A Massachusetts Állami Szem- és Fülgyógyászati Központ szemsebész, dr. Michael Lin a Harvard Medical School hasábjain ismertette az ötven–hatvan éves kor felett leggyakrabban előforduló szembetegségeket.
Hátsó üvegtesti határhártya leválás
Az egyik leggyakoribb, idősebb korban tapasztalt szemprobléma a szemgolyó belsejét kitöltő üvegtest változása miatt tapasztalható. Fiatalabb korban az üvegtest gél halmazállapotú, szabályos szerkezetű és szorosan kapcsolódik az ideghártyához, a szem öregedésével azonban a gélszerkezet összeesik, fellazul és leválik a hártyáról. Ennek következtében üvegtesti homályok alakulnak ki a szemben, melyek úszó foltokként, mozgó „bogarakként” jelennek meg a látótérben ,és gyakran zavaróvá tudnak válni.
Ha az üvegtest a normálisnál szorosabban tapad a retina egyes területeihez – például rövidlátók esetében – a húzás következtében szakadások alakulhatnak ki az ideghártyában, ami az ideghártya leválásához és súlyos látáscsökkenéshez vezethet. Ezért ha a jellegzetes úszó foltok, homályok zavarják a látást, mindig ajánlott az alapos szemorvosi vizsgálat, a legjobb védekezés ugyanis az időben történő cselekvés és a megelőzés.
Szürke hályog
A szürke hályog (katarakta) a szemlencse gyakori betegsége, mely leggyakrabban időskorban alakul ki a lencse elöregedése miatt: jellemzően 65 éves kor körül jelentkezik először. A hályog kezdetben alig észrevehető foltokban jelentkezik, majd a lencse fokozatosan elveszíti átlátszóságát, elszürkül, idővel olyan mértékű homályosodást okozva, mely akadályozza az éles, tiszta látást, és kezelés nélkül akár a látás teljes elvesztéséhez is vezethet. A szürke hályogot nem lehet gyógyszerrel kezelni, a probléma minden esetben műtéti beavatkozást igényel, de egyszerű, gyorsan (kb. 15 perc alatt) elvégezhető rutineljárásról van szó, melynek során a szemorvos eltávolítja az elszürkült lencsét, és műlencsével pótolja.
Zöld hályog
A zöld hályog (glaukóma) általában 40–50 éves kor felett kialakuló, örökölhető betegség, amely az agy és a szem között húzódó látóideget érinti. A probléma oka az esetek többségében a megemelkedett szemnyomás, mely hátrányosan befolyásolja a látóidegben található idegrostok működését, anyagcseréjét. A látóidegsejtek fokozatosan pusztulásnak indulnak, ami látótérkieséshez és látásromláshoz, legsúlyosabb esetben a látás elvesztéséhez vezethet. A betegség kezdeti stádiumában a perifériás látás kezd csökkenni, bár léteznek esetek, amikor a központi éleslátás is már korán romlásnak indul.
A glaukóma kezelésének legjobb módja a szemnyomás csökkentése, mely a kiváltó ok függvényében történhet gyógyszeres és műtéti úton, illetve lézeres kezeléssel is. Mivel a betegség gyakran örökletes, ha ismersz a családodban, rokonaid között zöld hályoggal diagnosztizált személyt, 40 éves korod után érdemes rendszeresen felkeresned a szemorvosodat és időről időre megvizsgáltatnod magad, a glaukóma ugyanis gyakran fájdalommentes és alig észrevehető, és csak előrehaladott stádiumban mutatkoznak komolyabb tünetek, amikor már késő cselekedni.
Makuladegeneráció
A makuladegeneráció a retina (látóideghártya) degeneratív betegsége, mely lassú és folyamatos látásromláshoz, nagyfokú rövidlátáshoz, súlyos esetben látásvesztéshez vezet – az idős emberek vakságának ez a betegség a leggyakoribb oka. Kétféle típusát különböztetjük meg: nedves makuladegeneráció esetében kóros vérerek nőnek ki az éleslátásért felelős sárgafolt alatti érhártyából, ezekből vér szivárog, melynek felhalmozódásával a központi látás homályossá és torzzá válik, míg a száraz degeneráció során a látóideghártya külső rétegének az elvékonyodása okozza a fokozatos látásromlást.
A probléma lehet az öregedés tünete, de örökletes okok miatt és rendszeresen dohányzás következtében is kialakulhat. A betegségnek nincsen effektív gyógymódja, de megfelelő kezeléssel csökkenthető, lassítható a károsodás folyamata. Minél korábban kezdik el a kezelést, annál nagyobb az esély a megmaradt látás fenntartására. Nedves degeneráció esetén a leggyakrabban alkalmazott kezelési mód érképződést gátló anyag befecskendezése az üvegtestbe – az injekciókat rendszeresen ismételni kell a hatékonyság érdekében. A száraz degeneráció – ami az eseteknek mindössze 10 százalékát teszi ki – általában speciális vitaminkészítmények segítségével kordában tartható.
Diabéteszes retinopátia
A cukorbetegség leggyakoribb szemészeti következménye a diabéteszes ideghártya-betegség (retinopátia), mely súlyos esetben szintén vakságot okozhat. A tartósan magas vércukorszint miatt az érfalak elvékonyodnak, áteresztőbbé válnak. A probléma a retina parányi ereit is érinti, gátolva az látóideghártya megfelelő működését: az üvegtestben apró bevérzések keletkeznek, a páciens kis fekete foltokat vesz észre a látótérben, idővel a látás homályosodni kezd.
A betegség sokáig észrevétlen marad, csak előrehaladott állapotban okoz komolyabb látásromlást, ezért diabétesz esetén mindig érdemes szemorvoshoz fordulni és elvégeztetni a megfelelő vizsgálatokat. A cukorbetegség kezelésével a retinopátia megelőzhető, vagy legalábbis elérhető, hogy az ideghártya ne károsodjon tovább – ezért (is) fontos a vércukorszint és a vérnyomás kordában tartása. Komolyabb retinopátiás esetben lézeres műtétre, injekciókra vagy mindkettőre szükség lehet.
Szemszárazság
Idősebb korban várhatóan gyakrabban alakul ki tartós szemszárazság. Ennek oka a könnymirigyek állományának életkorból adódó természetes fogyatkozása, vagyis a könnytermelés csökkenése. Jellemző panasz a szem fájdalma és gyors kifáradása, kivörösödése, a fényérzékenység, az átmeneti homályos látás, illetve az az érzés, mintha állandóan valamilyen idegen test, zavaró porszemcse lenne az ember szemében. Szemszárazság ellen leggyakrabban szemcseppeket szokás alkalmazni, melyek benedvesítik a szaruhártyát és pótolják a könnyet. Ezek többsége recept nélkül kapható, de súlyosabb esetben, amikor a cseppek sem enyhítik a tüneteket, érdemes szakembert felkeresni a problémával.
Megelőzés
Az idősebb korban előforduló szemproblémák egy része – mint a szürke hályog és a határhártya-leválás – az öregedés természetes folyamatának következménye, ezért nem sokat tehetünk a megelőzésükért: a legjobb módszer, ha rendszeresen megvizsgáltatjuk magunkat szemorvossal, és időben elkezdjük a kezelést, mielőtt még komolyabb problémák jelentkeznének. Általánosságban a tünetek lassan alakulnak ki és kezdetben alig észrevehetők, ezért is fontos az időnkénti rutinellenőrzés. Ha olyan tüneteket észlelsz, mint a látás homályosulása, egyes látási területek kiesése, úszó foltok a látótérben, hirtelen bevillanások, fényérzékenység, szemfájdalom, duzzadtság és kivörösödés, mindenképpen fordulj orvoshoz.
Más esetekben a szembetegségek más – főként a rossz életvitelre visszavezethető – egészségügyi problémák folyományaként alakulnak ki. Ebben az esetben a káros szokások – a dohányzás, a szívet és az érrendszert megterhelő, koleszterinben gazdag táplálkozás, az UV-sugárzásnak való gyakori kitettség, az állandó képernyő előtt ülés – mérséklésével, elhagyásával csökkenthető a problémák kialakulásának kockázata. Fontos, hogy ügyeljünk az általános egészségünkre, hiszen az idősödés nem jelent automatikusan leépülést, a megfelelő életmóddal ötven, hatvan év felett is megőrizhető a frissesség, a jóllét és a fiatalos lendület.
