aggódás aggodalom nem fogadott hívás

A Covid idején szülőként talán legtöbben rögtön arra gondolunk, az óvodából vagy az iskolából hívtak, menni kell a gyerekünkért, ne adj' isten beteg, de mindenképp jön a karantén. Ilyenkor átfut az agyunkon rögtön az is, hogy az idősebb nagyszülőkkel mikor találkozott utoljára a gyerek, ki lehet biztonságban, és kiért kell még aggódni.

Vajon ki mire gondol, amikor észreveszi, hogy számtalan nem fogadott hívása van:

• van, akit bosszant, hogy többször próbálkoztak,
• vannak megértőbbek, akik belátják, hogy türelmetlenné vált a hívó,
• legtöbbünk fején azért átfut valami sötét gondolat, nincs-e valami baj,
• és van, aki egyből a legrosszabbra gondol, és komolyan aggódni kezd.

De mi is vajában az aggódás, és mi történik velünk, amikor aggódunk?

Aggodalom:

Az aggodalmat A magyar nyelv értelmező szótára úgy definiálja, mint „félelem, szorongás, emésztő gond valaminek a sorsa miatt”.

Vélt vagy valós gondok

Pszichológusok szerint kétféle aggodalom is létezik aszerint, hogy a gond, ami szorongást kelt bennünk, egy aktuálisan fennálló, jelenlegi problémából fakad, vagy egy elképzelt nehézség előrevetített negatív következménye fokozza, növeszti félelemmé a jövőbeli történést. Az elképzelt jövőről gondolkodás sok esetben hasznos, és segít átlátni az előttünk álló feladatokat, de ha ez rémképeket elénk vetítő szörnyeteggé fajul, az már ellenkező hatással bírhat.

Az aggodalom egy láncként egymásba fonódó, fokozatosan növekvő, egyre rosszabb képeket előrevetítő folyamatként is jelentkezhet. Egyik gondolat szüli a következőt, és mindegyik láncszem eggyel sötétebb perspektívát fest az aggódó lelki szemei elé. Ezt érdemes megszakítani.

Az aggodalom ugyanakkor bizonyos mértékig jótékony hatású is lehet. Megfelelő keretek között motiváló, cselekvésre késztető, serkentő hatású (drive) is tud lenni, ami éppen hozzásegíthet egy problémánk megoldásához. Az egészséget a túlzott és gyakori vagy állandósuló aggodalom veszélyezteti.

Szervezetre gyakorolt hatása

Amikor aggódni kezdünk, gyorsabban vesszük a levegőt, és gyorsabban ver a szívünk is. Több vér pumpálódik a végtagokba, és az ilyenkor a fokozottan termelődő stresszhormonok következtében emelkedik a vércukorszint is. Ez mind károsan befolyásolhatja a szív, az erek és izmok működését.

A szorongás a gyakori mély lélegzetvétellel gondot okoz a tüdőbetegeknek és az asztmásoknak, hosszú távon pedig magas vérnyomás kialakulásához vezet, ami pedig a stroke és a szívroham kockázatát növeli. A szív- és érrendszer mellett az emésztőrendszer is megsínyli a túlzásba vitt aggodalmaskodást. Hasmenést, hányingert, rosszabb esetben akár hosszabban fennálló gyomorpanaszokat is okozhat.

Általánosságban gyengíti az ellenálló képességet. Immunrendszerünk alulműködésekor jobban ki vagyunk téve a vírusfertőzéseknek, herpeszeknek, a megfázásnak is.

Amelyik probléma megoldására nincs hatásunk, azt engedjük el, a többi feletti aggodalmakat próbáljuk félretenni, és másra koncentrálni. Keressük az egyensúlyt, törekedjünk a felesleges aggodalmak kiszorítására, a rajtunk kívülálló dolgok aggasztó gondolatainak elhárítására, gyakoroljuk a tudatos jelenlétet, legyünk együttérzők magunkkal, próbáljunk különbséget tenni vélt és valós aggodalmak között, és hívjuk vissza gyorsan azt, aki ennyiszer keresett!