nevet típus

Ha meghalljuk a „nevetés” szót, rögtön a jókedvre asszociálunk, de korántsem csak jókedvében nevet az ember. Pedig olyan sokféle nevetés létezik: kuncogunk, gúnyosan nevetünk, hahotázunk, nyerítve röhögünk, gurulunk a földön a nevetéstől, vagy akár kínunkban nem tudjuk megállni a kacarászást. A nevetésnek tehát nem csak napos oldala van. Hányszor volt már, hogy egy kínos helyzetet próbáltunk enyhíteni a kuncogásunkkal? Vagy hányszor aláztunk meg valakit egy fölényes kacajjal, vagy tapasztaltuk meg ezt a fajtát a másik oldalról? A kutatók egyelőre még nem merítették ki a nevetés felderítését, azonban néhány érdekes dologra már fényt derítettek vele kapcsolatban. Ezt kell tudni a nevetés szebbik arcáról és az árnyoldaláról.

A nevetés és a testünk 

A nevetés elsősorban társas kommunikációnk részét képezi: ugyanolyan közlőértéke van, mint a beszédnek Sákovics Diana pszichológus szerint, valamint egymás és a saját érzelmeink szabályozására is használjuk. Emellett a testünkben is olyan izgalmas testi folyamatokat indít el, amelyeknek rengeteg pozitív hatása van. Egyrészt nagyszerű hormonkoktélt robbant be: szerotonint (hangulatjavító hormon), oxitocint (kötődési hormon), dopamint (élvezet- és jutalomhormon) és endorfint (a pozitív érzések és az ellazulás hormonja) szabadít fel szervezetünkben, tehát nagyon élvezetes élményben részesít bennünket. Másrészt, az immunrendszerünket is felturbózza, valamint kalóriát is égetünk vele (egy 10-15 perces nevetéssel akár 40 kalóriát is). Csökkenti a stresszt, és akár a depressziós hangulatot is javíthatja. Vélhetően azonban ezeket a pozitív hatásokat nem válthatja ki a nevetés összes fajtája, ugyanis nem ezeket az érzeteket csatolnánk például a gunyoros nevetéshez.

A nevetési szokásainkból az egész társadalmunk köszön vissza

Rögtön a legnaivabb nevetésdefiníciónkat cáfolja meg egy 2021-es osztályozása a kacajainknak, ugyanis egy tollvonással a nevetéstípusok harmadára redukálja az örömteli hahotázásunkat:

1. Barátságos nevetés: amellyel a jókedvünket, az együttműködésünket fejezzük ki, és amely elősegíti a társas kötődés kialakulását, a társasági befogadás jele.
2. Feszültségcsökkentő nevetés: amely enyhíti a társaságban létrejött feszültséget, csökkenti a stresszt. Elveszi az illetlen viccek élét, mivel azt jelzi, senkit sem sértett meg, illetve azt, hogy szabad nevetni, biztonságos környezetben van mindenki.
3. Hatalmi nevetés: amellyel a felsőbbrendűségét demonstrálja valaki. A hatalmi dinamikát erősíti meg a társas helyzetekben, és kigúnyolásra használják. A főnökök előszeretettel alkalmazzák ezt a típusú nevetésüket kevésbé erős pozícióban lévő alkalmazottaikon.

Egy-egy hatalmi nevetéssel tehát nagyszerűen a „helyére lehet tenni” másokat. Azonban a nevetés kevésbé csillogó oldala itt nem ér véget. Ugyanis a nemi alapú társadalmi elvárások is átszövik: a nőktől nemcsak hogy elvárt a visszafogottabb nevetés, még fenyegetőnek is értékeli a környezetük, ha olyan hangosan és hosszan merészelnek nevetni, mint a férfiak, mivel a nőktől azt várja el a társadalom, hogy legyenek visszafogottabbak, míg a férfiaknál díjazza a féktelenséget a kutatók szerint.

Végső soron tehát úgy tűnik, hogy nemcsak a hálószobában történtekre van hatással a társadalmi gondolkodásmód, hanem a nevetés velejéig terjed a befolyása. Sokféle okból kifolyólag nevetünk, de mindegyiknek megvan a maga különleges funkciója, még ha nem is tudatosan használjuk és olvassuk ezeket.