orvos hazugság

Amikor egy orvos egészséggel kapcsolatos kérdéseket tesz fel, általában a teljes igazságra számít. Végül is az őszinteség a legjobb politika – gondolnánk elsőre. Ám egy új tanulmány kimutatta, hogy a betegek 60-80 százaléka maga is bevallja, hogy volt már olyan eset, amikor nem mondta el az igazat orvosának, vagy épp elhallgatott előle fontos információkat.

A kérdést a Utah Egészségügyi Egyetem és a Connecticuti Middlesex Community College kutatói vizsgálták más egyetemek szerzőivel közösen. Úgy találták, hogy az információk visszatartásának leggyakoribb oka az, hogy a betegek nem akarják azt érezni, hogy ítélkeznek felettük, és nem szeretnék, ha kioktatnák őket, miután bevallják az igazságot.

„Bár annak ténye, hogy a betegek nem osztanak meg mindent a doktorokkal, talán várható volt, mégis meglepett minket, hogy mennyire gyakori, hogy visszatartanak információkat”

– mondta a tanulmány társszerzője, Brian Zikmund-Fisher, a Michigani Egyetem belgyógyászati docense egyik nyilatkozatában.

Amit a tanulmány megállapított

A kutatók országszerte több mint 4500 válasz eredményeit vizsgálták két különböző felmérés segítségével. Az egyik felmérés 2011, átlagosan 36 éves résztvevő válaszait rögzítette, a másik online formában 2499 résztvevővel zajlott, akiknek az átlagéletkora 61 év volt. Mindkét felmérési csoportban a nők, fiatalabbak és a saját bevallásuk szerint rossz egészségi állapotúak körébe tartozók válaszolták nagyobb valószínűséggel azt, hogy hazudtak már orvosuknak.

Az egészségügyi kutatók, orvosok és pszichológusok közreműködésével, csoporttalálkozókkal és kísérleti teszteléssel a felméréseket hét kérdésre finomították. Ezek a kérdések olyan területekre vonatkoztak, amelyekkel kapcsolatosan a felmérés résztvevői nem biztos, hogy őszinték voltak, például, hogy betartották-e azt, amit az orvos kért tőlük gyógyulásuk érdekében.

Ha a résztvevő azt válaszolta, hogy a hét kérdés közül egyikben sem mondott igazat, akkor megkérték, hogy idézze fel, miért döntött így.

A csalások főleg az orvos ajánlásaival való egyet nem értés esetén voltak a leggyakoribbak, amit szorosan követett az egészségtelen életmóddal kapcsolatos részletek elhallgatása. 

„Vannak olyan témák, amelyekben a betegek nem mindig mondják el, mi a helyzet valójában. Szerintem ez különösen igaz azokra a forgatókönyvekre, amikor a páciens nem ismeri a doktort olyan jól, vagy egy érzékeny témáról van szó” – fejtette ki dr. Barbara Keber, a New York-i Northwell Health Glen Cove Kórház családorvosi osztályának elnöke.

A vizsgálatban részt vevő többi megkérdezett elsősorban azért nem adott ki információkat orvosának, mert nem akarta, hogy ítélkezzenek felette, vagy hegyi beszédet tartsanak arról, miért, hogyan cselekedett rosszul. Ezt követte az, hogy hallani sem akarták, mennyire károsak egészségükre a szokásaik, mások egyszerűen zavarban voltak rossz egészségi döntéseik miatt, és nem szerettek volna róla beszélni.

Az egyéb válaszok között szerepelt, hogy nem akartak információt szerepeltetni a kórlapjukban, nem akarták rabolni az egészségügyi szolgáltató idejét, és azt szerették volna, hogy az egészségügyi szolgáltató kedvelje őket. 

„A legtöbb ember azt akarja, hogy orvosa nagyra értékelje, vagy legalább ne nézze le” – jegyezte meg Angela Fagerlin vezető szerző, a Utah Egészségügyi Egyetem professzora.

Az egészségi állapotra vonatkozó információk elhallgatása megnehezítheti az egészségügyi szakemberek számára a megfelelő ellátást, és veszélyes lehet a betegek egészségére. 

„Az egészségügyben dolgozó szakembereknek teljes és pontos információra van szükségük a betegek tüneteiről és szokásairól, ha a leghatékonyabban szeretnék meggyógyítani őket”

– hívta fel a figyelmet Zikmund-Fisher, hozzátéve, hogy akár az orvosok is tehetnek lépéseket annak érdekében, hogy pácienseik kényelmesen és nyitottan érezzék magukat velük.

Bár a bemutatott adatok megdöbbentőek, ennek a tanulmánynak van egy érdekes korlátja: a felmérés résztvevői esetleg visszatarthattak információkat az információk visszatartásáról. Ez azt jelenti, hogy az arány még ennél is magasabb is lehet. 

Keber rámutatott, mennyire fontos, hogy az orvosok hatékonyan kommunikáljanak a betegekkel.

„A páciens megnyugtatása kulcsfontosságú. Az orvosnak meg kell nyitnia egy kommunikációs vonalat, hogy bevonja a pácienst, és csak ezután fog a beteg kapcsolatba lépni vele. Fontos az olyan hangulat, ami lehetővé teszi számára, hogy meg merjen nyilvánulni egészségügyi problémáiról” – húzta alá a kutató.