prosztata rák

Ma Magyarországon évente körülbelül 4500 új betegnél fedeznek fel prosztatarákot. Bár sok férfi tart az urológiai vizsgálattól, a legtöbb esetben már elég a laboreredmény ahhoz, hogy hosszú időre megnyugodhassanak.

40 éves kor fölött járj szűrésre!

Bár a prosztatadaganatban szenvedő betegek számával kapcsolatban nem állunk rosszul az Európai Unióban, az időben felfedezett prosztatarákos esetek arányára nem lehetünk büszkék.

„Annak nincs létjogosultsága, hogy a férfiakat évente szűrjük prosztatadaganatra” – mondja dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikájának igazgatója, egyetemi tanár.

40–50 éves kor között azonban azt mindenképpen javasoljuk, hogy végeztessék el a PSA, azaz a prosztataspecifikus antigénvizsgálatot.

„Ha ennek értéke 1, illetve 1,5 nanogramm/milliliter felett van, akkor mindenképpen keressenek fel urológust, hogy kizárják a betegséget, és ebben az esetben lehet szükséges a végbélen keresztül történő tapintásos vizsgálat is. Amennyiben azonban az érték megfelelő, 1-2 évente javasolt megismételni a PSA-szűrést, 70 éves korig. 80 éves kor fölött azonban már ez sem szükséges.”

A prosztata rákos elváltozásának nincsenek specifikus tünetei

Dr. Nyirády Péter szerint a legnagyobb probléma, hogy a prosztatán belül kialakuló rosszindulatú daganat nem okoz tipikus tüneteket, esetleg csak olyanokat – gyakori vizelési inger, éjszakai vizelés, véres vizelet –, amelyek más urológiai betegségek esetén is jelentkezhetnek. 

„Sajnos gyakran, mire a beteg már orvoshoz került, a rákos sejtek a szerven kívülre is átterjedtek. A leggyakoribb áttét a csontban szokott jelentkezni a prosztatarák esetén.

Ilyenkor gyógyító jellegű kezelésre nincs lehetőség, viszont viszonylag jó a túlélés aránya, és akadnak páciensek, akár akik még egy évtizedig is élnek a diagnózis után.

Ugyanakkor, ha a betegséget már akkor felfedezik, amikor csak a prosztatát érinti, a legmodernebb technikákkal gyógyítható a robotsebészettől a korszerű sugárterápiáig.”

Nem valószínű, hogy Károly király prosztatarákban szenved

Nemrégiben derült ki Károly királyról, hogy miután prosztatamegnagyobbodás miatt műtötték, fény derült rá, hogy rosszindulatú daganatos betegségben szenved.

„Azt nem tudhatjuk, hogy a Károly király prosztatadaganatban szenved, és műtét közben sem fedezhették fel a daganatot, hiszen ez ilyenkor nem látszik – mondja Nyirády professzor. Sokkal inkább elképzelhető, hogy például egy endoszkópiás vizsgálat során derült ki, hogy esetlegesen a húgyhólyagban van daganat.”

A prosztatarák kialakulásának esélyét nagyban növeli a genetikai hajlam. Az Urológiai Klinika igazgatója beszámolt egy egyesült államokbeli kutatásról, amely egyértelművé tette, hogy a leggyakrabban azok esetében végzetes ez a betegség, akiknek genetikai halmozódásuk van, azaz a családban előfordult hasonló megbetegedés. Ilyen esetben még kiemeltebben fontos a szűrővizsgálat.

„Szintén rizikófaktort jelent az elhízás, a szénhidrátban, finomított cukorban és finomított lisztben gazdag étrend és a mozgásszegény életmód is. Azt javaslom, hogy amellett, hogy részt veszünk a szükséges szűrővizsgálatokon, tegyünk meg mindent az egészségünkért, hogy megelőzhessük a daganatos betegségek kialakulását.”

Ha szeretnéd tudni, milyen szokással előzheted meg a daganatos megbetegedéseket, olvasd el ezt a cikkünket is.