A Health járványügyi szakértők egy csoportját kérte meg arra, hogy röviden és közérthetően foglalják össze, miben hasonlít és miben tér el egymástól a két járvány, a hozzájuk kapcsolódó vírusok és az általuk okozott tünetek. Az összehasonlítás egyrészt nagyon tanulságos, mert rávilágít, hogy még a mostaninál is nagyobb katasztrófához vezetne, ha a higiénés viszonyok, az orvosi eszközök fejlettsége a száz évvel ezelőtti állapotokat idézné, másrészt némileg reménykeltő is. Egyszer annak a világégésnek is vége lett, így talán bízhatunk benne, hogy ez sem tart örökké.
Honnan eredt a spanyolnátha?
A járvány neve megtévesztő: első eseteit valójában az USA-ban, Franciaországban, Németországban és az Egyesült Királyságban regisztrálták, de ezekben az országokban az első világháború idején a hírek jelentős részét cenzúrázták, mivel a szemben álló felek nem engedhették meg, hogy veszteségeiket ellenfelük elé tárják. Ráadásul a járványról szóló esetleges híradások még jobban aláásták volna a harcoló csapatok és a hátországok morálját – a hatóságok legalábbis ettől való félelmükben nem hozták nyilvánosságra az adatokat. Spanyolország ugyanakkor semleges maradt, az első híradások a világ számos pontján jelen lévő vírusról ezért először az ottani sajtóban jelentek meg. Ez vezetett ahhoz a teljesen fals benyomáshoz, mintha a járvány kiindulópontja Spanyolország lett volna.
„Még ma is vita folyik arról, hogy az 1918-as influenzajárvány pontosan honnan eredt – mondja Supriya Narasimhan, Santa Clara Valley Medical Center kutatója. – Bár a közbeszédben már így hivatkozunk rá én szeretem kerülni a stigmatizáló és félrevezető spanyolnátha kifejezést, és szintén nem érzem helyénvalónak, amikor ma vuhani vírusról beszélünk” – teszi hozzá.
Hogyan terjedt a spanyolnátha?
Az 1918-as vírus (egy H1N1 vírustípus) és az új koronavírus (SARS-CoV-2) különböző vírusok, különböző víruscsaládokból – emeli ki Amesh A. Adalja járványügyi szakértő. Ennek ellenére a hozzájuk tartozó betegség terjedési módja nagyon hasonló: mindkettő cseppfertőzéssel terjed a leginkább, a vírus egyik emberről a másikra a leggyorsabban tüsszentés, köhögés, légzés, akár beszéd útján jut át. Ezért lett a távolságtartás és a maszkviselés mindkét járvány esetén a védekezés egyik legfontosabb eszköze.
Meddig tartott a spanyolnátha?
Az 1918-ban indult influenzajárvány mintegy két évig tartott, és három hullámban terjedt. Az első hullám 1918 márciusában indult, a második hullám – amikor a járvány az Egyesült Államokban tetőzött – annak az évnek az őszén ütötte fel a fejét. Ez a hullám 1918 telére kifulladt, majd 1919-ben egy harmadik hullám indult ki Ausztráliából, és terjedt el az Egyesült Államokban és Európában. Végül a járvány 1919 nyarára csengett le. A vírus ellenszerét, oltóanyagát nem találták fel, maga a vírus sem tűnt el teljesen, ugyanakkor 1920-ra az emberek döntő többsége immunitást szerzett.
A Covid-19-járvány is több, egymást nem nagy időközökkel követő hullámban érkezett, jelenleg a harmadik hullámnál tartunk.
Mennyi ideig hordtak maszkot az emberek?
A szakemberek már 1918-ban sürgették a lakosságot, hogy viseljenek maszkot, ezzel is csökkentve a fertőzés terjedésének ütemét, az orvosok emellett, vagy száj- és garatfertőtlenítést is javasoltak. A korai maszkok gézből és más hasonló anyagokból készültek, a maiaknál jóval kisebb hatékonyságúak voltak. A maszkviselés hasznát száz évvel ezelőtt is voltak, akik megkérdőjelezték, viselését megtagadták – ők bírságban, vagy bizonyos országokban akár börtönbüntetésben is részesültek. Ettől függetlenül sokan voltak, akik ellenálltak, éppúgy, mint a mostani járvány idején, amikor a maszkviselési kötelezettség megszegését komolyan szankcionálják. A maszkviselésre vonatkozó javaslat egészen a járvány végéig fennállt.
Mik voltak a spanyolnátha tünetei?
Mind a spanyolnátha, mind az új típusú koronavírus olyan influenzaszerű tünetekkel jár, mint a láz, izomfájdalmak, fejfájás és különböző légzőrendszeri tünetek, légzési nehézség, szövődményként tüdőgyulladás. A spanyolnátha a betegek egy részénél vérzéses tüdőgyulladássá fejlődött, az idős vagy krónikus betegségekben szenvedő betegnél gyakori volt a bakteriális felülfertőződés. A koronavírussal fertőzött betegek egy részénél az influenzaszerű tüneteken túl súlyos légzési nehézség is megfigyelhető és különböző súlyos vagy kevésbé súlyos szövődmények enyhe lefolyás mellett is megfigyelhetők.
Az egyetlen kifejezetten covidspecifikus tünet ugyanakkor (ami sem a spanyolnáthának, sem a sima influenzának nem jellemző tünete), az a szaglóérzék elvesztése.
Bruce Polsky járványügyi szakértő szerint többek között ezért volt az elmúlóban lévő téli szezonban különösen nagy jelentősége az influenza elleni védőoltásnak. A sima influenzamegbetegedések csökkentésével könnyebben és gyorsabban igazolható volt a covid gyanúja.
Kik voltak a spanyolnátha legveszélyeztetettebb korcsoportja?
A spanyolnáthához kapcsolódó halálozás magas volt az öt év alatti és a 65 év feletti korosztályban is (ők rendszerint tüdőgyulladásban haltak meg), de a fiatal felnőttek (20–40 között) voltak a legveszélyeztetettebbek. A fiatalok körében magas halálozást a kutatók azzal magyarázták, hogy spanyolnáthát az erősebb immunrendszer túlreagálta, és sok esetben az egészséges tüdőszöveteket is pusztítani kezdte. Emellett magasabb volt a halandóság a terhes nők, a rossz szociális körülmények között élők és a bevándorlók esetében is.
„Az, hogy a spanyolnátha ilyen széles rétegeket érintett, az egyik legfőbb eltérés a covidhoz képest, amely áldozatait jellemzően az idős korosztályban és a krónikus betegek körében szedi” – emeli ki dr. Narasimhan.
Melyik járvány halálosabb, a spanyolnátha vagy a Covid-19?
Amikor közvetlen ismerőseink körében veszítünk el valakit, esetleg családtagunkat érinti a betegség, a számok ismerete nélkül is nagyon szorongatónak éljük meg a jelenlegi helyzetet, főleg mert napjainkban azt látjuk, hogy a halálozások arányszáma folyamatosan nő. Míg 2019 szeptemberéig, vagyis mintegy háromnegyed év alatt egymillió halálos áldozatról lehet tudni, a friss adatok szerint már több mint 2,5 millió embert vesztettünk el ennek a betegségnek a hatására, vagyis ősz óta jóval rövidebb idő alatt másfélszer annyit, mint az első hullámban.
A spanyolnátha kapcsán ennyire pontos adataink nincsenek, de a halálos áldozatok számát 17 és 50 millió közé teszik világszerte, egyes becslések szerint a szám akár még ennél is sokkal nagyobb lehet.
Miért követelt ennyi halálos áldozatot a spanyolnátha?
Ennek több oka is van. 1918–1919-ben az egészségügyi ellátás jóval alacsonyabb szinten állt, mint ma, kevesebben és rosszabb egészségügyi szolgáltatásokhoz fértek hozzá. Fontos tudni például, hogy a spanyolnáthához köthető halálesetek jelentős részében bakteriális felülfertőzés végzett az áldozatokkal, amit akkor antibiotikumok hiányában nem, ma már viszont tudunk kezelni. Nem voltak elérhetők a ma már általánosan használt és életeket mentő légzéssegítő eszközök sem, és nem állt rendelkezésre vakcina vagy antivirális kezelést biztosító szer.
Hatalmas befolyással volt a korábbi járvány pusztító erejére az első világháború, amely alaposan megtépázta a részt vevő országok lakosságát, ráadásul a hideg téli hónapokban a zsúfolt katonai táborokban és a legyengült szervezetű katonák körében nagyon gyorsan és könnyen terjedt a betegség. Szintén a betegség terjedését segítette elő, hogy a higiénés viszonyok is messze alulmúlták a maiakat, mint ahogy az is, hogy a vírus elleni védekezéssel kapcsolatban sokkal kevesebb információ jutott el az emberekhez, mint ma.
De akárhogy is: a spanyolnátha és a mostani járvány elleni védekezés kulcsmondatai egyeznek: hordj maszkot, tarts távolságot és moss kezet sűrűn!
