unalmas ember tudomány

Lehetséges, hogy unalmas ember vagy, és még csak nem is tudsz róla? Megalvad a szádban a tej beszéd közben? Társalgásnál hirtelen mindenki talál egy érdekes szöszt a szőnyegen, aztán a függönyön, aztán a plafonon, amikor te beszélsz? Megszűnik a nevetés, amikor vonzáskörödbe lépnek mások? Látványosan sürgős kávébeviteli szükségletet váltasz ki másokból, hogy ne ragadjon le a szemük? Ha ezek közül bármire is igennel válaszoltál, akkor valószínűleg unalmas ember lehetsz, legalább alkalmanként. Ha magadtól nem tudod megállapítani, hogy unalmas vagy-e, azzal szociális terhet raksz másokra, és még a saját életminőségedet is csökkentheted vele Frank T. McAndrew szerint, aki evolúciós szociálpszichológiával foglalkozik.

Hogyan derítheted ki, hogy unalmas vagy?

Olyan szemet gyönyörködtetően változatos módokon lehet az ember unalmas. Ha valaki igazán semmilyen, akkor akár az unalom több árnyalatát is képes magán hordani (amely még csak nem is szürke, hanem inkább semleges sár-keki). Hiába próbálsz személyisége mélyére ásni, hátha kiderül róla valami izgalmas, valami megragadó, az unalom újabb és újabb rétegével találod csak szembe magad. Ha nem ismersz ilyen embert, megeshet, hogy te magad vagy az.

A tudomány még gyerekcipőben jár, ha az unalmas emberek feltárásáról van szó, amin, lássuk be, nem lehet túlságosan meglepődni, hiszen kifejezetten unalmasan hangzik. Azonban Wijnand van Tilburg és kollégái új kutatássorozatba kezdtek a témában idén. Először 115 embert kértek fel arra, hogy állítsanak össze egy listát arról, szerintük mi tesz valakit unalmassá, majd 116 újabb emberrel átnézették a listákat, hogy értékeljék, mely tulajdonságokat tartják a legunalmasabbnak. A kutatás végeredményét három kategóriára bontották le a legunalmasabb személyiségjegyek, foglalkozások és hobbik alapján.

A legunalmasabb emberek jellemzői:

• Nem érdekli semmi, vagy csak nagyon szűk érdeklődési köre van, esetleg csupán egyetlenegy.
• Nem vicces, és nincs humorérzéke.
• Nincs véleménye semmiről sem.
• Túl sokat panaszkodik, és negatív.
• Túl sokat beszél, és nem jó hallgatóság.
• Nem kreatív, és nincsenek ambíciói.

A legunalmasabb foglalkozásoknak a felmérések alapján az adatbevitellel, pénzügyekkel, biztosítással vagy adózással kapcsolatos munkák bizonyultak.  A könyvelők, bankárok, biztosítási ügynökök, statisztikusok és pénzügyi tanácsadók így hát a „nagy kockázatú unalmas” kategóriába tartoznak. A takarítók, gondnokok, mosogatók, bolti eladók és irodai dolgozók szintén magas pontszámot értek el unalmasság terén.

Továbbá az is kiderült, hogy hiába van valakinek olyan hobbija, amit imád, ha az a többség szerint időpocsékolóan érdektelen (nyilván nem a saját személyes boldogságát illetően hiábavaló, hanem az unalmasságának megítélésén nem fog segíteni). Ha olyan hobbijaid vannak, mint például az alvás, a tanulás, a tévénézés, a templomba járás vagy egyéb vallásos tevékenység, a madármegfigyelés, matematikához kapcsolódó dolgok élvezete, vagy babákból, érmékből, esetleg bélyegekből álló gyűjteményed gyarapítása, akkor jobb, ha legalább a foglalkozásod vagy a személyiséged izgalmassága kisegít.

Milyen következményekkel jár, ha valaki unalmas?

A tudóscsapat az első két kutatás eredményeiből fiktív karaktereket fésült össze három kategóriába, a nagyon unalmas, a közepesen unalmas és a kissé unalmas csoportokba rendezve őket. A kitalált személyek profilját három további kutatásban alkalmazták, hogy megvizsgálják, az emberek miként reagálnak az unalmas emberekre. Kiderült, hogy az érdektelen embereket kevésbé kompetensnek és kevésbé melegszívűnek vélték az érdekesebb emberekhez képest. A résztvevőket megkérdezték, hogy mennyi pénzjutalom fejében lennének hajlandóak 1–7 napot eltölteni az egyre unalmasabb karakterek társaságában, és minél unalmasabb emberről volt szó, illetve minél több együtt töltött időről, úgy emelték feljebb az árat, amelyért hajlandóak lennének elviselni a karaktereket.

McAndrew megjegyezte, hogy a kutatás eredményei nem feltétlenül számíthatóak univerzálisan mindenkire vonatkoztathatónak, ugyanis a felméréseket brit és amerikai résztvevők segítségével készítették el. Megeshet, hogy az angolszász kultúra normái és értékei nagyban befolyásolták az eredményeket, és egy merőben más kulturális közegben nem számítanának ennyire unalmasnak a felsorolt tulajdonságok, foglalkozások és hobbik.

Egy másik,2022-es kutatás azt találta, hogy a beszélgetések közben is tetten érhető, mennyire fogja utólag a másik azt érezni, hogy jó volt veled eltársalogni. Kiderült, hogy minél több időbe telik valakinek reagálnia a másik mondandójára, annál kevésbe fog emlékezetes nyomot hagyni a másikban. Persze nem csak az időtartam az egyetlen fontos tényező, amely mentén megítélünk egy beszélgetést. Unalmassá válik egy interakció, ha a másik csak visszhangozni tudja a te gondolataidat, ha csak felszínes témákról tud beszélni, vagy csak saját magáról, esetleg mindig ugyanazt a témát képes felhozni minden találkozó alkalmával, vitát szít úton-útfélen, és árad belőle a negativitás.

Van remény az unalmas emberek számára?

Ugyan az emberek hajlamosak messziről elkerülni az unalmas embereket, és a velük töltött időtől is kirázza őket a hideg, ezzel aláásva a baráti és romantikus kapcsolatok kialakításának esélyét, még sincs minden veszve. Fontos tudni, hogy egy adott egyén unalmassági faktora attól függ, hogy a lista hány eleme igaz rá, így az is sokat segíthet, ha csak egy-két dolgon változtatni tud. A humortalanságon és a foglalkozáson általában nem sokat tud változtatni senki, azonban fejleszthető azon képessége, hogy jó hallgató legyen, hogy kevesebbet panaszkodjon, vagy hogy kevesebbszer hozza fel az érmegyűjteményét társaságban. Ezenfelül van néhány egyszerű szociális trükk, amelyek segíthetnek szerethetőbbé válni, például ha megjegyzed mások nevét, és sokat kérdezel a másiktól.