Első edukációs videójára fél éven át készült dr. Kulja András: kamerát vásárolt, megtanult videót vágni, majd hálószobájukban, felesége társaságában vett fel azt. Ma is előfordul, hogy 8 órányi munkát fektet egyetlen videóba, mivel saját maga rögzíti, vágja ismeretterjesztő kisfilmjeit, amelyekben aktuális témákról ugyanúgy szó esik, mint a dohányzás vagy épp az édesítőszerek hatásairól.
A sokak által TikTok-dokinak is titulált sebész szakorvosjelölt több platformon is jelen van már az interneten: podcast mellett YouTube-csatornát is indított, és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem hallgatóit tanítja is arra, miért fontos, hogy a betegek és a laikusok tényleg értsék, amit mondanak.
Magyarországon te vagy az egyik első orvos, aki egy olyan platformot választott az egészséggel kapcsolatos információk terjesztésére, mint a TikTok. Ez külföldön elterjedtebb, le vagyunk maradva e téren?
Az utóbbi időben kezdtem külföldi csatornákat nézni, érdekelt, miben tudok fejlődni, mások hogyan készítik a videóikat. Vágásban, képi világban az utóbbi fél évben inspirálódtam tőlük. Most már sok egészségügyi tartalomgyártót követek, időnként témákra is szerzek tőlük ötletet.
Számban eléggé le vagyunk maradva, de szerencsére vannak más orvosok, egészségügyi szakdolgozók, akik belevágtak az ilyen típusú tartalomgyártásba.
Pozitív példaként tudom említeni dr. Benkovics Júliát, dr. Kőnig Róbertet, vagy Baji Anikót, az Akut Szakasz Facebook-oldal vezetőjét. Legutóbb például a Semmelweis Egyetem rektorhelyettese prof. dr. Bánhidy Ferenc vágott bele a TikTok világába nőgyógyászati témakörben. Nagyon örülnék, ha még több egészségügyi tartalomgyártó lenne, mert akkor specializáltabbak lehetnének a tartalmak.
A csatornád indítását nem külföldi példa inspirálta?
Pszichiáterrezidensként kezdtem a pályát. Másfél évig voltam a SOTE Pszichiátriai Klinikáján, onnan váltottam sebészetre, és rájöttem, hogy
sokkal kevesebb időm van beszélgetni a betegekkel, viszont nagyon nagy az információigényük.
Ez volt az első pillanat, amikor elkezdtem gondolkodni azon, hogy valamilyen audiovizuális megoldással áthidalhatnám ezt. Sokszor folyamatosan műtőben vagyunk, nincs idő leülni a pácienssel, és megfelelően tájékoztatni. Mivel törvény szerint is két része van a betegtájékoztatásnak, az általános és az egyéniesített forma, azt gondoltam, az általános részt kiválthatnám videós tartalmakkal. 2019 tavaszán el is készítettem az első videómat a YouTube-ra a vakbélgyulladásról.
A TikTok viszont teljesen véletlenül jött: ismerőseim említették, a feleségem is javasolta, hogy próbáljam ki. Bennem az a stigma élt a TikTokkal szemben, hogy ezen a platformon csak táncikálnak meg bugyuta dolgokat csinálnak. Egy születésnapi bulin aztán Molnár Janka fizikus mutatta nekem, hogy van TikTok-csatornája, és szereti: ekkor döntöttem el, hogy kipróbálom én is. Semmelweis-naphoz közeledtünk, ezt jó kezdődátumnak gondoltam, így indult el a csatorna.
Spontán indult a csatorna, de ma mennyire menedzseled tudatosan, milyen céljaid, esetleg célszámaid vannak?
Munka mellett nehéz. Most is Budakesziről jövök a mellkassebészeti képzési blokkról, ahol egy daganat miatti féloldali tüdőeltávolító műtétben vettem részt. A szűk keresztmetszet az, hogy mennyi időm marad tartalomgyártásra.
Dolgozom rendes munkarendben reggel héttől délután háromig-négyig, és huszonnégy órás ügyeletem is van öt darab egy hónapban. Emellé bezsúfolni a tartalomgyártást nehéz, főként úgy, hogy kikapcsolódásra is maradjon idő a feleségemmel.
A témákat igyekszem úgy kiválasztani, hogy legyen aktualitásuk, relevanciájuk, és vannak szívügyeim, mint a dohányzásprevenció és más prevenciós témák. Ezeket próbálom igazítani a nézői kérdésekhez: ha valami visszatérő kérdéssé válik, akkor azt igyekszem prevenciós szemlélettel feldolgozni.
Hány munkaóra van egy egyperces videóban?
Körülbelül 4-5 óra. Vannak napjaim, amikor hazaérek a munkából, eszem, pihenek, és nekiállok videót gyártani. Lehet, hogy este tízkor készül el, de volt már, hogy hajnal egykor.
Az orvostársadalom és a munkahelyed hogyan áll mindehhez? Én konzervatívnak gondolnám ezt a közeget…
Az elején furcsán néztek rám, először a YouTube-csatorna, utána a TikTok indításakor is. Az új hullámos kommunikációs csatornák nincsenek benne az orvosi mindennapokban, eddig főleg az árnyoldalát tapasztaltuk a közösségi médiának, mert sokan az ott terjedő információk miatt nem mennek el idejében orvoshoz. Amikor elindítottam a TikTok-csatornám, szerencsére volt már tartalomkészítési tapasztalatom, illetve elvégeztem a Semmelweis Egyetem menedzserképzését, ami a betegedukációra is fókuszál, így elég tudatosan kezdtem.
Tisztában vagyok azzal, hogy egyeseknek túlzottan hatásvadász a csatorna képi világa, hogy egy fonendoszkóp lóg a nyakamban, de ebben a nagyon gyors tartalomfogyasztással jellemzett világban muszáj, hogy gyorsan azonosítható legyen a csatorna.
Megkapom azt is, hogy sebészként nem is használok fonendoszkópot – de, igen, használok, mert meg kell hallgatni a beteg tüdejét, sőt, a hasát egy műtét után, hogy vannak-e bélhangjai.
Visszatérve a kérdésre: a hozzáállás az utóbbi évben sokat változott, volt olyan osztályvezető főorvos, aki külön megkeresett, hogy náluk van egy új, gyerekeknél alkalmazott eljárás, készítenék-e róla videót. Elindult a podcastcsatornám is, ennek kifejezetten az a célja, hogy ne csak felszínesen fogjak meg egy témát, mint a TikTokon, hanem azoknak, akik mélyebb információkra vágynak, meg tudjam adni ezt is.
Látom kritikaként, hogy a TikTok-videók sokszor túl általánosak: de nekem itt az általános egészségedukáció a célom, hogy a laikusok többet tudjanak a testükről, az egészségről, egészségmegőrzésről, és hogy mikor menjenek el orvoshoz.
Mélyebbre menni már csak a TikTok algoritmusa miatt is nehéz, nagyon gyors a figyelemvesztés. A kulcsmondatokat is úgy helyezem el a videókban, hogy akkor hangozzanak el, amikor még 70 százalék nézi a videót. Szerencsére tényleg egyre inkább érti az egészségügy is, mit és miért csinálok, elnyertem a Nekem szól egészségértési díjat, télen zsűriztem is benne. Indítottunk a SOTE-n egy kurzust Egészség és tudománykommunikáció címmel, kifejezetten azt tanítjuk a fiatal egészségügyi pályára készülőknek, hogy hogyan lehet tudományról széles körben kommunikálni.
Ezen a huszonévesek már fekete öves tiktokosok lehetnek saját jogukon, így biztosan nagyon értik, mi a jó ebben a platformban.
Igen, nagyon lelkesek, ezért érdemes megtanítani nekik, mik azok a hibák, amiket nem szabad elkövetni, veszélyek, amiket el kell kerülni, mert könnyen félre lehet érteni egy mondatot a közösségi médiában. Ami egy egészségügyi dolgozónak egyértelmű megfogalmazás, az másoknak teljesen mást jelenthet.
Majdnem 330 ezer követőd van a TikTokon, ez hatalmas szám.
Teljesen hihetetlen. 70-100 ezerig még befogadható volt, ez már annál több.
Nyomást is helyez ez rád?
Igen. A TikTokon 2-3 millió magyar felhasználó van, ennek ez olyan 10 százaléka.
Sokkal jobban odafigyelek a videókra, a megfogalmazásokra, mit mondok és hogyan mondom.
Nem az a nehéz, hogy jól mondom-e, utánanézek a szakirodalomban, és bár a Reddit-felhasználóknak furcsa, hogy belemegyek bőrgyógyászati témákba, de az egyetem hat éve alatt abból is vizsgáztunk, de például nőgyógyászatból is szigorlatoztunk. Évekig tanultuk ezeket a témákat is, a nőgyógyászatkönyv önmagában van vagy ezer oldal. Az alaptudás megvan, de ezt frissíteni kell és ellenőrizni. Ezenfelül jön még az is, hogy érthetően mondjam el.
Érezni szoktad, melyik téma kavar majd nagy port?
Igen, egyre jobban, ennek ellenére van, amivel kapcsolatban tévedek. Legutóbb a Sziget Fesztiválon csináltam egy egészséggel kapcsolatos témájú kvízt fiatalokkal, azt hittem, jól fog menni, de elsőre beragadt, majd később szépen megindult. Szerencsére legtöbbször érzem, és be is jön.
Mennyire szorul rá a magyar lakosság arra a fajta edukációra, amit te végzel az interneten?
Nagyon, és nem csak Magyarországon látom ezt a trendet, ez világszinten nagy probléma. Az egészség kérdése mindenkit érint, előbb-utóbb mindenkinek lesz valamilyen problémája.
Egyre természetesebbnek vesszük azt, hogy egészségesek vagyunk: nagyszüleink még ismerték, milyen az, amikor hat gyermekből 2-3 hal meg fertőző megbetegedésben, ha valaki eltöri a lábát, és egész életében biceg, vagy amikor vakbélgyulladásban halnak meg emberek.
120 éve a Magyarországon várható élettartam 37 év volt, ehhez közel 40-et sikerült hozzáadnunk. Egyre jobban azt hisszük, hogy ez természetes, pedig valójában mesterséges, hogy ennyire egészségesek vagyunk, és meg tudjuk előzni a betegségeket.
Amikor belevágtam a TikTokba, teljesen naiv voltam, nem a nézettség vagy a követők száma motivált. Hála istennek van főállásom, nem is függök ettől, megvan a szabadságom arra, hogy megválasszam, mikor és milyen témát dolgozok fel. A szűk keresztmetszet, hogy mikor van rá időm.
El tudod képzelni azt, hogy a jövőben választanod kelljen az orvosi hivatás és a tartalomgyártás közt?
Nehéz erre válaszolni. Azon már gondolkodtam, hogy elkezdem a PhD-képzést betegedukáció témakörében, egy nemzetközi konferencián elő is fogok adni a prevenció és a közösségi média kapcsolatáról, szeretnék ezzel mélyebben foglalkozni. De szeretem a betegellátást, nehéz elképzelnem, hogy teljes mértékben elszakadjak tőle. Szeretek műtőben is lenni.
Az orvosi hivatásnak megvan az a különlegessége, hogy tevőlegesen tudok segíteni egy másik embernek, ezt szeretném megőrizni.
Lehet, hogy a tartalomgyártás egyszer majd nagyobb részt követel magának az életemben, de egyelőre nem tudom elképzelni, hogy teljesen otthagyjam a betegellátást.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
