A sóra, vagyis a nátrium-kloridra minden emberi szervezetnek szüksége van, többek között ahhoz, hogy a folyadékháztartás jól működjön, csakhogy nem mindegy, mennyit fogyasztunk belőle. Ön például milyen gyakran sóz az asztalnál? Emlékszik, mikor evett utoljára paradicsomot csak úgy, magában, anélkül, hogy megsózta volna? És bármilyen más zöldséget? És azt tudja, hogy nem is ilyenkor viszi be a legtöbb sót a szervezetébe? Tények és tévhitek a sóról.
1. Lényegesen több sót eszünk, mint kellene
Igaz. A WHO iránymutatása szerint egy egészséges felnőtt szervezetnek napi 5 gramm sóra van szüksége, ennél azonban jóval többet viszünk be a szervezetünkbe. A Daily Mail cikke szerint a brit férfiak átlagosan 11 grammot (kb. két teáskanál), míg a nők 8,1 grammot fogyasztanak belőle, Magyarországon pedig ez a szám akár 15-20 gramm is lehet. A gyerekek ajánlott sófogyasztása ennél jóval alacsonyabb: hat hónapos kor alatt kevesebb mint egy gramm javasolt, azután egyéves korig 1 gramm az ajánlott, hároméves korig két gramm, négy és hat év között három gramm, 11 éves korig pedig 4 gramm a javasolt. Afölött a felnőttekével megegyező az ajánlás.
2. A legtöbb só evéskor, a sószóróból kerül az ételünkbe
Nem igaz. Az elfogyasztott só 80 százaléka a félkész, illetve feldolgozott ételekből (pizzából, kenyérből, hústermékekből) kerül a szervezetünkbe, ezért Nagy-Britanniában az FSA (Brit Élelmiszerügyi Intézet) és az Egészségügyi Minisztérium azt kérte az élelmiszeripar szereplőitől, hogy álljanak elő tervekkel arra, hogyan fogják 40-50 százalékkal csökkenteni az ételek sótartalmát. A piaci szereplők egyelőre nem léptek az ügyben, de ígéretet tettek arra, hogy változtatni fognak.
3. A só az egyetlen nátriumforrás
Nem igaz. Nátriumot számtalan összetevőben, adalékanyagban, sőt, gyógyszerben is találni, hogy néhányat említsünk: ott a nátrium-nitrit, amit színek rögzítésére vagy ételek tartósítására használnak, vagy a nátrium-hidrogén-karbonát, más néven szódabikarbóna. Az ázsiai konyhában pedig régóta előszeretettel alkalmazzák a nátrium-glutamátot jellegzetes, umami íze miatt. Ha egyszer akad egy kis ideje, böngéssze át vacsora előtt, mi mindennek a címkéjén talál nátriumot! És hogy mire jó a nátrium? Az emberi szervezetben kb. 80-100 gramm nátrium található, nagyobb részt oldott állapotban. Fontos szerepe van a folyadékháztartás szabályozásában, az izomműködésben, valamint a sav-bázis egyensúly és az ozmikus nyomás fenntartásában is, és szükség van rá az idegrendszeri ingerületek átviteli folyamatainak megfelelő működéséhez is, írja a webbeteg.hu.
4. Mindenben pont annyi só van, mint amennyi nátrium
Nem igaz. A só, vagyis a nátrium-klorid 40 százaléknyi nátriumot és hatvanszázaléknyi klórt tartalmaz, tehát ha egy termék címkéjén csak azt látja, hogy mennyi nátriumot tartalmaz, akkor azt meg kell szoroznia két és féllel, hogy megkapja a valódi sótartalmat. Nátriumból egy felnőtt, egészséges szervezetnek napi 1,5-2 grammra van szüksége, ami körülbelül 5 gramm sónak felel meg.
5. A túlzott sófogyasztás magas vérnyomáshoz vezet
A hazai álláspont szerint, ahogy az a Magyar Nemzeti Szívalapítvány honlapján is áll, a túlzott sófogyasztás igenis magas vérnyomást okoz, mert a só megköti a vizet. Ennek következtében az érpályában keringő vér térfogata megnő, a megemelkedő vérnyomás pedig gyorsítja az érelmeszesedést, érelzáródáshoz vezethet. Azt javasolják, különösen ügyeljenek a sóbevitelre a magas vérnyomásban szenvedők, az idősek, valamint a szívbetegségben szenvedők, és kiemelten figyelni kell a gyerekek sófogyasztására is. Igenám, de egy friss tanulmány szerint, ami az American Journal of Hypertension c. szaklapban jelent meg, nem mutatható ki egyértelmű, direkt összefüggés a magas vérnyomás és a sófogyasztás között. A vizsgálat során a kutatók 8670 francia felnőtt adatait elemezték, és arra jutottak, hogy a só számtalan egyéb tényezővel együtt valóban hatással lehet a szervezetre, de hatása nagyban függ attól, hogy milyen mennyiségben, és milyen ételekkel visszük be a szervezetünkbe. A tanulmány szerzője azt a következtetést is levonta, hogy míg a kor, az alkohol-, vagy a zöldség- és gyümölcsfogyasztás egyértelműen befolyásolta a szisztolés vérnyomást (a vérnyomás felső értéke, amit a szív összehúzódásakor mérnek), addig a sófogyasztás ily módon nem volt rá hatással. Ugyanakkor, ahogy azt a Time magazin írja, az amerikai járványügyi és megelőzési hatóság, a CDC egyelőre a só és a vérnyomás közvetlen kapcsolatában hisz, a legtöbb kutatás ugyanis ezt támasztja alá.
6. A sótól nehezebb lesz
Igaz. Mint azt az imént említettük, a só megköti a vizet – a londoni St. George Kórház professzora, Graham MacGregor szerint pedig emiatt épp 1,3 kilóval több folyadékot cipelünk a testünkön, mint kellene. Úgyhogy ha másért nem, hát ezért is érdemes megfontolni, mennyi sót eszik.
7. Sokat izzad? Akkor nyugodtan egyen sok sót!
Inkább ne. Talán ön is hallotta már, hogy a sportolóknak, fizikai munkásoknak azt tanácsolják: fogyasszanak több sót a fokozott folyadékveszteség miatt, főleg nagy meleg idején. Csakhogy egy egészséges szervezetnek nagyon kevés sóra (ugye, naponta mindössze 5 grammra) van szüksége, amit a fokozott fogyasztás nélkül is be lehet vinni a szervezetbe.
8. Kereskedelmi érdek, hogy sósan étkezzünk
Részben lehet igaz. És hogy miért? Mert a só legolcsóbb ízfokozó, ráadásul megtartja a vizet, így a termékek tömege is megnő, ráadásul a só tartósít is, ami a készételeknél szintén lehet szempont (főleg, ha a tartósítószerekből meg visszavennének a gyártók, a válogatós fogyasztók kedvéért). Na meg, ugye, minél sósabb az étel, annál szomjasabb is lesz tőle, amiből meg az következik, hogy majd üdítőt vesz szomjoltónak. Pedig már ön is tudja, mit kell tenni ilyenkor: a mindenféle lónyál helyett vizet inni. Aztán pedig kattintani ide, ahol már rég megírtuk, hogyan tud lejönni a sóról,
