A megújult Kettős látásban már olvashattunk arról, hogy mi áll a flörtölés hátterében. Most arra kerestük a választ, hogy mi az oka, ha választásaink egysíkúak, és már a kezdeteknél sejteni lehet, hogy a kiszemelt illető nem a legideálisabb társ. Tényleg a sors játszik velünk, vagy létezik valamilyen mögöttes ok a háttérben?
Problémás vonzalmak
Ha a párkapcsolat létrejön és működőképes, akkor természetesen nincs probléma azzal, ha a másik nem szűkebb keresztmetszete iránt érdeklődünk, például valószínűleg kevesen tesznek maguknak szemrehányást azért, ha kizárólag jó humorú emberek vonzzák őket. Azonban előfordul, hogy a választás szinte kivétel nélkül olyanra esik, aki valamilyen szempontból nem a legkecsegtetőbb perspektíva, például házas, egy idő után kiderül róla, hogy agresszív, vagy teljesen elérhetetlen. Ilyenkor jönnek a külvilág aggodalmas szidalmai és az értetlenség: Hogyan lehetséges, hogy megint ugyanabban a szituációban találom magam? Ahhoz, hogy megértsük, mi is áll ezeknek a „véletleneknek” a hátterében, fontos azt is átlátnunk, hogy miként észleljük a többi embert.
Így szemléljük a környezetünket
Sok tényező függvénye, hogy mire irányul figyelmünk, azonban sosem észleljük teljes egészében a körülöttünk levő világot, hiszen ez az információmennyiség feldolgozhatatlan lenne számunkra. Mindannyian egy olyan szemüveget viselünk, amin keresztül csak a külvilág bizonyos részei szűrődnek át hozzánk, ez szűkíti azok körét is, akik iránt fellobbanhatnak érzelmeink. Kulturális normaként például nem vonz minket minden ellenkező nemű ember, hiszen például van egy életkori határ, amin belül potenciális partnernek látjuk a másikat. Ezt a szemüveget sok minden csiszolja életünk során, így vonzalmainkban sosem lehetünk teljesen objektívek. Többek között aktuális hogylétünk is átszínezi a látottakat, hiszen gyakran saját lelkiállapotunkat vetítjük ki a környező világra. Valószínűleg mindenki átélte egy nehéz szakítás után, hogy úgy érzi, mintha a föld alól is boldog szerelmespárok bújnának elő.
Döntő fontosságú gyermekkori élmények
Párkapcsolati szempontból kiemelkedően fontos a korai évek tapasztalata. Ha szeretnénk megvizsgálni, hogy milyen kép él bennünk saját férfiasságunkkal/nőiességünkkel kapcsolatban, milyen „szeretetnyelvet” tanultunk, és melyek a férfi-nő közti érzelmi viszonyulástól alkotott fantáziáink, fel kell tennünk néhány fontos kérdést. Milyen érzelmi színezete volt a szüleink közötti kapcsolatnak, amiből a mintát merítettük? Milyen volt férfinek/nőnek lenni a családban? Mit szűrtünk le a látottakból? Belegázoltak az önbecsülésünkbe, vagy megkaptuk a nemi szerepünknek megfelelő önbizalom kiépítéséhez szükséges muníciót?
Ezek a tapasztalatok nagyban befolyásolják mások iránti vonzalmunkat, de természetesen kihatnak rá későbbi élményeink is. Például egy jól működő párkapcsolat gyógyítóan hathat és korrigálhatja a korai évek sérelmeit, viszont egy trauma után a „párkereső szemüveg” ideiglenesen teljesen elsötétülhet, ami természetes védelmi mechanizmus, hiszen a léleknek, csakúgy, mint a testnek időre van szüksége a regenerálódáshoz.
Hogyan fogjuk fel a világot?
A külvilág belső élménnyé alakulása a következőképpen zajlik: Először érzékszerveink különféle ingereket kapnak a receptorokon keresztül a külvilágból és testünk belső részéből, ezt nevezzük érzékelésnek. Ezt követően az információhalmaz eljut az agyba, amely lefordítja a jeleket a saját nyelvére, így létrejön maga a pszichológiai élmény, vagyis az észlelés. A kísérleti pszichológia azonban már bebizonyította, hogy jóval több információ jut el hozzánk, mint amennyi tudatosul, ezeket az ingereket nevezik küszöb alatti ingereknek. Talán mások előnyös tulajdonságaival is így vagyunk, hiszen akibe más beleszeret, és működő kapcsolatot épít ki vele, arra mi lehet, hogy azt mondtuk, nem üti meg a mércét.Saját magunkat korlátozzuk
A párkeresés esetén fontos, hogy tudatosítsuk, ha beszűkült a látóterünk. Ha mindig ugyanolyan (szenvedést okozó) típus kelt bennünk vonzalmat, akkor ez azt is jelenti, hogy bár érzékszerveink felfogják a többi potenciális partnert, ám belső szemünk valamilyen oknál fogva egyetlen típust vesz észre, míg a többiek felett úgy átsiklik, mintha ott sem lennének. Ezek a választások nem tudatosak, így az egyén joggal érezheti úgy, hogy a körülmények áldozata. Ha azonban ráismerünk arra, hogy csak egy nagyon kis szeletre rezonál a lelkünk, akkor már lehetőségük lesz arra is, hogy megvizsgáljuk a mögötte húzódó okokat, és ezáltal elkerüljük a sorozatos kudarcokat.
Fontos tudni, hogy a lélek bölcsen világít és árnyékol, bár hétköznapi logikánkkal nehéz megérteni, hogy akkor mégis miért választunk mindig fájdalmasan? Ha valamit eltakar előlünk, akkor ezt a legjobb szándékkal teszi, hiszen valószínűleg szeretne megvédeni minket. Ha pedig mindig ugyanazt emeli ki, akkor elképzelhető, hogy az ismerős felé fordul, vagy pótolni szeretne valamit, amit a különösen érzékeny és fogékony gyermekévek alatt fájdalmasan nélkülözött. Fontos, hogy választásaink során mi az, amit kapunk, és mi az, amit elkerülünk? Például a plátói szerelem által nagy érzelmeket élhetünk át, ugyanakkor megvédjük magunkat a valódi kapcsolat kockázatától és kudarcaitól.
Az önismeret lehet a megoldás
Saját védelmi rendszerünkkel tisztelettel kell bánni, hiszen jó célt hivatott szolgálni. Ha megvizsgáljuk, mitől védjük magunkat, képessé válhatunk arra, hogy a külvilág kitáruljon számunkra. Választásaink sok mindent elárulnak rólunk, ám gondos önvizsgálat nélkül nem kaphatunk válaszokat, hiszen a mi egyedi személyiségünkön szűrődik át a külvilág. Ha tehát nem szeretnénk többé a körülmények áldozatának érezni magunkat, akkor vizsgáljuk meg saját élettörténelmünket és belső világunkat. Többé nem fogjuk annyira kiszolgáltatva érezni magunkat, ha belátjuk, hogy az általunk látott képet mi magunk alkotjuk meg. Így arra lehetőségünk nyílik, hogy színesebbé tegyük, ha utánajárunk annak, hogy mi takarja el a többi árnyalatot a palettán. A lelki munka és az önmagunkkal való szembesülés sokszor fájdalmas, ám katartikus felismerésekre juthatunk általa.
Szakértőnk elérhetősége:
Higi Vera
06-30/298-38-50
