A munkahelyi beilleszkedés sehol sem könnyű. A feladataink mellett alkalmazkodnunk kell a főnökeinkhez, a kollégáinkhoz, de sokszor ez sem hozza meg a várt eredményt. Sőt, ami eleinte álommunkának tűnik, az később rémálommá is válhat. Nők és férfiak egyaránt áldozatul eshetnek a munkahelyi zaklatásnak. Van, akit fizikailag bántalmaznak, van, akit szexuálisan zaklatnak, de a főnökök és a munkatársak sokszor pszichoterrorral, nyílt színi gúnyolódással, kiközösítéssel, azaz mobbinggal próbálkoznak.
Indiában és Kínában a legrosszabb a helyzet
Az Ipsos legfrissebb felmérései szerint Magyarországon minden tizennegyedik (7 százalék) munkavállalót bántalmazott már szándékosan fizikailag a munkaidő alatt a munkatársa vagy felettese, míg 9 százalékra igaz, hogy szexuálisan zaklatták őket magasabb beosztású személyek kizárólag azért, mert nekik dolgoznak.
A fizikai bántalmazás Indiában (25 százalék), illetve Kínában (13 százalék) a leggyakoribb. Őket Olaszország és Mexikó (8 százalék), Argentína és az Egyesült Államok (7 százalék), Dél-Afrika (6 százalék), valamint Ausztrália, Brazília, Németország, Magyarország, Dél-Korea és Spanyolország (mindegyik 5 százalék) követi.
A szexuális zaklatás is leggyakrabban Indiában fordul elő, itt a munkavállaló válaszadók 26%-a számolt be ilyen esetről. A további sorrend: Kína (18%), Szaúd-Arábia (16%), Mexikó (13%), Dél-Afrika (10%), Olaszország (9%), valamint Brazília, Oroszország, Dél-Korea és az Egyesült Államok (mindegyik 8%). Legkevésbé Svédország és Franciaország (3%), Nagy-Britannia és Ausztrália (4%), Lengyelország, Németország és Belgium (5%), Spanyolország, Japán, Kanada és Argentína (6%) és Magyarország (7%) munkavállalóit érik ilyen atrocitások.
Majdnem szétzúzta a fejem
Renáta csak 23 éves volt, amikor főnöke szexuálisan zaklatta, drogfüggő munkatársa pedig egyszer fizikailag bántalmazta. „Pályakezdőként egy jó nevű médiacégnél kezdtem el dolgozni. Csinos voltam, és fiatal. Az akkor negyven körüli főnököm folyamatosan bepróbálkozott nálam, ami eleinte imponált, majd idővel egyre inkább zavart. Éjszakáig bent kellett maradnom, és egyre nehezebben tudtam visszautasítani a közeledését. Szerencsémre új kolléganő érkezett a céghez, így végül leszállt rólam. Egyszer a drogfüggő, agresszív vágó kollégám esett nekem, mert valamit nem úgy csináltam, ahogy ő elvárta volna. Erre erősen meglökött, én pedig elestem, és kis híján szétzúztam a falban a fejemet. Főnököm semmit sem tett, mindössze leszidta a srácot. Azóta sehol sem tapasztaltam hasonlót. – meséli a most 34 éves nő.
Pszichoterror, azaz mobbing
Nem csak fizikailag vagy szexuális bántalmazhatnak valakit a munkahelyén, hiszen a pszichoterror vagy mobbing legalább olyan megalázó tud lenni. Amikor rendszeresen összesúgnak a sértett háta mögött, kirekesztő módon viselkednek vele, és gúny tárgyává teszik azzal a céllal, hogy tekintélyét, becsületét, emberi méltóságát veszélyeztessék. A kutatások szerint 55 %-ban vertikális, 45 %-ban pedig horizontális a mobbing. Vertikális mobbingról beszélünk, mikor a felettes az egyik alárendelt munkatársát terrorizálja pszichésen. A horizontális mobbing a hierarchiás létrán egyenrangú munkások között történik.
Részegen üvöltött velem
A 30 éves Katit a főnöke terrorizálta folyamatosan. „Az vajon mobbingnak számít, ha a főnököd minden alkalmat megragad rá, hogy megalázzon? Nem tudom, hogy bírtam ki két évet egy olyan cégnél, ahol az iszákos férfi főnökömnek az volt a kedvenc szórakozása, hogy engem, mint az asszisztensét nyilvánosan kritizált. Sosem tudtam meg, a munkámmal mi a baj, és hogy csináljam legközelebb, csak azt tudtam, hogy ez így rossz. Volt, hogy azért üvöltött velem napközben részegen, mert ügyfél érkezett, és én előtte nem takarítottam el az irodájából az üres üvegeket, pedig kinek másnak lenne az a dolga, mint az enyém. Hétvégén is simán felhívott, hogy menjek be most azonnal, mert át kell nézni pár számlát. Ha azt mondtam, elnézést, de a családommal vagyok, akkor kikelt magából: Kati, tudod mit? Be se gyere többet, tudod, hányan pályáznak a helyedre? - és kinyomott. Ilyenkor hétfőn bementem gyomorgörccsel, és azt mondta, spongyát rá, megbocsátotta, hogy nincs bennem semmi szakmai alázat, ezt manapság már nem lehet elvárni az ilyen lusta, elkényeztetett fiatal csajoktól. Ilyenkor legszívesebben ordítottam volna. Szinte minden nap túlóráztam, de sosem fizette ki, és amikor már úgy éreztem, a kapcsolatom is rámegy arra, hogy folyton otthon panaszkodom, és görcsölök, hogy másnap is be kell mennem, úgy döntöttem, eljövök.”
Nem úsztam meg pár hülye viccel
Pétert közvetlen kollégái azért közösítették ki, azért, mert meleg. „Barátkozó, közösségi ember vagyok, így általában minden társaságba be szoktam illeszkedni. Így volt ez a kettővel ezelőtti munkahelyemen is, ahol végül amiatt vált tarthatatlanná a helyzetem, mert megtudták, meleg vagyok. Úgy tűnt, megúszom pár hülye viccel, de nem. Ha bementem a terembe, hirtelen abbamaradt a beszélgetés, a kollégáim direkt kihagytak a közös ebédekből, még csak nem is rendelhettem velük, és persze csak nekem nem szóltak, ha munka után beültek kocsmázni. Tudom, hogy kibeszéltek, figyelték, kikkel találkozom ebédszünetben, és jön-e értem valaki, hogy együtt menjünk haza. Én nagyon diszkréten intézem a magánügyeimet, nem láthattak semmit. A kiközösítést még csak-csak elviseltem, de azt, hogy suttyomban elkezdték elvenni tőlem a projekteket, amin dolgoztam, már nem. A következő munkahelyemen már óvatosabb voltam. Azt, hogy meleg vagyok, titkolom” - mondja a 36 éves férfi.
Törvény van, bizonyítani nehéz
Magyarországon szinte minden átfogóbb jogszabály tartalmaz az egyenlő bánásmód követelményéről szóló általános elveket megfogalmazó paragrafust. Így az egyenlő bánásmód követelményét és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát előírja az Alkotmány, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény, az Egészségügyi Törvény, a Polgári Törvénykönyv, valamint a Munka Törvénykönyve, és szankciókat tartalmaz a Büntető Törvénykönyv is.
Szexuális zaklatás esetén jogorvoslati lehetőséget számos jogszabály biztosít. Így munkaügyi pert, személyiségi jogi pert, valamint - többek között - becsületsértés és zaklatás miatt büntető feljelentést is lehet tenni. Lehetőségként kínálkozik továbbá, hogy a zaklatott személy az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz forduljon. A dolog problematikája a bizonyítás, hiszen tárgyi bizonyítékok és tanúk hiányában csaknem esélytelen a jogérvényesítés. A szexuális zaklatás igen gyakran történik tanúk nélkül, így a zaklatott személynek a gyakran emlegetett "egy állítás - egy tagadás" helyzetben kellene megvédenie álláspontját.
Magyarországon - ha a munkahelyen nem sikerül megoldást találni - ,az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz lehet fordulni mobbing esetén is, hisz az a diszkrimináció egyik formája. A munkáltató élhet a jog által biztosított szankciókkal, ugyanis a mobbingot szervező/vezető kollégák megszegik a Munka Törvénykönyve által előírt együttműködési kötelezettségüket, továbbá veszélyeztetik a többi munkavállaló egészségét és zavarják munkájukat. Ilyen esetekben akár munkáltatói rendes, sőt - drasztikus esetben - rendkívüli felmondásnak is helye lehet.
