cigány karácsony

Szilvási István, a Dikh TV alapítója mesélt a Díványnak arról, milyenek voltak gyermekkorában a karácsonyok, mit sikerült mindebből megőrizni, és elmondta azt is, hogy most, feleségével és két gyermekével hogyan ünnepelnek december végén.

„Még ma is érzem a gyermekkori karácsonyok illatát”

„A karácsony nekünk, romáknak is az egyik legszentebb ünnepünk az évben, hiszen a meghittség, az egymásra való nagyobb odafigyelés sokkal inkább előtérbe kerül, bár a mi családunkban ez egész évben jellemző. A gyerekkori karácsonyaimra nagyon jó szívvel emlékezem. Ha eszembe jut, még így ötvenévesen is tisztán emlékszem azokra a jó hangulatú, vidéki, télillatú, hóval, faggyal, hideggel, forralt borral, mákos kaláccsal, töltött káposztával, sült húsokkal és a nagyon, de nagyon-nagyon sok zenével teli ünnepre.

Tudniillik muzsikuscsaládból származom, ahol a brácsa, a bőgő, a cimbalom is része volt az ünnepnek.

Karácsonyra összegyűlt az egész család, ilyenkor húszan vagy akár harmincan is voltunk. Ezekhez képest a mostani karácsonyok bár ugyancsak szépen telnek, a gyerekkori vidéki ünnepekhez képest modernebb környezetben, Budapest zajlanak, hiszen itt élek a családommal, a feleségemmel és a két gyermekemmel, akik már tizenévesek. 

Ezek a karácsonyok is nagyon szépek és meghittek, szenteste itthon vagyunk, ilyenkor a feleségem főz mindenféle finomságot. Karácsony napján aztán vagy elmegyünk a nagymamához Püspökladányba, a cigánytelepre, és ott ünnepelünk, vagy, ahogyan tavaly is volt, nálunk, itt, Erzsébeten, egy kétszobás lakásban igyekszünk visszahozni a hagyományos roma ételekkel, italokkal és szokásokkal az egykori karácsonyok hangulatát. A gyerekeket mi is bevonjuk a készülődésbe, fát díszítenek, ajándékot csomagolnak, és gyakran a barátok is beköszönnek hozzájuk.”

„Hasított tészta, cigánytúró és malactartó is kerül az asztalra”

„Akár a nagyszülőknél, akár itthon, nálunk ünnepelünk, a hagyományos, sokak által ismert és kedvelt karácsonyi finomságok mellett egyéb, kifejezetten a roma konyhára jellemző ételek is az asztalra kerülnek. Ilyen például a cigánytúró, ami a húsvéti sárgatúróhoz hasonló, de annál jóval édesebb, vagy ott a tyúkhússal készült káposzta. Rengeteg olyan ételünk van, amit kifejezetten karácsonykor sütünk, főzünk. Ezek közé tartozik a hasított tészta is, ami onnan kapta a nevét, hogy egy nagy tésztalevelet jó nagy szeletekre, esetleg csíkokra vágnak vagy tépnek, amit egy lecsós, gazdagon fűszerezett pörkölttel kevernek össze. Ez valami isteni finom, de nagyon ízletes a szőlőlevélbe tekert töltött káposzta is, amit különféle húsokkal, például füstölt hússal, csülökkel, libacombbal, paradicsomosan vagy habarva, esetleg pirospaprikás rántással készítenek.

Ami igazán különleges, az az úgynevezett malactartó, ami jó fokhagymásan szintén nagyon finom étel.

Az elnevezés pedig onnan ered, hogy nem mást, mint a malac méhét készítik el, amit végül fokhagymás sült zsírba forgatnak.”

Ha további érdekességeket szeretnél megtudni a cigány ételekről, olvasd el a Magyarország első cigány éttermesével, Ásós Gézával készült interjúnkat! 

„A cigány karácsonyon előkerül a gitár, a kanna, a szájbőgő és a pergető”

„Nálunk a karácsonyok mindig jó hangulatban zajlanak, sok-sok zenével, sok beszélgetéssel, sok nevetéssel, amibe bele-belecsúszhat még egy mulatás is, amikor a zenész barátaim átjönnek, és ilyenkor a névnapomon is megköszöntenek.

Ekkor előkerül a gitár, a kanna, a szájbőgő, a pergetők, és oláh cigány dalokat énekelünk. Felidézzük a híres, egykori nagy történeteket a régiről, és ugyanúgy beszélgetünk, mint egykor, gyermekkoromban. Jó érzés ilyenkor látni, hogy már az én, a mi gyerekeink szaladgálnak a szépen feldíszített karácsonyfa és a gazdagon megrakott asztal körül. Örömmel tölt el, hogy mi ezt megtehetjük, megengedhetjük magunknak. Vannak azonban egyéb roma hagyományok is karácsonykor.

Bizonyos helyeken, lakóközösségeknél, falvakban még manapság is átjárnak egymáshoz kántálni a cigányok, bár sajnos ez már egyre ritkább.

Így belegondolva megdöbbentő, milyen sokat változtak a karácsonyi roma szokások az elmúlt néhány évtizedben. Vannak például olyanok, akik elmennek nyaralni, pihenni az ünnepek alatt egy másik országba, ami régebben elképzelhetetlen volt. Szerencsére a legtöbben még mindig arra törekszenek, hogy a szeretet ünnepén együtt legyenek a családjukkal. Sajnos vannak olyan családok, ahol a karácsony igazi próbatétel, hiszen nehézség elé állítja az embereket: közel a hó vége, nem sok pénz marad ajándékra, egyéb költekezésre. Összefüggésében a romák esetében is igaz, hogy vannak szép, és vannak kevésbé szép karácsonyok, de mindenki igyekszik a Jóisten és a családja felé fordulni, és kimutatni az egymás iránt érzett szeretetet. A romák életében és a cigányok karácsonyában nagyon nagy szerepe van a vallásnak, mert nálunk megkérdőjelezhetetlen, hogy Isten létezik. Természetesen a cigányok között is vannak ateisták, attól függően, hogy ki milyen környezetben szocializálódott, de a többség teljesen bizonyos Isten létezésében.”