A tampont és a betétet mindenki ismeri, ki erre, ki arra esküszik. A környezettudatosak képesek a menstruációt mosható betéttel kibekkelni, de a tengeri szivacs is létezik, mint a tampon alternatívája. Néhány éve tűnt fel Magyarországon a menstruációs kehely vagy csésze névre keresztelt, szilikonból készült tamponhelyettesítő, melynek nagy előnye, hogy egyszer kell megvenni, kicsit hozzászokni, és utána évekig használni.
A nőgyógyászok a betét mellett tették le a voksukat, ami szigorúan az egészségügyi levezetését tekintve persze érthető, de mivel a nőgyógyászok nagy része férfi, ezért sosem próbálták ki, milyen egy pelenkaszerű izével rohangálni egész nap, főleg ha az embernek erős vérzése van, és időről-időre érzi, ahogy elönti a vér. Nem véletlen, hogy a nők 80 százaléka minden jótanács ellenére továbbra is tampont használ és nem betétet (korábban teszteltük amúgy mind a betéteket, mind a tamponokat, ha még nem olvasta, kattintson!).
A magyar fordításban kissé modoros kehely névre keresztelt termékkel igazából csak egy baj van – ha az ember túlteszi magát azon, hogy szembesülnie kell saját testnedveivel –, mégpedig, hogy elég drága, és ha nem válik be, akkor 5000-10000 forintot kidobott az ablakon.
Ennek alternatívája lehet, az eldobható kehely, ami Softcup névre hallgat. A környezetvédők szerint persze nem jó, mivel eldobható, de egyrészt jóval olcsóbb, mint társa, másrészt eldobni sem szüksége. Sterilizálás után ugyanis nyugodtan újra lehet használni, ugyanis simán kiöblíthető. A leírás szerint 12 óránként kell cserélni, így elég munkába indulás előtt betenni, és otthon kivenni, ráadásul a tamponhasználatnál rizikós toxikus sokk szindróma sem veszélyezteti használóját.
A termék itthon még nem kapható (vagy mi nem jöttünk rá, mi a neve), interneten viszont könnyen beszerezhető. Mi az Instead Softcupot próbáltuk ki, melyet az Amazonról rendeltünk meg 8 fontért (2700 Ft). Ezért az árért 8 darabot kaptunk, mely akár egy teljes évig is kitart, ha megfelelően használjuk. Az USA-ban élők ráadásul ingyen kipróbálhatják, hogy beválik-e vagy sem.
"Amikor megláttam, hogy mekkora ez a valami, ami leginkább egy gumiperemes csészéhez hasonlít, egészen megriadtam, ugyanis az átmérője hatalmas. A gumi viszont könnyen összenyomható, így nem olyan rémületes, hogy ezt kell magamba tuszkolni. Ekkor még nehéz volt elhinni, hogy nem fogom érezni, hogy bennem van, de ha megfelelően tesszük fel, akkor – hogy közhelyesek legyünk – csak a tiszta, száraz érzés marad" – véleményezte a terméket Hajni.
Tesztelőnk, Anna a hightech megoldásokat kihasználva egy laptoppal ült be a vécébe, hogy pontosan oda helyezze a csészét, ahol a helye van. "Sikerült annyira feltolnom, hogy megijedtem, hogy majd bent marad, és rohanhatok az ügyeletre, úgyhogy gyorsan kivettem és megint betettem. Akkor már kicsit lejjebb helyeztem, így eleinte enyhe feszítő érzést éreztem, de aztán megszoktam, és fel sem tűnt, hogy menstruálok.
Persze, mi sem a felhelyezésnél számítottunk a nehézségekre, hanem akkor, amikor a feladatát csurig betöltő eszközt el kell távolítani a helyéről. Nos, itt a fizika és a biológia elég ellenségesen viselkedik a felhasználóval.
"Ennél véresebb és gusztustalanabb jelenet kevés van a világon, pedig nekem semmi bajom a vérvételnél. Szóval eleve ki kell valahogy szedni, ami azért nehézkes, mert valamiféle vákuumot zár be odabent. Így meg kellett kicsit mozgatnom minden oldalról, ekkor már eleve a fele kiömlött - és bár mindent a vécén csináltam, ülve, de így is az egész kezem, tenyerem, ujjaim, mindenem véres lett" - számolt be nehézségeiről egyik tesztelőnk, aki egyedül él, és ezért jelen esetben hálát adott az égnek. "A vécéből átvarázsolni a kupakot a fürdőszobába, könyékig véres kézzel tényleg páratlan élmény volt. Aztán forró vízzel kimostam és visszatettem éjszakára. Egész éjjel az volt benn, és eddig mindig mindent összevéreztem első éjszaka, most pedig semmi! De egy pici kis vérfolt sem volt sehol!" - lelkendezett Anna.
"Azt hiszem, most kezdem felfogni a működését, ami tulajdonképp semmi extra: ez egyszerűen csak egy kis edény, ami begyűjti a lecsorgó vért, a gumis rész pedig vákuumszerűen lezárja a területet, így nem csurog ki semmi."
Másik tesztelőnk, Hajni a felhelyezéssel küzdött meg: " A videón csak feltolták és beillesztették a helyére a csészét, én viszont bárhogy próbáltam, valahol mindig folyt a vér. Aztán a második napra jöttem rá, hogy milyen szögben és hová kell tenni, így az óránkénti tamponcsere helyett csak reggel és este kellett kivennem a softcupot. Az egy dolog, hogy spóroltam egy csomó pénzt, és ha elfelejtjük azt a tényt, hogy a fürdőszobám egy mészárlás helyszínére hasonlított, akkor azt mondom, soha többet tampon. Pedig nekem a miómám miatt igen erős a vérzésem, és állandóan gondot okozott, hogy épp hol adja meg magát a tampon-betét kombó."
Összefoglalva tehát: a softcup egyetlen gyenge pontja a kivételével járó vérfürdő, ezért érdemes úgy logisztikázni, hogy lehetőleg a saját fürdőszobánkban, a kád szélére/bidére pattanva, egy laza alvázmosással egybekötve keríthessünk rá sort. Ha azonban ezt sikerrel megoldottuk, a softcup valóban jó alternatívája lehet mind a tamponoknak, mind a betéteknek, hisz biztonsági-kényelmi szempontból semmiképp se vetélkedhetnek a kis gumisapkával, az árkülönbözetet pedig hamar ledolgozza.
