Bizonyára mindannyiunkkal előfordult már, hogy magunkban dudorásztunk, esetleg dalra fakadtunk a zuhany alatt. Ebben semmi szégyellnivaló nincs. Sőt, a legújabb kutatások szerint az éneklés – főleg ha közösségben történik – pozitívan hat a testi és a lelki egészségünkre is.
Nem véletlen, hogy őseink sok évvel ezelőtt a földművelés, fonás és egyéb csoportos munkavégzés alatt közös énekléssel mulatták az időt. Ez a tevékenység ugyanis nemcsak ahhoz járul hozzá, hogy jobban szórakozzunk a monoton tevékenység végzése közben, hanem az egészségünkre is kedvező hatással van, és abban segít bennünket, hogy jobban megéljük a közösségi érzéseket.
A közös éneklés pozitív hatásai egészen meglepő helyeken is megmutatkoznak: az Afganisztánban szolgálatot teljesítő katonákat hazaváró nők egy csoportja által alapított kórus lenyűgöző, szívmelengető példaként szolgál erre a jelenségre. A közös éneklés nemcsak a párjaik iránti aggodalommal való megküzdésben volt segítségükre, hanem a külvilágtól elszigetelten élő katonafeleségeket is közösséggé kovácsolta. A kórus, amely hamarosan a média figyelmét is felhívta magára, mára országos mozgalommá nőtte ki magát az Egyesült Királyságban: a Military Wives Choirs közösség jelenleg közel 2000 nőből áll, akik összesen 72 kórust alkotnak.
A mozgalmat elindító kórus története a filmipart is megihlette. Az 2019-ben, Kristin Scott Thomas főszereplésével forgatott brit filmdrámának köszönhetően mi is betekintést nyerhetünk a katonafeleségek elszigetelt közösségének életébe, amelybe radikális változást hoz a közös éneklés élménye. A megtörtént eseményeken alapuló történetet az Alul semmi rendezője, Peter Cattaneo vitte filmre – sok-sok érzéssel, humorral és szívekig hatoló dalokkal: olyan slágerek csendülnek fel a filmben, mint a Don’t Go Breaking My Heart Elton Johntól, a Time After Time Cindy Laupertől vagy az Angels Robbie Williamstől. A Katonafeleségek, melyetidehaza 2022. április 21-étől játszanak a hazai mozik, igazi reménykeltő alkotás, mely napjaink bizonytalan világában valódi fényt mutat.
A zeneterápia jótékony hatásai régóta ismertek számunkra. A zene létrehozása és feldolgozása több agyterületet is aktivál. Ezek közül az egyik a beszédközpont. Nem véletlen, hogy a zenével foglalkozó személyek jobb teljesítményt nyújtanak nyelvi memória feladatokban és ügyesebben fejezik ki az érzelmeiket verbálisa. A zenélés tehát serkenti az emlékezőképességünket, segít új szavak, idegen nyelvek elsajátításában, és hozzájárul ahhoz, hogy jobban tudjuk kifejezni magunkat.
Az éneklés nemcsak az agyunk, hanem a tüdőnk egészségét is fokozza. A Sidney De Haan Kutatóközpont és a Canterbury Egyetem kutatói krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenvedők egy csoportját vizsgálva azt találták, hogy heti kilencven perc éneklésnek köszönhetően a krónikus tüdőbetegségben szenvedők tüdőműködése nem romlott tovább, a résztvevők pedig javuló fizikai és mentális állapotról számoltak be. A Tenovous Cancer Care and the Royal College of Music még ennél is tovább ment: tanulmányuk szerint ugyanis egy órás rendszeres éneklés jelentősen erősítheti az immunrendszerünket.
Egy svéd szakértők által végzett kutatás kimutatta, hogy az éneklés megnöveli a vér oxigénszintjét, csökkenti a stresszszintet és a vérnyomást, emellett oxitocint is felszabadít, amely ellazultabbá, a társas kapcsolatra nyitottabbá teszi az embert. A közös éneklés hatására nemcsak a kórustagok körében, hanem a társadalomban és más kisebb közösségekben is komfortosabban érezhetjük magunkat, könnyebben megtalálhatjuk a szerepünket, funkciónkat.
A kutatás arra is rávilágított, hogy a közös éneklés segít a szívritmus szabályozásában. A kórus tagjainak a szívdobbanása összehangolódik, az éneklés miatt pedig szabályozottá válik a ki- és belégzés, ami hasonló hatást gyakorol a testünkre, mint a jógázás vagy a meditálás: oldódik az izmok feszültsége, ezáltal csökken a kortizol nevű stresszhormon mértéke a vérünkben.
