virsli helyett

A virsli definíció szerint egy pépesítéses eljárással előállított húskészítmény.

A Magyar Élelmiszertörvény értelmében egy maximum 30 milliméter átmérőjű húspép nudli, amit vagy természetes bélbe, például juhéba, vagy műbélbe, netán vízgőzzáró műbélbe gyömöszölnek, amíg úgynevezett homogén metszéslapú készítmény nem lesz belőle. Nem muszáj túlzásba vinni a késztermék hústartalmát, 40 százalék elegendő. Halkan jegyzem meg, hogy a középiskolában egy 40 százalékosra sikerült dolgozat még simán egyes, azaz elégtelen.

Így készült a virslik őse

Az egyik ősvirslinek számító húskészítmény, a frankfurter egyébként épp nemrég ünnepelte születésnapját. Johann Georg Lahner hentes marha- és disznóhús keverékéből készült, fűszerezett és vizezett darálthús-masszája éppen 1805. október idusán látta meg a napvilágot. A krémes állagú húspasztát akkor még szigorúan kézi töltővel tuszkolták juhbélbe füstölés előtt. 

Elvárások

Na persze az is igaz, hogy a jó minőségű virsli legalább 75 százalékban tartalmaz hússzerűséget, vagy legalábbis valami állati jó dolgot, ami viszont már a matekdogánál is megér legalább egy hármast. Egész pontosan úgy szólna a recept: végy 40 százalék marhacombot és 35 százalék sertésszalonnát, s ezt zúzd pépesre fokozatosan, olyan 20 százaléknyi jéggel, majd fűszerezd, főzd vagy füstöld.

Nem a virsli az egyetlen fura szerzet

A gépsonka, a párizsi, és a jó öreg löncshús, amit a kíméletlen közszáj gyíkhúsnak is nevez, szintén sok esetben olyan húskészítmény, amely bántóan kevés húst tartalmaznak. Egyes jó nevű kenőmájasok is csak 17–25 százalék májat tartalmaznak. A csomagoláson azonban fel kell tünteti a készítmények hústartalmát, ezért vásárláskor érdemes tájékozódni, és olyan terméket választani, aminek hústartalma minél magasabb, még ha ez magasabb árral is jár. Ha ez nem sikerül, akár ki is válthatjuk valami helyettesítő terméknek beillő, de kicsit talán kevesebb műcuccot tartalmazó élelmiszerrel.

Alternatívák virsli helyett

Debreceni

Talán nem ez jut a mi legendás Puskás Öcsi bácsinkról az emberek eszébe elsőre, de nagy rajongója volt ennek a speciális sült kolbásznak már gyerekkorában, amikor a grund melletti hentes rendszeresen megajándékozta a bőrt legügyesebben rúgó fiúcskát egy-egy szállal. Talán nem meglepő, hogy a mezőny legjobbja és a kolbász boldog nyertese legtöbbször ő volt, aki annyira rákattant erre a sportosan combos nyalánkságra, hogy később Spanyolországban is megpróbálta meghonosítani azt, mégpedig régi hentes barátja segítségével. Ott ugyan kudarcot vallott a fűszeres cupákrúd, de nálunk lehet nyerőbb a műanyag virslinél.

Disznótoros

Van, ami nem magyar gyomornak való, és van, amihez jobban hozzá van szokva bélflóránk. Ha már bizarr ételspecialitásokról van szó, akkor Kárpát-medencei ízlelőbimbóinkhoz tradicionálisan közelebb áll a sült vér és a májas hurka, mint az állagában sok asszociációt indító osztriga, vagy az erősen allergén kagyló. Úgyhogy bátran nyúlhatunk 40 százalék hústartalmú virsli helyett akár véres vagy májas hurkához is, a házi változatok követhető alapanyagokból és hagyományos eljárásokkal készülnek, s ha nem is vagyunk jelen készítésükkor, termelőktől is beszerezhetők.

Nem javallott alternatívák…

Nem járunk jobban a virslinél, ha alternatívának, apró „húsfalatkában” gondolkozva mondjuk halrudacskákat vagy fagyasztott, panírozott csibedinót, pipitallért, vagy akár hamburger-húspogácsát akarnánk beszerezni. Legtöbb esetben, és természetesen a fogyasztói ártól nem függetlenül, ezek hústartalma sem üti meg azt az egészséges mércét, amiért érdemes lenne ezeket bevinnünk a szervezetbe, tisztelet a (drága és csekély számú) kivételnek!

Akkor már, amikor lehetőség van rá, inkább vegyünk nyers húst, és süssük meg magunk, tovább tart, de sokkal jobban járunk vele, és ha szilveszteréjjel esszük, az új év is egészségesebben indul.