Ezt olvastad már?
Mindennapi

Több ezer nyugdíjasnak jár a 118 ezer forintos pluszpénz: indulnak az utalások

Nő áll egy tábla előtt, a feje mellett krétával gondolatbuborék rajzolva.
Offline

Alapműveltségi kvíz a leggyorsabbaknak: sikerül válaszolnod 10 másodperc alatt?

A képen egy kézben tartott pénztárca látható, benne néhány magyar forintos bankjegy. Három tízezer forintos bankjegy és egy húszezer forintos bankjegy. Összesen 50 000 HUF. A háttér fekete. A kép színtelítettségét javították.
Életem

Legális kiskapu: így szerezhetsz extra nyugdíjat

Beltéri felvétel egy elgondolkodó, zavart, ősz hajú, szemüveges idős hölgyről, aki a kezével a fejét támasztva a fizetési csekket nézi, és a magas lakbér miatt bosszús, miközben a konyhaasztalnál ül a laptopja előtt
Életem

Ezrével panaszkodnak a magyarok a rezsiszámlákra – ezzel a szolgáltatással van a legtöbb probléma


Életem

Kétmillió magyar kap értesítést: így változik az átutalás díja, ha itt bankolsz

Biztonságos online fizetés és elektronikus átutalás. Fizessen digitális technológiával! Férfi, aki hitelkártyával és laptopjával jelentkezik be az internetes bankba. Pénzügyi biztonság a csalások, fenyegetések és visszaélések megelőzése érdekében.

A végéhez közeledik az átállás, a Revolut hazai ügyfelei magyar bankszámlaszámot kapnak, és változnak a díjak is.

Suhajda Zoltán

2026. 05. 20. 08:18

Életem

Brutális időjárást hoz 2026 nyara: Magyarországnak a legrosszabb jut

nő vizet önt magára forró időjárás

Az El Niño-hatás kegyetlen nyarat hozhat Magyarországnak idén: a legszerencsétlenebb kombinációra kell felkészülnünk forrósággal, aszállyal együtt.

Dívány ‎

2026. 05. 19. 07:45

Fotó: Aris Oikonomou / Coca-cola
2018 nyarán eljutottunk a Coca-Cola dunaharaszti gyárába, hogy megnézzük, hogyan készül itthon a kóla. Nemrég pedig egészen Brüsszelig mentünk, hogy megismerkedjünk a gyártási folyamat „elejével”, itt található ugyanis a cég egyik kutatással és fejlesztéssel foglalkozó laborja.
A világon összesen hat ilyen innovációs központ van. A legfontosabb az atlantai, hiszen 1886-ban innen indult útjára a Coca-Cola. A Belgiumban található központ pedig azért érdekes, mert alá tartozik Európa, a Közel-Kelet és Afrika, ami 122 országot jelent, minket, Magyarországot is beleértve.

Ez mind szép, de pontosan mivel foglalkozik az a 85 tudós és szakértő, akinek ez a munkahelye? Egyrészt új termékek előállításával. Évente több ezer prototípust fejleszetenek és tesztelnek le, és több mint 300 új termék kerül ki a kezük alól. Új termékeknek minősülnek egyébként azok az italok is, amiknek „csak” a receptjén változtattak valamit. Emellett új csomagolástechnikákkal és marketingeszközökkel rukkolnak elő, illetve van „minigyár” is az épület új szárnyában, ahol a különböző országok számára gyártják le a teszteléshez szükséges termékmintákat.

Nemzetközi csapatunk az egynapos túra alatt először azzal ismerkedhetett meg, hogy milyen széles is a termékkínálat, mert ugyan a legtöbben még mindig a kólával azonosítják a céget, azért ennél szélesebb a paletta, a növényi italoktól kezdve az ásványvizeken és sportitalokon át az elvihetős kávékig és teákig nagyon sok minden szerepel a kínálatban. És spoilerveszély, hamarosan megvásárolják az egyik kávézóláncot is (súgunk, a Costa az). A bővülést ugyanis nemcsak úgy lehet elérni, hogy maga a cég fejleszt ki teljesen új termékeket, amik korábban nem szerepeltek a portfóliójukban, hanem úgy is, hogy partnerségre lép olyanokkal, akik a területükön már bizonyítottak, és az évek alatt felhalmozott tudást is hozzák magukkal.

Természetesen mi sem „úsztuk meg” a kóstolást, és olyan termékeket is megízlelhettünk, amik itthon még nem kaphatóak. Meg olyat is, ami igen, de mondjuk, csak szezonálisan. Ilyen volt a karácsonyi időszakra szánt fahéjas kóla, ami nagyon népszerű lett a nemzetközi csapat körében, bár szerzőnk inkább a gyömbéres és a kávés (!) kólára kattant rá. Nem vagyunk egyformák, még egy régión belül sem, de így kerek a világ.

Na, ez viszont egyelőre tuti nincs Magyarországon. A rostokat tartalmazó Sprite japán piacra készült, és egyelőre csak ott kapható. Persze ki tudja. mit hoz a jövő, és nem kell félni, megkóstoltuk, finom. Aki pedig figyelt, az azt is láthatta, hogy rostokkal dúsított kóla is van!

Vannak olyan termékek, amikkel már te is találkozhattál, ha elég szemfüles voltál, és jókor jártál jó helyen, ugyanis a piackutatásnak az is része, hogy pár kiválasztott üzletben megnézik, egy új ital hogyan fogy, van-e létjogosultsága az adott országban.

A kóstolás csak felvezető volt, ezután jött a munka java, az igazi betekintés a kulisszák mögé. Bizony, részt vehettünk egy vakteszten is (igen, mi is ezt a módszert alkalmazzuk), hogy megtudjuk, mi minden befolyásolja az ízérzékelésünket. Mert bizony, több van ebben a műfajban, mint gondolnánk, az ízlelés mellett ugyanolyan fontos a többi érzék is.

Például ott van a látás, vagyis nem mindegy, hogy milyen az üdítő színe. Ezért van az, hogy tesztelés közben ilyen fények uralkodnak a kis ablakokban, ahonnan a tesztelők kiemelik a mintákat, hiszen így az árnyalat nem befolyásolja őket. Ha gyakran utazol külföldre, akkor talán feltűnhetett, hogy a Fanta árnyalata régiónként változhat. Vannak országok, ahol a világosabb narancssárga vonzó a vásárlók számára, például Hollandia, van, ahol meg a mélyebb, sötétebb, lásd Norvégia. Persze azért ennek is köze van az ízhez, és minél világosabb a Fanta színe, annál savanyúbbnak gondoljuk. (Talán nem árulok el nagy titkot azzal, hogy mi, magyarok az édesebb ízekért rajongunk.)

Döbbenet, de az ízlelésünk nagy része valójában szaglás. Próbáld ki, hogy úgy kóstolsz meg egy italt, hogy befogod az orrod? Ugye, hogy teljesen más élmény? Persze nem vagyunk olyan tehetségesek benne, mint a kutyák, mi csak 1000 illatot, illetve szagot tudunk megkülönböztetni.

Tudjuk fokozni. Az sem mindegy, milyen hangingerek érnek minket, állítólag az, hogyan szisszen egy palack vagy doboz, szintén befolyásolja, hogy milyen ízeket érzünk, és igen, a szénsav, vagyis a buborékok szintén fokozzák az ízélményt.
A Coca-Colánál nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy csökkentsék a termékeik cukortartalmát, az italaik közel 60 százalékának van már cukormentes vagy csökkentett cukortartalmú változata. A változás jó, a változás hasznos, de ez komoly feladat elé állítja a kutatókat, ugyanis imádjuk az édes dolgokat, és ragaszkodunk a régi ízekhez.
Ha pedig egy ilyen központi összetevőt kell kivonni, akkor annak komoly következményei lesznek. Az íz mellett változik a szín, üledék keletkezhet, más lesz az ital sűrűsége, és így tovább.
A mesterséges cukorpótlékok jelentik az egyik lehetőséget, de a cégnél természtes alternatívákkal is dolgoznak, ilyen például a sztívia. A lényeg: az édesítő ízintenzitási profilja hasonlítson minél jobban a cukoréra, mert így megmarad az illúzió (és persze az egészségünk is).

És nem csak a cukrot kell pótolni mással, a többi összetevőt is finomhangolni kell. De ennyit a termékfejlesztésről. Nézzük, mit hoz a jövő a többi kutatási területen, mert az hasonlóan izgalmas kérdés, sőt!

Ez lehet a jövő egyik italautomatája. A gyárlátogatás közben felmerült bennünk, hogy milyen lenne, ha az italautomatákban nem palackozott üdítőket lehetne kapni, hanem újratölthetnénk a saját flakonunkat, poharunkat. Mire előálltunk volna az ötlettel, kiderült, hogy igen, vannak már ilyen próbálkozások. A Readingi Egyetem kampuszán például olyan automaták találhatóak, amihez mindenki a saját, csippel ellátott poharával járulhat hozzá. Így a műanyagpalack ki van iktatva a rendszerből, egyszerűbb fizetni, és saját italmixet állíthatsz össze, a gép pedig megjegyezi, mi a kedvenced. Franciaországban is vannak hasonló gépek, ott az édességet tudják szabályozni a kedves fogyasztók.

Ez nem minden. Vagy vannak okoshűtők is, az üzletek számára. De mit tudnak ezek? Tudják követni, hogy miből mennyi fogyott, hányszor nyitották ki az ajtót, egyes hibákat a távolból is ki lehet javítani, és persze, ha letöltöd a megfelelő alkalmazást, akkor figyelmeztetnek a különböző promóciókra, kedvezményekre. (Nem, a képen nem egy ilyen hűtő látható, ez csak egy kis nosztalgia.)

Apropó, hűtők, kapaszkodj meg, lesznek olyan készülékek is, amik egy pillanat alatt kellemesen fagyossá varázsolják majd az italodat, csak oda kell őket érinteni a géphez, és medzsik.

De mi a helyzet azokkal az italokkal, amiket inkább melegen fogyasztanánk, például a téli szezonban kapható ízesített teákkal? Fejlesztés alatt van olyan készülék is, ami nagyon hasonlít egy hűtőre, pedig pont az ellenkezőjét csinálja, vagyis kellemes meleg hőmérsékleten tartja ezeket az italokat. Viszlát, mikró!

És akkor térjünk rá egy nagyon sokakat foglalkoztató témára, mégpedig arra, hogy mi a helyzet az italosflakonokkal, hiszen a műanyagok okozta szennyezés soha nem látott mértéket öltött. Mint megtudtuk, a PlasticsEurope felmérése szerint évente 335 millió tonna műanyag keletkezik, és ennek 7 százalékát (kb. 24 millió tonnát) teszik ki a PET-palackok, amiknek felét tudja újrahasznosítani az élelmiszeripar.

A Coca-Cola a World Without Waste, vagyis Hulladékmentes Világ program keretében azt a célt tűzte ki, hogy 2025-ig a csomagolóanyagaik 100 százaléka újrahasznosítható legyen, 2030-ra minden palackot 50 százalékban újrahasznosított anyagokból állítsanak elő, és a kibocsátott csomagolóanyaggal megegyező mennyiségű hulladékot gyűjtsenek be.

Az élelmiszeriparnak óriási a vízigénye, az ökológiai lábnyomának nagy részét ez teszi ki. Ezt tudják a Coca-Colánál is. 2015 óta egy csepp sem veszik kárba, azt a mennyiséget, amit felhasználnak „vissza is forgatják”, ha nem is közvetlenül. Az egyik program, amivel szeretnének javítani a bolygó helyzetén, az a WWF-fel közös Living Danube, azaz Élő Duna nevű program, amiben bizony mi, magyarok is benne vagyunk.
A napokban érkezett a hír, hogy Magyarországon januártól csak kalóriamentes vagy alacsony kalóriatartalmú italokat értékesítenek a középiskolák számára. Az általános iskolákban pedig már több mint egy évtizede kizárólag ásványvizet, illetve magas gyümölcstartalmú gyümölcslevet árusítanak. És nem, nem reklámoznak gyerekeknek, pontosabban 12 év alatti gyerekeknek. Igen, karácsony környékén valóban vannak télapós reklámfilmek, de akkor az ünnepen, és nem a termékeken van a hangsúly – tudtuk meg.