dumas receptkönyv

A francia márki és a Haiti szigetén szolgáló fekete rabszolgalány unokájaként született, nagy természetű és gazdag képzelőerejű regényíró imádta gyomrát és az ínyenc fogásokat, kedvenc életterei között a konyha és a piac előkelő helyet töltöttek be. Így már nem is olyan meglepő, hogy 

Nem csak receptkönyvet írt Dumas

Bizonyos szempontból joggal, hiszen a gasztronómiai alapmű jóval több egyszerű szakácskönyvnél: Dumas, mielőtt sziporkázó receptek leírásába bocsátkozik, ügyes kísérletet tesz ugyanis az emberiség étkezési kultúrtörténetének összefoglalására a kezdetektől. Éva paradicsomban elfogyasztott almájától Hérodotosz és Marcus Antonius étkezési szokásain át Orseolo Péter menyének aranyozott villájáig és a francia forradalom gasztronómiai hatásáig rengeteg különleges részletre kiterjedő anekdotával és fun factekkel ajándékozza meg olvasóját.

Az író halála évében készült el szakácskönyvével így annak kiadását már nem érhette meg, főleg nem első magyar nyelvű megjelenését, melyre majdnem másfél évszázadot kellett várni az eredeti mű napvilágot látásától kezdve. Most, hogy itt van, csemegézhetünk belőle néhány nagyszerű fogás erejéig!

Hízott pulykatojó kardinális módon

„Fogjon egy fiatal, igen kövér pulykát, perzselje meg, belezze ki, fogja a máját és vágja össze szarvasgombával, gombával, és keverje össze az egészet reszelt szalonnával, sóval, egész borssal. Tegye ezt a tölteléket a pulykája testébe, fejtse le a bőrét a hasánál, tegyen alá rákvajat; varrja be a pulykát, gyűrje vissza a lábait, süsse meg nyárson szalonnába és zsírpapírba csomagolva, rákcoulis-val adja fel.”

Szent Márton sült libája

„Csontozzon ki és töltsön meg egy szép hízott normandiai libát pecsenyezsírból és hagymából készített pürével, adja e töltelékhez szárnyasa apróra vágott máját, tizenkét chipolata kolbászkával és negyven vagy ötven roston vagy nyárson sült gesztenyével, amiket alaposan megpucolt, és sóval, valamint négy fűszerrel (gyömbér, szegfűszeg, szerecsendió, bors) ízesített. Egy hosszú és széles pirított kenyéren adja fel, amit előzőleg jól átitatott a pecsenye levével és finoman fűszerezett nagy szemű borssal és citrommal.”

Court-bouillon, avagy zöldfűszeres alaplé

„Tegyen serpenyőbe egy darab vajat szeletekre vágott vöröshagymával, és vékony karikákra vágott sárgarépával, két összetört babérlevéllel, három szegfűszeggel, két fokhagymagerezddel, kakukkfűvel, bazsalikommal és kevés gyömbérrel. Tegye az egészet élénk tűzre, hogy e zöldségek kis színt kapjanak – úgy csinálja, hogy kicsit odaragadjanak a serpenyője aljára. Öntse fel két vagy három üveg borral. Ha azt szeretné, hogy a zöldfűszeres alapleve zsíros legyen, akkor adja hozzá valami jóféle sültnek pecsenyezsírját, forralja fel és használja.”

Narancsmártás

„Vágjon félbe narancsokat, nyomja ki a levét egy szitára, amit egy mázas edényre helyezett. Vágja még egyszer félbe a már kinyomott narancsait, vegye ki a húsát. Vágja vékony szeletekre a héját, blansírozza, csepegtesse le, tegye marhajus-be, amit egy csipet egész borssal feljavított. Húzza ki a tűzhely szélére a serpenyőjét, öntse bele a narancsai levét, a hússzeleteit vonja be a szósszal, a maradékot pedig a tetejére adja.”