A vidéki élet árnyoldalai éppen azokat a vágyott dolgokat tiporják el, melyek miatt sokan ezeket a településeket választják: a csendet és a madárcsicsergést fűnyíró, flex vagy éppen láncfűrész hangja nyomja el. Ezek ugyan szorosan hozzátartoznak ehhez az élethez, hiszen a természet úgy szép, ha rendben van tartva, azonban használatuk időpontja nem mindegy.
Nemcsak a szomszédok nyugalma érdekében kell odafigyelni erre, hanem azért is, mert törvényben van szabályozva, mikor végezhetünk zajjal járó tevékenységet, például fűnyírást.
A hely és az idő is számít a törvény szerint
Először is azzal kell tisztában lenni, hogy mi is számít zajos tevékenységnek, mivel a szabálysértésekről szóló törvény azt is kimondja, hogy aki lakott területen, az ott levő épületben vagy az ahhoz tartozó telken indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát zavarja, szabálysértést követ el.
A kaszával való fűnyírás nyilván nem zajos, sőt léteznek már egészen halkan működő elektromos automata fűnyírók is, melyek szinte lábujjhegyen, csendesen végzik a dolgukat. Azonban míg ezek nem válnak tömegesen elérhető, kedvező áron megvehető eszközzé, addig maradnak a zajosak.
A zaj szintjét decibellel mérik (dB), ennek törvénysértő mértéke attól függ, hogy hol és mikor történik a zajkeltés
1. Kisvárosban, faluban található lakóterületen 6 és 22 óra között között 50 dB, 22 órától 6 óráig 40 dB zaj a határ.
2. Nagyvárosban, sűrűn beépített, vegyes lakóterületen 6 és 22 óra között 55 dB, 22 és 6 között pedig 45 dB a határérték.
3. Az épületek zajtól védendő lakóhelyiségeiben a határ egységesen 06 és 22 óra között 40 dB, 22 és 06 óra között pedig maximum 30 dB.
A külső zajforrásokról szóló törvény szerint füvet nyírni csak hétköznap reggel 7 és este 20 óra között szabad, szombatonként reggel 9 és 12 óra között, vasárnap és ünnepnapokon pedig tilos.
Jogunk van a csendhez
Ez azonban csak egy általános szabályozás, a lakóhelyünk szerint még módosulhatnak a szabályok, mivel az önkormányzatok szabadon eltérhetnek ettől.
Érdemes utánanézni a helyi rendeletnek, annak érdekében, hogy ne zavarjunk másokat, és a törvényt is betartsuk. Aki szabályt sért, arra bírságot szabhatnak ki, amennyiben ez rendszeres, akkor birtokvédelmi eljárás is kezdeményezhető ellenünk vagy a zajt keltő szomszéd ellen.
Amennyiben – normális hangnemben – beszéltünk a rendszeresen zavaró zajt keltő szomszédunkkal, és az nem hozott eredményt, akkor lehet lépéseket tenni a nyugalmunk érdekében.
200 ezer forintos büntetést is kaphat a törvényszegő
A szomszédjogok alapvető rendelkezéseit a Polgári törvénykönyv (Ptk.), míg a speciális kérdéseket a szomszédjogi törvény tárgyalja. Ezeket az önkormányzati rendeletek egészítik ki, valamint a bíróságok ítélkezési gyakorlata. Így a csendháborítást nem szükséges eltűrni, van lehetőségünk tenni ellene. Ha a figyelmeztetés nem állítja meg a csendháborítót, talán a várható büntetés igen; a legtöbb településen ugyanis a fűnyírással kapcsolatos korlátozások megszegőire akár 200 ezer forintig terjedő közigazgatási bírságot is kiszabhatnak.
Ha arra is kíváncsi vagy, mi a helyzet akkor, ha egy fa lóg át a szomszédba (vagy éppen a szomszédból), olvasd el ezt a cikkünket is.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
