Ahhoz képest, hogy mennyi pénzt és energiát fordítunk egymás megajándékozására, kutatások szerint az ajándékoknak vajmi kevés köze van ahhoz, hogy hogy éljük meg a karácsonyt – hangsúlyozza Peg Streep a Psychology Todayen megjelent cikkében. A diszfunkcionális anya-lánya kapcsolatok tárgyalásáról elhíresült szerző egy olyan amerikai vizsgálatot idéz, amely azt találta, hogy míg a családdal töltött idő és a vallási tevékenységek gyakorlása növeli a pszichés jóllétünket az ünnepek alatt, addig az ajándékozásnak nem igazán van köze hozzá. Miért érezzük ekkora nyűgnek, és mik azok a pillanatok, amikor jól tud elsülni a dolog?
Sokat elárul a kapcsolatról, hogy mit adtok egymásnak
Egy ajándék mindig szimbolikus: kifejez valamit az ajándékozóról, az ajándékozottról, de elsősorban a kettejük között levő kapcsolatról. Ez az oka annak is, hogy miért keltenek bennünk néha akkora csalódást a förtelmes ajándékok, miért emlékszünk rájuk akár még évek múltán is. Förtelmes ajándékokon most azokat értem, amik egyáltalán nem reagálnak az ajándékozó igényeire, vágyaira, közük sincs a személyiségéhez, vagy egyenesen sértők a számára. Például amikor valaki fura ruhákat kap az anyjától, amivel az anya burkoltan azt üzeni, hogy szerinte máshogy kéne a gyerekének öltözködnie. Egy ilyen ajándék gyakran inkább szemrehányás, mint örömforrás. Vagy előfordulhat az is, hogy az illető gondosan felkészül az új férje családjának a megajándékozására, de ő maga nem kap semmit. Vagy a családban a jobb anyagi helyzetben lévő tagok drága ajándékokat vesznek, és nincsenek tekintettel arra, hogy a többiek mit engedhetnek meg maguknak.
Fájdalmas is lehet
Egy diszfunkcionális családban rengeteg negatív élmény kapcsolódhat az ajándékozáshoz, hiszen végtére is arról szól a dolog, hogy 1) mennyire vagyunk képesek felmérni a másik igényeit, 2) mennyire tudjuk vagy akarjuk teljesíteni azokat. Ha egy családban a szülők eleve nem érzékenyek a gyerekek szükségleteire, nem válaszkészek, vagy kifejezetten bántalmazók, akkor ez az ajándékozáson is meg fog látszani. Gyakori például, hogy egy gyerek azt szokja meg, hogy nem érdemes megfogalmaznia a kívánságait, mert úgysem teljesítik azokat az őt körülvevő felnőttek. Arra is akad példa, amikor az egyik gyerek szeretne valamit, és a szülők direkt a testvérének veszik meg, hogy még nagyobb fájdalmat okozzanak neki. Ha valakinek ilyen emlékei vannak a karácsonyozásról, akkor teljesen érthető, ha felnőtt fejjel is a szokásosnál nagyobb szorongással járnak számára az ünnepek.
Ezért örülünk a jó ajándéknak
Legyen szó saját magad által készített vagy vásárolt dolgokról, egy jól kigondolt ajándék azt üzenheti a másiknak, hogy odafigyeltél rá, ismered őt, meg tudtok osztani gondolatokat, emlékeket, vágyakat, amiből ötletek születhetnek. Hogy van köztetek valamiféle kapcsolódás vagy kompatibilitás, amely ebben a gesztusban is megjelenik. Érdekes módon a Peg Streep által idézett tanulmányok azt találták, hogy a férfiak hajlamosabbak arra, hogy újrakalibrálják az emberi kapcsolatukat egy rosszabbul sikerült ajándék után, míg a nők egyrészt gyakrabban becsülik le a rossz ajándék jelentőségét, másrészt a jó ajándék sem szivárog át annyira a kapcsolat iránti attitűdjeikbe. Bár itt az okok és okozatok nem világosak, azt mindenesetre érdemes lehet átgondolni, hogy mi minden állhat a háttérben, amikor nem sikerül jól az ajándékozás. Lehet, hogy te magad sem vagy tisztában azzal, hogy minek örülnél? Vagy a másik nem figyel rád eléggé? Vagy érdemes elfogadni, hogy a partnered máshogy tudja jobban kimutatni az irántad érzett szeretetét?
Az ajándékozók típusai
Cikke végén Streep ajánl egy nem tudományos tipológiát arra vonatkozóan, hogy szerinte milyen csoportokba sorolhatók az ajándékozók. Ha végigolvasod a listát, talán ráismersz magadra vagy másokra, és ez segíthet abban, hogy változtass a szokásaidon, vagy jobban megértsd, hogy miért bánt a szeretteid viselkedése.
- a nagybetűs ajándékozó: ha egy-két olyan ember van az életedben, aki figyelmes, beleteszi az energiát, és személyes ajándékokkal lep meg, szerencsés ember vagy. Társadalmunk néha azt gondolja, hogy mindenki ilyen, de ezek az emberek inkább a kivételek közé tartoznak. Persze a feledhetetlen ajándékok a legnagyobb jó szándék és törődés mellett sem jönnek össze mindig, és ez is teljesen oké.
- a státuszvadász: ők arra esküsznek, hogy mindegy, mi a meglepetés, csak drága legyen, így az egész ajándékozás inkább szól a pénzről, a rongyrázásról, a hatalomról, mint az egymással való törődésről. De azért legyünk őszinték, olyan is van, hogy egy ajándék egyszerre személyes, mégis drága, és ezzel is örömet lehet okozni a másiknak.
- a nemtörődöm: előfordult veled, hogy te is évekig tusfürdőt, krumplihámozót meg sportzoknit kaptál valakitől, miközben ő azt gondolta magáról, hogy klassz ajándékokat ad neked? Minden családban vannak olyanok, akik továbbajándékoznak dolgokat (néha pont azokat, amiket tőled kaptak), vagy a nulla energiabefektetést igénylő megoldásokat választják. Érdemes lehet megbeszélni, hogy akkor inkább engedjétek el az ajándékozást, vagy ha tudod, kezeld te is lazábban. Maximum jó belső poénok lesznek abból a hozzád közelebb állókkal, hogy már megint miket kaptatok a többiektől.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
- a játszmázós: sajnos vannak olyanok is, akik számára az ajándékozás a manipuláció eszköze, amivel komoly fájdalmat, állandó konfliktusokat képesek generálni. Például amikor van valakinek egy túlsúlyos rokona, és mindig több számmal kisebb ruhákat vesz neki, hogy így célozgasson. Vagy amikor a nagyszülők tehetősebbek, mint a szülők, és mindig ők veszik a legmenőbb ajándékokat az unokáknak, amiket a szülőknek esélye sincs megközelíteni. Vagy amikor a szülők kérése ellenére megveszik a kicsiknek az ezredik műanyag játékot meg a legegészségtelenebb édességeket.
- a panaszkodó: van az úgy, hogy az ajándékozás abszolút nem az ajándékozottról, hanem az ajándékozóról szól. Ő az, aki rögtön teret foglal, és hosszasan ecseteli, mekkora viszontagságokkal járt számára a meglepetés beszerzése, milyen áldozatokat hozott, milyen kalandokba keveredett, mi mindent megtett azért, hogy a birtokába jusson valami, amiről az esetek többségében ki szokott derülni, hogy nem is különösebben jelentős dolog. Ilyenkor lélegezz mélyeket, keress valakit a szobában, akivel jobban kijössz, és próbáld kivonni magad a helyzetből. Hosszú távon pedig érdemes azokkal ajándékozós kapcsolatot fenntartani a családból, a barátok közül, akikkel jólesik meglepetéseket kitalálni és adni egymásnak.
