Rádió Petőfi adójához, ahol olyan műsorok készítésében vett részt, mint például a Reggeli Csúcs, Moziklub, Egy férfi, egy nő. 2007-ben az Európa kiadó gondozásában jelent meg első regénye, A szív útjai. Jelenleg az MR2 Petőfi rádióban mixeli a popot a kultúrával.
Olyankor valahogyan biztosan kompenzálni kell.
TA: Kevés kivételtől eltekintve a szexualitás teljes hiánya kompenzációt igényel, vagyis tudattalan érzelmi kielégülést keres mindenki, akár más területeken. Ilyen az evés, a túlzott sportolás, a vásárlás, játékszenvedélyek, főzés, amik olyan pótcselekvésekké válhatnak, melyek képesek a kiesett örömöket legalább részben visszaadni.
Tudjuk, hogy csak az amerikai szirupos filmekben forró a szenvedély két, régóta kapcsolatban élő ember között, hiszen a hétköznapok és a megszokás, az unalom és a kiégés ezt nagyban befolyásolja. De nem teljesen illuzórikus ez a kép, mert még a rutin is átváltoztatható, ha kölcsönös az igény a kapcsolat rekonstrukciójára.
Tehát nem reménytelen, csak dolgozni kell azon, hogy a szexualitás ne tűnjön el. A kölcsönös tisztelet és megbecsülés tényleg fontos, de az is kell, hogy ne gyászos hangulatban, hanem kedvesen és humorosan beszéljünk a dologról. Minél inkább fekete fellegnek látjuk, annál inkább összenyom. Miközben ne felejtsük el, az élet egyik valódi örömszerzéséről beszélünk.
