termesz kár

Hangyák ellen védekezni nem nagy mulatság. Ha egyszer megjelennek, borzasztó nehéz elűzni vagy kiirtani őket, és roppant mód meg tudják keseríteni az ember életét. Igaz ez a Magyarországon őshonos fajokra is, nem nehéz hát elképzelni, mennyire kellemetlen lehet együtt élni olyan termeszekkel, amelyek 1-1,5 méteres, méhsejtszerkezetű bolyokat építenek, teljesen kirágják a fából készült tárgyak, építőanyagok belsejét, nem állítja meg őket a műanyag, sőt, a puhább fémek sem, ráadásul még a beton repedéseit is ki tudják tágítani. A kutatók szerint ezek a rovarok nemsokára Magyarországon is megjelenhetnek.

Észrevétlenül jutnak el mindenhova

Új területeket hódíthatnak meg invazív termeszfajok – nagyjából így foglalható össze egyetlen mondatban a brüsszeli egyetem két kutatójának tanulmánya. Edouard Duquesne és Denis Fournier azt vizsgálta, hogy milyen hatással lehet a klímaváltozás ezeknek a fajoknak az elterjedésére. Arra jutottak, hogy a termeszek, amelyek már most is megkeserítik az életét olyan trópusi városok lakóinak, mint Miami (USA), São Paulo (Brazília), Lagos (Nigéria), Dzsakarta (Indonézia) és Darwin (Ausztrália), nemsokára a mérsékelt égövön is megjelenhetnek.

A termeszek terjedése ellen nagyon nehéz, ha nem egyenesen lehetetlen védekezni. Bármilyen szállított faanyagban vagy cserepes növények földjében ott lehetnek. Sőt, akár külföldről érkező bútorokban is bejuthatnak egy országba. Márpedig elég egyetlen apró kolónia ahhoz, hogy aztán szinte megállíthatatlanul elterjedjenek. Nem véletlen, hogy például

a formosa termesz szerepel a Természetvédelmi Világszövetség azon a listáján, amelyen 2014-ben a világ száz, ökológiai szempontból legveszélyesebb invazív faját gyűjtötték össze.

Noha ez az eredetileg Ázsiában őshonos faj terjed talán a leggyorsabban, a termeszeknek összesen 28 invazív faja létezik. Védekezni ellenük elég reménytelen küzdelem: összesen két példa – Dél-Afrikában és Új-Zélandon – ismert arra, hogy egy területről teljesen sikerült kiirtani a betolakodókat. Általában az jellemző, hogy ahol megtelepednek, ott legfeljebb a termeszpopuláció kordában tartására, illetve a károk csökkentésére van lehetőség.

A termeszek nem hangyák

Noha a mintegy 3100 fajt számláló termeszekre általában hangyákként szoktunk gondolni, valójában a csótányok rendjébe tartoznak. A formosa termesz eredetileg Tajvanból (és Kínából) származik. A szigetről kapta a nevét is, amelyet régebben Formosának (jelentése: szép) hívtak. Már a klímaváltozást megelőzően is meghódított új területeket: a 17. században Japánban, az 1800-as években Hawaiiin, a 20. században pedig előbb Dél-Afrikában, majd az Amerikai Egyesült Államok déli államaiban is felütötte a fejét.

A hangyákhoz hasonlóan a termeszek között is vannak steril dolgozók és katonák, és van királynő is, amely azonban monogám kapcsolatban él a párzásra képes királlyal. A szárnnyal is rendelkező egyedek olykor hatalmas számban (100 és 1000 közötti lehet a távozó termeszek száma) repülnek ki a bolyból, hogy új fészket keressenek. Ilyenkor párokba rendeződnek, és a reménybeli királyok és királynők így indulnak új bolyt alapítani. A formosa termeszek terjedését megkönnyíti, hogy szükség szerint kifejlődik egy második királynő is arra az esetre, ha az elsővel valami történne.

A királynő egész életét a bolyban tölti, akár 30-50 éves kort is megélhet.

Ez a termeszfaj általában hatalmas, földalatti kolóniákat hoz létre, amelyeket akár több millió egyed is alkothat. A boly tagjai otthonuk nagyjából 100 méteres körzetében keresik a táplálékot, megtámadva a lágyszárú növényeket és fákat, köztük tölgyeket és fenyőket is.

Hatalmas károkat okozhatnak

A termeszek nagy építők. Egyrészt nagyméretű bolyt hoznak létre vagy a talajban, vagy épületekben a falak, burkolatok közötti hézagokban. Másrészt „sztrádákat” is építenek:

Amennyiben faanyagban telepednek meg, annyira ki tudják rágni a belsejét, hogy csak egy vékony, papírszerű külső réteg marad meg. Más esetekben méhsejtszerkezetű bolyt építenek szétrágott fából, sárból és saját ürülékükből.

Kevés dolog állhatja útjukat. Az az eddigiek után nem lehet meglepő, hogy a fa építőanyagokon könnyedén átrágják magukat. De nem jelent számukra különösebb akadályt a vakolat, a műanyag, sőt, a puhább fémek, mint például az ólom vagy a réz sem. A betonnal azonban nem boldogulnak. A repedéseit viszont kihasználják, és valamennyire ki is tudják tágítani azokat.

Mindezek miatt a termeszek a nyilvánvaló kellemetlenségeken túl hatalmas károkat is képesek okozni. Az Egyesült Államokban például éves szinten mintegy 40 milliárd dollárt költenek el a termeszekkel kapcsolatos védekezésre, illetve az általuk okozott károk enyhítésére.

A betolakodók elleni védekezés egyrészt megelőzéssel lehetséges: amennyiben eleve úgy épülnek meg a házak, hogy minél kisebb esélyt hagyjanak a termeszeknek a bejutásra, illetve kevésbé legyenek vonzóak a rovarok számára. Mivel leginkább a nedvesség és a faanyag kettőse biztosít számukra kedvező életteret, fontos a lyukas tetők, a vízelvezetési és öntözési problémák megszüntetése. Az építkezéseknél a faanyagokat érdemes távol tartó anyagokkal kezelni, és kerülni a nyers fa érintkezését a talajjal.

Amennyiben megjelentek a termeszek, eltávolításuk, elűzésük leginkább vegyszerekkel lehetséges. Noha laboratóriumi körülmények között ígéretesnek tűntek bizonyos biológiai megoldások – egyes gombák és baktériumok –, a gyakorlatban már kevéssé váltak be.

Van olyan invazív faj is, amellyel már kénytelenek voltunk megtanulni együtt élni. Kattints ide, hogy megtudd, melyikről van szó!