A szankszritül chaya-pula-nak nevezett görögdinnye feltehetően Afrikából ered. Bár már az egyiptomi hieroglifák nézegetése közben is ráismernénk erre a manapság igen elterjedt és népszerű gyümölcsre. A hazai fajták közül a Heves megyei, azon belül a csányi dinnye a legízesebb, -híresebb.
Főbb típusai
Léteznek étkezési és takarmányozási célra termesztett dinnyék is, előbbieknek több mint ötszáz fajtája ismeretes. Külsőre lehet a héjuk egyszínű zöld, csíkos (ez kanadai származású) és akár fekete is.
Kaphatunk gömbölyű, hosszúkás és akár kocka alakú dinnyét is. Az utóbbit japán kutatók nemesítették ki, hogy a dinnyék ne guruljanak el és kisebb helyet foglaljanak tárolás során.
Fontosabb tápanyagai
A görögdinnye jelentős mennyiségű vizet tartalmaz. Egyes kutatások eredményei szerint az ételekben (például levesben, turmixban), élelmiszerekben található vízmennyiség jobban telít, laktat, mintha például ugyanazt a mennyiségű zöldséget, gyümölcsöt egy pohár vízzel fogyasztottuk volna el. A görögdinnye ezért is olyan laktató, hogy akár egy önálló étkezéssel is felér.
Jelentős likopin- és béta-karotinforrás is. A paradicsomban is megtalálható likopin jó hatással bír a szemre, de segít a daganatos betegségek elleni védelemben is. Az A-vitamin előanyagául szolgáló béta-karotin szintén szemvédő, emellett a nyáron megszerzett barnaságunk megőrzője is lehet.
A görögdinnyét akár afrodiziákumszámba is vehetjük. A benne található érlazító és vízhajtó hatású citrullinnak a testünkben való átalakulásakor keletkező arginin kedvez a szívnek és az érrendszernek, erősíti az immunrendszert, emellett segíthet az elhízás és az időskori cukorbetegség elleni küzdelemben is. Amiért viszont igazán érdekes: az arginin emeli a nitrogén-monoxid szintjét, ami az erek falának ellazulását okozza, éppen úgy, mint azt a Viagra teszi, így vélhetően a férfiasságukban időlegesen vagy tartósan sérült erősebbik nem képviselőinek is segítségére lehet az ágyban.
Hatásai
A görögdinnye kiváló vízhajtó, ezt talán nem is kell nagyon magyarázni, mindenki érezheti magán is a hatását. A veséink valóban hálásak lesznek a rendszeres dinnyézésért, persze nem árt megfontolni, hogy mikor tesszük ezt, nehogy kellemetlen élményekben legyen részünk.
Azoknak viszont, akiknek a veséi nem működnek megfelelően és a folyadékfogyasztást az orvosuk emiatt korlátozta, azok csak módjával és a napi kálium-, vízfogyasztásba beszámolva élvezzék. Az esetleges keresztallergia miatt a parlagfű-allergiában szenvedők számára sem éppen ez a legmegfelelőbb gyümölcs. Előfordulhat, hogy a fogyasztást követően az allergizáló pollen okozta tüneteket észlelhetik magukon, mivel a szervezet azonosként értékeli a két növény fehérjéit.
Az, hogy a cukorbetegek számára mennyire javasolt a görögdinnye fogyasztása, attól függ, hogy mennyit esznek belőle. A tápanyagtáblázatok adatai ugyanis többnyire 100 grammra adják meg az adott nyersanyag szénhidráttartalmát, ami igen kevésnek tűnhet így a görögdinnyénél, azonban ennél jóval többet, akár tízszeres mennyiséget is elfogyaszjuk egy ültő helyünkben, ami viszont már jelentős mennyiségű szénhidrátot jelent. Cukorbetegeknél tehát lényeg a mértékletesség és a szénhidráttartalom beszámítása a napi étrendbe.
Kopogtatás, lékelés?
Örök vitatéma, hogy mikor jó a dinnye, melyiket érdemes megvenni ahhoz, hogy érett, mézédes gyümölcshöz jussunk. Állítólag akkor érett igazán, ha a dinnyét megkopogtatva kongó hangot hallunk. A szárát is érdemes szemügyre venni. Ha már kissé száraz, akkor valószínűleg jó úton járunk. A zöldebb, nem eléggé fonnyadt szárú dinnyét még éretlenül szüretelték le, inkább ne azt válasszuk.
A méretesebb példányok megvásárlását és hazacipelését bízzuk férfiemberre, mi inkább a kisebbekkel vagy a felezett, negyedelt darabokkal próbálkozzunk. Ehhez érdemes a boltban, piacon jól körbenézni, hogy mennyire higiénikus módon történik, történhetett a szeletelés: van-e lehetősége az árusnak megmosni a dinnyét és a kést is a szeletelés előtt, alaposan lefedte-e műanyag fóliával a vágási felületet, nem szennyeződik-e, míg haza nem visszük. Hazaérve mindenképpen mossuk le alaposan a dinnye héját, mielőtt a hűtőbe tennénk vagy elfogyasztanánk.
Régebben nagy divat volt a dinnyéket még a vásárlás előtt meglékeltetni, hogy egy gyors kóstolással az árusító meggyőzzön minket az áru minőségéről. Erre manapság ne számítsunk, élelmiszerbiztonsági okokból az ÁNTSZ már tiltja a dinnyék lékelését.
Dinnyés ötletek nyárra
A néphit szerint Lőrinc után már nem igazán jó a görögdinnye, így szeptember ötödikén véget ér a dinnyeszezon. De addig is még jó pár alkalommal csemegézhetünk belőle. Következzen pár ötlet, hogy mivel dobhatjuk fel egy kicsit a dinnyénket, ha már unjuk csak úgy magában.
♦Kiváló alapanyaga egy igazi nyári gyümölcssalátának. A kivágott héja a gyümölcsös tálat is helyettesítheti, így még mosogatnunk sem kell utána.
♦Igazán frissítő turmixot is készíthetünk belőle, ehhez külön folyadékot szinte nem is kell hozzá adnunk, önmagában is elég lédús.
♦Összetörve vagy turmixolva, ízlés szerint ízesítve a fagyasztóban sorbet-nek is alkalmas lehet.
♦Ha vendégeket várunk, egy kellemes bólé hozzávalójaként sem fogunk benne csalódni.
♦A még igen apró méretű dinnyécskéket savanyúságnak is eltehetjük.
♦Ha szeretjük a különleges csemegéket, akkor a dinnyehéját hámozzuk meg, és cukorszirupban tegyük el befőttnek vagy akár lekvárnak is.
Szerzőnk dietetikus.