Mély a csönd, ami a múlt évben, a családon belüli erőszak áldozataiként életüket vesztett nők felsorolását övezi. Az áldozatok száma az ORFK adatai szerint 2009 novembere és idén november között 42, de a hivatalos adatokat sajnálatos módon jóval túllépik a statisztikában nem rögzített esetek.
Évek óta javulást remélnek
Vasárnap A Pilvax kávéházban összegyűlteknek pedig igenis van mondanivalójuk a szomorú témával kapcsolatban, amit a döntéshozók és törvényalkotók mintha nem akarnának meghallani. Több civilszervezet évek óta próbál javulást elérni, vannak is átfogó, szakszerű javaslataik, tényekkel, felmérésekkel és adatokkal alátámasztott elemzések, és többen - a hely szellemétől és a helyzet tarthatatlanságától frusztrálódva - 12 pontba szedik, követelik a változást.
Hogy is lehet az, hogy egy ilyen tragikus és elfogadhatatlan jelenség, ami évről évre életeket követel, családokat nyomorít meg, és még rengeteg pénzbe is kerül (ahogy a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség képviselője hozzáfűzi), évről évre a politikusok érdektelenségével találkozik, igérgetés és időhúzás rá a válasz? Pedig tudjuk, mi segítene.
Nevetséges válaszlevél
Ahogy a szervezők, és a Nane lépten-nyomon hangsúlyozza, a törvényi szabályozás, az áldozatok védelme és az elkövetők elrettentése és büntetése megfelelő jogalkotásért kiált. Felolvasták az igazságügyi szaktárca levelére írt válaszlevelet ami, ha nem lenne ilyen súlyos a téma, megnevettetne.
Felkészült, kitartó, felelősségteljes civilek, és érdektelenségüket udvarias és hasznavehetetlen frázisokba csomagoló hatóságok-ugye, ismerős? Magyarország még mindig nem tett eleget kötelezettségének, hogy a családon belüli erőszaknak (amelynek az esetek 95 %-ában nők esnek áldozatul) törvényi kertben szabjon gátat.
A kampányok ereje csak hosszú távon mutatkozik meg
A családon belüli erőszak nem csak egyéni tragédia, sérülnek a gyerekek, terhet ró a tágabb környezetre, és az egész társadalomra. A szemléletformálás, a médiakampányok szintén fontosak, de sajnos hatásuk csak hosszabb távon érződik, és nem mentik meg a fiatal lányok, középkorú vagy idős nők életét, akiket volt barátjuk, vagy férjük lelő, agyonver, netán “csak” bántalmaz.
Bizony itt intézményekről, politikai akaratról van szó, s ha már a struktúrális erőszaknál tartunk, az idei 16 akciónap a szülészeti erőszakra összpontosít. A Mindenszülésért Mozgalom képviselője szintén higgadt észérvekkel kritizálja a jelenlegi kórházi gyakorlatot, ami valóban életeket követel, és sorakoztatja fel a szabályozás útján megteremthető feltételeket, ami az anyákat és babákat a védhetné, és biztosítaná a szülés körülményeiről való szabad döntés lehetőségét.
Újabb szolidaritás Geréb Ágnes mellett
Érzelmesebbre vált a hangvétel, mikor a felszólaló Geréb Ágnes szabadonbocsátását követeli, és igazán szíven üt, mikor felteszi a kérdést: ki tud vajon egy olyan kórházi orvost említeni, akinek hibái anyák és gyermekek életét követelték, és valaha bilincset kapott?
S a civilszervezetek beszédeit követi a lehangoló lista. Nem mindenki van név szerint említve, s a leggyakrabban elhangzó szavak, a “Név nélküli asszony. Férje megölte.” Nehezen lehet ezek után megszólalni, a “néma tanúkat” megfogva elsétálunk a Wörösmarty térig, mécsest gyújtunk. Ha el is tart a megindult csönd, tudjuk, hogy a hallgatás nem válasz. A 16 akciónap keretében december 10-ig beszélgetések, kerekasztalok adnak további lehetőséget a tájékozódásra és a tettekre is, ebben a fájóan fontos tárgykörben.
szerző: Szabadkai Vera
