unios atalakitas

Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa szerint kohéziós politika átalakulásával az Európai Bizottság csökkentheti a forrásokat, vagy teljesen másként használhatja fel, ami ha megvalósul, Magyarország a változás vesztese lenne – fejtette ki az InfoRádióban.  

Jelenleg ezekről a változásokról még csak megbeszélések folynak, de a szakértő szerint a jelenlegi kohéziós politikák nem egy fenntartható fejlődés irányába visznek, ugyanis ha az egyes programok leállnak, a fejlődés is visszaesik.

„Az egyik gond, hogy a legalacsonyabb fejlettségű régiók tudják legkevésbé kihasználni azokat az uniós alapokat, amelyek célja épp e régiók felzárkóztatása lenne” – jelezte a szakember, aki szerint a lakosok többségének ugyan előnye származik a jövedelmek és a munkahelyek kohéziójából, de a magasan képzettek és a magasabb jövedelemmel rendelkezők jobban járnak, mint a kevésbé képzettek.

Az uniós kohéziós politika átalakításának egyik vesztese mi lennénk

Az Európai Bizottság elképzelése szerint az egyik megoldás a centralizáció lenne – mondta Máthé Réka Zsuzsánna. Ez a szakértő szerint azt jelenti, hogy nem a tagállamokhoz kötnék a különböző kohéziós források kifizetését, hanem valamilyen módon közvetlenül az Európai Bizottság felügyelné ezeknek a forrásoknak a kifizetését, felhasználását, elköltését.

Egy másik elképzelés pedig az, hogy összességében csökkenteni kellene ezeket a forrásokat, illetve az egyes alapok pénzeit teljesen másként kellene felhasználni, merthogy jelentős eltérések vannak a kohéziós források felhasználásában az egyes országokban és régiókban.

Nem gondolnánk, de például Olaszország, Spanyolország, Görögország egyes régiói, Horvátország, Szlovákia, Málta vagy Bulgária átlagon aluli kifizetési mutatókkal rendelkeznek, míg néhány kisebb ország, mint Magyarország, Románia vagy Csehország, sokkal eredményesebben tudja felhasználni a rendelkezésre álló pénzeket. Emiatt éppen ezek a régiók lennének a változás vesztesei.