Miért éppen gyermekprostitúció?
Ashton Kutchert egy, hat-hét éves kambodzsai gyermek-prostituáltakról szóló hír késztette arra, hogy cselekedjen. Feleségével elkezdett a témában kutatni, és kiderült, nemcsak Afrikában, de az USA-ban sem jobb a helyzet: 100 000 és 300 000 közé tehető a prostitúcióra kényszerített gyermekek száma, míg az üzletág világviszonylatban évente körülbelül 39 milliárd dollár bevételt realizál. A szexuálisan kihasznált kislányok átlagéletkora 13 évre tehető, míg a szolgáltatást igénybe vevők 30 év körüli, büntetlen előéletű, jól fizető állással rendelkező férfiak. Őket célozza meg az a kampány, melynek visszatérő üzenete: „Egy igazi férfi nem vásárol lányokat!”
A képkockákról olyan hírességek köszönnek vissza, mint Justin Timberlake, Sean Penn, Bradley Cooper, Jamie Foxx, Jason Mraz, Ashton Kutcher, Drake, Adrian Peterson vagy Isaiah Mustafa – akik kettő percben, humoros történetekkel akarják meggyőzni a célközönséget arról, hogy egy igazi férfi nem fizet kislányok szexuális szolgáltatásaiért.
A jó szándék ellenére a kampányt kritikusan fogadták az USA-ban, Norma Ramos, a nők és gyermekek szexuális kizsákmányolása ellen küzdő civil szervezet vezetője szerint a videók kiválóan példázzák, hogy milyen az, amikor a celebritások úgy kötelezik el magukat egy ügy mellett, hogy arról semmit sem tudnak, ráadásul azok segítségét sem veszik igénybe, akik a téma pontos ismerői.
Bonyolult műfaj
A celeblét szükségszerű velejárója a társadalmi szerepvállalás, ez a műfaj azonban legalább annyi buktatót rejt magában, mint egy új forgatókönyv. Hammer Ferenc médiaszociológus szerint: „A videó készítője nagyon vékony mezsgyén halad akkor, amikor a gyermekprostitúcióhoz hasonló komoly témát dolgoz fel. Bár egyszerűnek tűnik egy ilyen feladat, de a hatásmechanizmus tekintetében egy szövevényes, bonyolult felépítésű forgatókönyvről van szó. Kreatív tartalom feldolgozásakor nehéz belőni, hogy a kampány mikor éri el a célját vagy lő túl azon. De egy sikeres alkotás esetén sem lehet mindig megmondani, hogy mitől volt sikeres az üzenet. Ahhoz, hogy egy kampány hatásos legyen, az kell, hogy az emberek odafigyeljenek, éppen ezért körültekintően kell kiválasztani a szereplőket, itt pedig a legfontosabb kérdés a hitelesség. Az emberek érzelmeire ez hat a legjobban. De az attitűdváltozásra még ez sem garancia.”Hogyan gondolkodnak erről a férfiak?
Mivel a kampány célcsoportja az erősebbik nem, megkértünk öt férfit, hogy ossza meg velünk, milyen benyomást tettek rájuk a felvételek.
Gábor (37 – újságíró) szerint híres színészekkel, nem átlagemberekkel real men-ezni erősen paradoxnak tűnik. „A színész egyébként is szerepeket játszik: a reklámban lehet, hogy "real man"-t alakít, de az életben valószínűleg nem. Ez egy hitelességi probléma. Olyan reklámot képzelnék, ahol tényleg az átlag férfi átlagos vágyai vagy éppen távolról sem átlagos fantáziaképei dominálnak. Ezekkel szembesülne a néző. Ráadásul a sematikus, egy dimenziós férfikép (büdös lábú, link, fesztiválarc vagy buheráló, barkácsoló falógép, stb.), könnyen adhat felmentést: "én egyik sem vagyok, tehát rám ezek az elvárások sem vonatkoznak". Ebben az összefüggésben további problémát jelent a sztereotipizált női szerep (mosás, főzés, vasalás, stb.), és a sztereotipizált férfiszerep ilyetén összemosása. Leegyszerűsítő és igaztalan.”
Gáborhoz hasonlóan Zoltánt (28 – művészettörténész) sem hatották meg a képkockák: „Életszerű és természetes szituációkat akartak, de nem igazán működnek, a színészek nem érzik magukat otthon. Túlságosan beállított minden. Épp ez a beállítottság tereli a figyelmet a szpotok mondanivalójáról, legalábbis nekem nem áll össze a tartalom. A végén a trófeafal kifejezetten ijesztő, különösen, hogy színészek szerepelnek rajta - a színész nem a megbízhatóság szinonimája.”
Károly (31 – tolmács) osztja a médiaszociológus szakember véleményét, a kisfilmekben nagyon meghatározó a szereplők hitelessége. „Ezek az arcok (főleg Sean Penn és Edward Norton) viszont elsősorban a liberális demokrata oldalnak lehetnek szimpatikusak, őket vagy épp a szabadosabb Ashton Kutchert és Jessica Bielt nem hiszem, hogy elfogadja a nézők konzervatív világképű fele, tehát ők feltehetőleg azonnal figyelmen kívül hagyják az egész kampányt. Esetleg ezt kompenzálná Tom Selleck vagy Harrison Ford képének bevágása, akikkel valami hagyományosabb értékrendre is lehet utalni, de akkor meg miért nem ők beszélnek?
Ha ezen a problémán túljutottunk, még mindig nem világos számomra az sem, hogy miért ilyen befüvezett hangulatú a zene és a látvány, mintha nem a valóságot láttatnák, hanem valami álomszerű jelenetsort. Egy ennyire fontos és veszélyes társadalmi problémáról sokkolóbban és megrázóbban is lehetne fogalmazni, mert ez szerintem nem kelti fel úgy az érdeklődést, hogy a sztárok mögé és a szlogen mögé lássunk. A készítőknek fontosabb volt a kúl megfogalmazás, és az, hogy szállóige legyen ebből a központi mondatból: Are you a real man? mintsem az üzenet végiggondolása és hatékonyabb átadása.”
„Soha semmi nem változott meg még ilyen reklámok segítségével.”
Így gondolkodik a témáról László (34 – mérnök) is, aki szerint az alapkérdés nem az, hogy nem hatékony egy ilyen kampány, egész egyszerűen nulla azoknak a száma, akikre ez hat. „Ha gyerekeket veszek pénzért, az nem olyan, hogy azért csinálom, mert azt hiszem, hogy az kúl, és akkor ha jön egy reklám, ami azt mondja, hogy nem kúl, akkor hirtelen a fejemhez kapok, hogy "ja, baszki, hát ha nem kúl, akkor inkább nem is csinálom". Aki gyerekkel szexel az leszarja, hogy az most kúl vagy nem kúl, férfias vagy nem férfias. Az egyetlen, ami érdekli, hogy Kambodzsában öt dollárért meg tudja vásárolni ezt a szolgáltatást.
Ha a konkrét reklámot nézem, akkor totális a káosz. Az alapüzenet ugye az lenne, hogy az igazi férfi több egyszerű hímállatnál, aki minden esetben a farka parancsát követi, és ápolatlan, borostás, déli zászló van a vádlijára tetoválva, és sós puskával lövöldözi a lakókocsija előtti nyugágyból a sivatagi rókákat. Mivel az igazi férfi több, mint egyszerű hímállat, vannak olyan morális kódok, amikhez tartja magát, pl. nem dug gyereklányokat, csak azért, mert áll a farka és olcsó. És ez a reklám mit mutat meg? Hogy az a férfi, akiről szó van, alapvetően egy igénytelen hímállat, aki vasalóval készíti a sajtos szendvicset, és a zokniját csak akkor cseréli, amikor könnybe lábad tőle a szeme. Pontosan az az archetípus, aki gyereklányokkal hetyeg. Fail. Epikus fail.”
Működőképes üzenet
A válaszadók közül egyetlen pozitív hozzászólás is érkezett, Máté (34 – motorversenyző) szerint alapvetően működhet az ilyen kampány. „Nagyon sokféle videó van, sok celebbel, ráadásul az üzenet is elég egyszerű, és van, ami közepesen szórakoztató is. A kérdés az, hogy mennyi ideig megy ez a kampány, és hol lehet majd találkozni vele: a tévé előtt családi körben minden REAL MAN egyetért majd az üzenettel, de amikor egyedül ül az autójában és a sötét sikátorok felé veszi az útját kérdés, hogy eszébe jut-e vagy sem. Maga a tény, hogy van ilyen kampány az jó. Rossz semmiképpen nem lehet, kivéve persze, ha rajtakapnak egy filmben szereplő celebet, hogy kurvázik. Akkor fog csak igazán visszájára fordulni az egész.”
Akit megérintett a reklámok üzenete, az Facebookon csatlakozhat!
