Joshua Idegbere, a Medium párkapcsolati tanácsadó bloggere, civilben orvostanhallgató, cikkében leírja a négy leggyakoribb és legkárosabb tévedést, melyekre a legtöbben csak túl későn jönnek rá, amikor már ráment a párkapcsolatuk a félreértésekre és hamis ábrándokra.
#1 Az „igazi” nem létezik
A legkárosabb, évszázadok óta elterjedt tévhit, miszerint rá kell találnod arra az egyetlen tökéletes társra, akit neked rendelt a sors. Ez a tévedés sokak látókörét leszűkíti: a tökéletes társ keresésére és meghódítására fordítják minden figyelmüket és energiájukat, ezért nem veszik észre a kínálkozó – talán jobb – lehetőségeket. Még nagyobb gond, hogy sokan emiatt a tévhit miatt ragadnak benne a végzetesen tönkrement, mérgező kapcsolatokban: a csalódások ellenére azt hiszik, párjuk továbbra is az igazi, és soha többet nem találnak senki hasonlót, ezért feleslegesen próbálják megoldani a megoldhatatlan problémákat.
Fontos, hogy rájöjj: nem csak egyetlen hal van a tengerben, eszményi szerelem pedig nem létezik. Ahelyett, hogy ábrándokba ringatva magad kitartasz egy rég tönkrement kapcsolat mellett, gondolj bele a lehetőségekbe, és ne félj odébbállni és továbblépni. Az eszményi társ az, akivel közösen segíthetitek egymást a fejlődésben és céljaitok elérésében, nem pedig az, aki azért tökéletes, mert neked rendelte az élet.
#2 A külső nem minden
Az ismerkedés, randizás során, illetve a párkapcsolat korai szakaszában sokan kiemelt jelentőséget tulajdonítanak partnerük külső megjelenésének. Igyekeznek olyan társra találni, aki külsejében vonzó számukra – később azonban, ahogy telnek a hónapok, évek, a kapcsolat pedig átlép az érett szakaszba, egyre kevésbé számít a külső. Ekkor már inkább az válik fontossá, mennyire hasonlóan képzelitek el a jövőt: ugyanazt szeretnétek-e elérni az életben, fontos-e számotokra a család, vagy inkább a karrier az első, mekkora jelentősége van annak, hogy a gyerekeitek minél magasabb szintű oktatást kapjanak s a többi.
Sokan abba a csapdába esnek, hogy külső alapján választanak társat, majd idővel csalódnak, mikor rájönnek, hogy egyéb téren egyáltalán nem passzolnak össze a párjukkal. Érdemes előrelátóan választani és a(z egyébként is mulandó) külső szépség keresése helyett olyan társ mellett elköteleződni, akinek az oldalán egy, két, vagy akár tíz év múlva is el tudod képzelni magad.
#3 Semmit sem vehetsz készpénznek
Hérakleitosz híres mondása szerint semmi sem állandó, csak a változás maga. Amit ma biztosra veszel, holnapra teljesen megdőlhet, a világ körülötted bármelyik pillanatban fenekestül felfordulhat. Soha semmire nincs garancia: teljesen biztos vagy benne, hogy a pároddal a sírig kitartotok egymás mellett, másnap mégis bejelenti a szakítást. Az emberek és érzelmeik idővel változnak: néha nehéz kiigazodni a változásokon, mégis érdemes érzelmileg felkészülni rájuk és nem abba a tévhitbe ringatnod magad, hogy az épp aktuális helyzet állandó és örökké így fog maradni. Ne ess kétségbe, ha párkapcsolatod minden előzetes jel vagy érezhető ok nélkül hirtelen megromlik, inkább számolj a lehetséges következményekkel, eshetőségekkel – de természetesen ez nem azt jelenti, hogy legyél minél gyanakvóbb és pesszimistább.
#4 Egy rossz kapcsolatból könnyebb kilépni, mint egy rossz házasságból
Kegyetlenül hangzik, de nagyon igaz és hasznos: ha nem működnek a dolgok kettőtök között, érdemes még akkor véget vetni a dolognak, mielőtt oltár elé állnátok. A házasság és a vele járó elköteleződés senkit sem változtat meg, nem törli el varázsütésre a rossz tulajdonságokat, senkiből sem lesz automatikusan mintaférj vagy mintafeleség az esküvőt követően. Egy kötetlen párkapcsolatból viszonylag könnyű szabadulni: szétköltöztök, megszakítjátok egymással a kapcsolatot, mindketten mentek a magatok útján, a tartós élettársi viszonnyal vagy házassággal azonban mindez megnehezül, különösen ha gyereket vállaltok, közösen vásároltok lakást, egymás nevére íratjátok az ingóságaitokat.
Ezért sem szabad húzni-halasztani a szakítást, ha a kapcsolat véglegesen megromlott: minél tovább vártok, annál nehezebb lesz szétmenni és annál több károsultja lesz a dolognak. A kapcsolat kezdeti szakaszát fogd fel egyfajta tesztként: ismerd meg a társadat, döntsd el, mennyire lenne képes a hosszú távú, szoros elköteleződésre, és te mennyire tudnád elképzelni mellette a jövődet. Csak akkor lépjetek a következő szintre, ha biztosak vagytok a pozitív válaszban, egyébként ne vesztegessétek az időtöket feleslegesen egy sehová sem vezető kapcsolatra.