Szervek, amik nélkül lehet élni

Az elmúlt 100–150 évben hihetetlen fejlődésen ment át az orvostudomány. Járványokat szorítottunk vissza, antibiotikumokkal korábban halálos kimenetelű betegségeket tudunk gyógytani, és fejlett sebészi eljárásoknak köszönhetően korábban elképzelhetetlen műtéteket és szervátültetéseket lehet végrehajtani. Mindeközben azt is tudjuk, hogy az élővilágban semmi sincs véletlenül, ezért pedig nehezen elképzelhető, hogy az emberi testben lennének olyan szervek, amelyek hiányában ha nem is könnyedén, de komoly odafigyeléssel, gyógyszerekkel, diétákkal teljes élet élhető. Pedig így van.

Mit szólsz hozzá, ha azt mondjuk, hogy

• lép
• vese
• epehólyag
• gyomor
• tüdő
• szaporítószervek
• vakbél
• egy májlebeny
• szívbillentyűk
• egy agyfélteke

nélkül is életben lehet maradni, illetve ezeknek a szerveknek a funkcióját mesterséges eszközökkel vagy a szervezet öngyógyító folyamatai által át lehet venni? Jönnek a részletek!

Élet lép nélkül

A lép az immunrendszer egyik nagyon fontos része, amely részt vesz az immunsejtek termelésében és a vörösvértestek lebontásában is. Rák vagy immunrendszeri megbetegedések, komolyabb balesetes sérülések ugyanakkor alkalmanként szükségessé teszik ennek a 15-20 deka súlyú nyirokszervnek az eltávolítását. Ilyenkor más szerv, például a máj vagy a nyirokcsomók vesznek át a lép szűrő funkciójából, így az érintett beteg teljes életet élhet úgy is, hogy ez a szervecske hiányzik a testéből. Fontos ugyanakkor azt is megjegyezni, hogy lép hiányában az ember sokkal fogékonyabb lehet a fertőzésekre – ennek megelőzésére úgynevezett vakcinációs eljárásokat alkalmaznak akár már a szerv kivétele előtt, vagy azzal párhuzamosan. 

Élet működő vese nélkül

A vese kiemelkedően fontos szerepet játszik szervezetünk működésében, több más feladata mellett ez a kiválasztás szerve, mely az anyagcsere során felhalmozódott vízoldékony anyagcsere-végtermékek eltávolításáért felel, de nagy szerepe van a só- és vízháztartás szabályozásában is. Bár a vese páros szerv, köztudott, hogy nem mindenki születik két vesével, emellett előfordul olyan eset is, hogy valakinek betegség miatt kell kivenni az egyik veséjét, vagy hogy valaki fél veséjét adja oda olyasvalakinek, akinek erre szüksége van. Fentiek miatt azt sokan tudják, hogy egy vesével tulajdonképpen teljes életet lehet élni, azt viszont talán már kevesebben, hogy egy működő vese nélkül is életben lehet maradni – igaz, ilyenkor külső, gépi segítségre szorul az érintett beteg. Mivel ugyanis megfelelő veseműködés hiányában a szervezetben nagyon hamar méreganyagok gyűlnek fel, az ilyen betegek rendszeres dialízisre szorulnak.

Élet epehólyag nélkül

Ez a szervünk az emésztést segíti azzal, hogy a zsírok lebontásához szükséges és egyébként a májban termelődő epefolyadékot tárolja. Néha az ebben a folyadékban lévő anyagok kikristályosodnak és apró kövecskékké, úgynevezett epekövekké alakulnak. Ezek az apró kövek rendszerint nem okoznak bajt, de ha eltömítik az epevezetéket, akkor erős fájdalommal járnak. Ha a helyzet nem javul, szükség lehet az epehólyag eltávolítására, illetve hasonló beavatkozás kellhet daganatos megbetegedés esetén is. Ha ezt a szervet eltávolítják, az epefolyadék a májból egyből a vékonybélbe jut, vagyis ilyen szempontból nincs kieső funkció, ugyanakkor az epehólyagműtéten átesett emberek számára mindenképpen kímélő, zsírban szegény életmódot szoktak javasolni, aminek betartásával e szerv nélkül is zavartalanul lehet élni. 

Élet gyomor nélkül

Bizonyos megbetegedések, például daganatos elváltozások szükségessé tehetik az egész gyomor eltávolítását. A jó hír az, hogy e szervünk nélkül is életben tudunk maradni, mivel manapság műtéti eljárással már lehetséges a nyelőcsövet egyből a vékonybélhez kapcsolni, és ilyenkor ez a bélszakasz veszi át a gyomor szerepét. Az élet persze nem egészen ugyanaz gyomor nélkül: a gyomoreltávolításon átesett betegek számára például nagyon fontos a B12-vitamin megfelelő pótlása, mert ebben az állapotban ez az anyag nem szívódik fel hatékonyan. Fontos emellett az is, hogy a betegek jóval kisebb adagokat, nagyon alaposan megrágva fogyaszthatnak és kerülniük kell a nehéz, zsíros és fűszeres ételeket: általában szükséges kímélniük emésztőrendszerüket, mert a vékonybél nem képes olyan intenzív tágulásra és nagy adag élelmiszer befogadására, mint a gyomor. Ezzel együtt is csodálatos, hogy gyomor nélkül is lehet élni, nem igaz?

Élet egy tüdőféllel

Minden embernek két tüdőfele van. Ha az egyik hiányzik – mondjuk mert tüdőrák kezelésének részeként el kellett távolítani –, a másik áll be annak helyére is, hogy átvegyen a szükséges kapacitásból. Ez a folyamat azonban lassú. Az első időkben a fél tüdővel élő beteg számára a legkisebb fizikai aktivitás, de még a beszéd is megterhelő lehet, sokszor kell levegő után kapkodnia, gyakran kifulladhat, jóval hamarabb kimerülhet. Kellő türelemmel és odafigyeléssel azonban hamarosan sokat javulhat a tüdő kapacitása, és lehetséges fél tüdővel is teljes életet élni. Hát nem lenyűgöző? 

Élet szaporítószervek nélkül

Bár szaporítószerveink (legalábbis azok egy része) szaporodásunkhoz elengedhetetlenek, az életben maradáshoz már nincs feltétlen szükség rájuk. Azok, akiknek valamilyen okból el kellett távolítani egyes szerveiket, vagy a szaporító szervrendszerük nagy részét, a felépülés után teljes életet élhetnek még akkor is, ha egy ilyen műtéti folyamat testileg és lelkileg is nagyon megterhelő lehet. Sőt, egyes szervek eltávolítása mellett még lehetséges az utódlás is. Azok a nők például, akiknek a méhét távolították el, de a petefészkeiket nem, biológiai értelemben lehetnek még édesanyák a petefészkükben termelődő petesejteknek köszönhetően.

Élet vakbél nélkül

Az előbbiekhez képest talán triviális információ, de idekívánkozik: vakbél nélkül minden gond nélkül élhetünk, ugyanis jelenlegi ismereteink szerint ennek a vastagbél közelében elhelyezkedő kis nyúlványnak az emberi evolúció során megszűnt a funkciója, olyannyira, hogy ma nem is tudjuk, mire szolgálhatott valaha. De ez tulajdonképpen jó hír, mert azok, akiknek a testéből ezt a szervet el kell távolítani, nemcsak az akut vakbélgyulladás kínzó fájdalmától fognak megszabadulni, de életük későbbi részében sem kell semmilyen ehhez kapcsolódó kellemetlenségtől szenvedniük.

Élet a máj egy része nélkül

Tudtad, hogy a máj testünk főnixmadara, az ember legnagyobb mirigye, az anyagcsere egyik legfontosabb szerve, melynek súlya egy felnőtt emberben bőven egy kiló felett van, és egészen hihetetlen regenerációs képességgel rendelkezik? Ezért fordulhat elő például, hogy májtranszplantációhoz egészséges ember májából metszenek ki egy darabot, mert a donor testében is hamar újranő a hiányzó rész, és a transzplantációra szoruló ember új mája is hamar a megfelelő méretűre szaporodik fel. Májrákos megbetegedéseknél szükség lehet a máj nagyobb részének eltávolítására, és ebben az esetben is hihetetlen ütemben képes regenerálódni a megmaradt szerv.  

Élet szívbillentyűk nélkül

Szív nélkül nincs élet, ez nem is kérdés. Vannak ugyanakkor a szívünknek olyan részei, melyek egy betegség, például szívroham esetén roncsolódva mesterséges szervekkel pótolhatók. A szívbillentyűk is ilyenek: mesterséges billentyűkkel is jól helyettesíthetők, de használják erre a célra elhunytak és sertések szívbillentyűit is. Ez egyébként olyanoknak is nagy segítség, akik szívbillentyű nélkül születtek.

Élet fél aggyal

Erre azért nem gondoltál, ugye? Bizonyos esetekben, például rendszeres és súlyos, agykárosodást okozó epilepsziás rohamok esetén gyakori gyógymód az úgynevezett hemispherectomia, aminek a során a két agyféltekét összekötő idegrostköteget, a kérgestestet átvágják, és az egyik agyféltekét eltávolítják. Azok, akik gyerekkorukban esnek át ilyesmin, teljes értékű életet tudnak majd élni, mert agyuk másik féltekéje átveszi az összes feladatot. Azok ugyanakkor, akik felnőttként élnek át ilyet, már komoly mellékhatásokkal kell, hogy szembenézzenek, mert előfordulhat, hogy egyik testfelük irányítására képtelenek lesznek. 

Egy hiányzó szerv sosem tréfadolog, addig jó, míg egyben van az ember, és még a legkisebb műtét is komoly stresszt jelent a szervezetnek: nem állítjuk, hogy fél vesével vagy hiányzó léppel pontosan olyan az élet, mint egyébként, csak megsüvegeljük, milyen óriási túlélő az ember és ezzel együtt szívesen olvasunk testünk csodálatos regenerálódóképességéről.