túlreagálás stressz helyzet

Mindenkivel történnek stresszes helyzetek, és mindenki veszítette már el a hidegvérét legalább egyszer, amikor valamilyen nehézséggel kellett szembenéznie. Viszont nem mindenki képes az esetek többségében hamar felülkerekedni az elé görgetett akadályokon, és vannak közülük olyanok, akik gyakran túlreagálják a stresszes helyzeteket. Nagyobb jelentőségűnek, súlyosabb következményekkel járónak és szinte megmászhatatlanul magas akadálynak tűnhetnek a váratlan események. Ha hirtelen elromlik valami otthon, és gyorsan meg kellene javítani, ha hirtelen munkahelyet kell váltani egy külső tényező miatt, vagy ha valaki váratlanul keresztbe tesz, és ez leküzdhetetlen problémának tűnik, ami sok stresszt okoz, akkor lehetséges, hogy számodra is hasznos lehet az alábbi 5 szakértői tipp.

A stressz a csöndes gyilkos

Rengeteg kutatás kimutatta, mennyire rombolja testi és mentális egészségünket a kezeletlen stressz. Sokan észre sem veszik a saját szorongásukat, nem ismerik fel, ahogyan talán az érzelmeik többségének sem tudnak nevet adni, ami komoly problémát jelent, ugyanis így a negatív érzések feloldására sincs eszköztáruk, ez pedig krónikus fájdalmakhoz és súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet. Nem segíti a helyzetet, hogy a modern kor, amelyben élünk, kifejezetten lefárasztja a prefrontális kérgünket, amely azokért a komplex feladatokért felelős, amiket a legtöbbet kell használnunk a mindennapjainkban: a szelektív figyelmet, a mentális váltás képességét vagy a mentális reprezentációk készítését. Ha pedig a prefrontális kérgünk kimerül, amelynek az egyik fő gyenge pontja épp a stressz, akkor könnyebben alakulnak ki nálunk azok a mentális betegségek, amelyekre genetikailag hajlamosak vagyunk.

Persze megpróbálhatjuk kicselezni a stresszt például olyan ételek fogyasztásával, amelyek enyhíthetik a tüneteket, mint amilyen az édesburgonya vagy a tojás, azonban a valódi javulásért ennél több energiabefektetés szükséges. Segíthet az autogén tréning elsajátítása, a több természetközeli élmény beiktatása, amely során megpihenhet a sokat használt prefrontális kérgünk, vagy pedig a rezilienciánk fejlesztése, hogy rugalmasabban tudjuk kezelni a nehéz helyzeteket. A jó eredmények eléréséhez idő kell, és nem árt, ha van egy szakember, aki a kezedet fogva vezethet az utadon.

Ez az 5 tipp segíthet elkezdeni a mélyére ásni ennek a problémának:

1. Önegyüttérzés

Az önegyüttérzés gyakorlatias megküzdési stratégia a gondolkodásbeli és viselkedésbeli rugalmasság növelésére. Nem számít, hogy mi okozta a stresszt, és nem számít, hogy hogyan reagáltál erre, az önegyüttérzés elfogadja ezeket, és segít abban, hogy kevésbé érezd magad megtámadva a nehéz helyzet által, és kontextusban, eltávolítottan tudd szemlélni. Könnyebben hozzáférhetővé teszi a kreatív, problémamegoldó részedet, ráadásul sokkal hatásosabb, mint az önsajnálat.

2. Foglalkozz a múltbéli traumáiddal

Ha láthatóan túlzásba esel, amikor egy nehézség szemközt talál, mondjuk lefagysz, megrémülsz vagy mérgessé válsz, akkor valószínűleg egy múltbéli traumatikus esemény színezi át a helyzetmegélésedet. Így a kívülről túlzottnak titulált reakciód máris érthetővé és természetessé válik, hiszen ha egy feldolgozatlan traumát hordozol magaddal, amely nem mellesleg három főbb agyterületen is változásokat okozhat, akkor nemcsak a jelen nehézségével küzdesz meg, hanem azzal a bizonyos régi sebbel is, amelyet a jelen eszedbe juttatott. 

Elég egy rossz, de nem traumatikus élmény is ahhoz, hogy a jövőben több feszültséggel és szorongással telve nézzünk szembe egy hasonló helyzettel: ha egy korábbi gázszerelő vagy futár bunkó volt veled, valószínűleg a következővel szemben már távolságtartó leszel, hiába a világ legcsodálatosabb embere.

3. Fedezd fel a hibás gondolkodásbeli mintáidat

Mindenkinek van valamilyen hibás kognitív feldolgozó stratégiája, amely mintaszerűen újra és újra felüti a fejét hasonló kontextusokban. Például ha az idegenek által küldött e-mailek semleges hangnemét ellenségesnek érzékeled csupán azért, mert nem egyértelműen barátságos stílusban fogalmazták meg őket, akkor érdemes kialakítanod egy olyan szokást, amellyel ki tudod ezt egyensúlyozni, mondjuk, hogy egy nappal később, hideg fejjel is átolvasod még egyszer a szöveget.

4. Ismerd el a rajtad kívül álló tényezők hatását

Bármennyire is talpraesett, kompetens ember legyél is, a legtöbb nehéz helyzetben olyan külső tényezők lépnek be a képbe, amelyekre nincs ráhatásod. Ha sikerül ezt elfogadnod és tudatosítanod magadban, könnyebben meg tudod élni az önegyüttérzést, és sikeresebben tudod kezelni az élet ügyes-bajos dolgait. Ugyanez igaz a társas krízishelyzetekre is: te csak az interakciók 50 százalékáért vagy felelős, nem csak rajtad múlik, hogy valamiből dráma szülessen.

5. Ismerd az erősségeidet, és alakíts ki újakat

A stresszes helyzetekben vagy az erősségeidre hagyatkozol, vagy kivillantod a gyengeségeidet. Ha tisztában vagy az erősségeiddel, akár egy-kettőt összekombinálva, de nagyobb eséllyel leszel képes megoldani az előtted álló megmérettetést (pl. kreatív problémamegoldás, szociális háló használata, türelem, lelkiismeretesség stb.). Azonban a helyzetmegoldó képességeid nem kövesednek be, mindig szerezhetsz újabb készségeket, akár az újfajta probléma megoldása közben, akár tudatos elsajátítás útján.

Összességében persze a legtöbb segítséget egy szakember nyújthatja, nagyban megkönnyítheti az önismeret mélyebb elsajátítását. Azonban ha éppen még csak a szakember keresésének szakaszában jársz, vagy gyűjtöd a bátorságodat erre, érdemes kipróbálnod ezeket a tippeket, hogy könnyebbé tehesd az életedet.