A lelki társ mítosza napjainkban is fellelhető történeteinkben, például Stephenie Meyer Alkonyat sorozatának farkas alakváltói is „bevésődnek” egy adott személybe első pillantásra, és onnantól kezdve a tökéletes társává válnak annak a személynek. Azonban Tyler Jamison, A New Hampshire-i Egyetem emberi fejlődés és családtudományok docense szerint a lelki társ megtalálása helyett csapattársat kellene keresnie az embereknek.
Ezért nem érdemes lelki társat keresni
A kutatások alapján kétféle ember létezik, ha párkeresésről és a párkapcsolat fenntartásáról van szó: azok, akik a sorsban hisznek, és azok, akik a közös fejlődésben. Akik az előbbiben, úgy gondolják, hogy valahol a világban létezik egy személy, akit nekik szánt az ég, hogy van egy lelki társuk. Ha megtalálják ezt az embert, akkor a kapcsolat viszonylag egyszerű és zökkenőmentes lesz közöttük.
Ezzel ellentétben, azok, akik a közös fejlődésben hisznek, úgy gondolják, hogy a jó párkapcsolat nem a fán terem, hanem meg kell dolgozni érte. Meg kell ismernie egymást a két félnek, és a közös élmények mentén együtt fejlődniük, hogy közösen fel tudjanak építeni egy szép párkapcsolatot.
Hogy ki melyik kategóriába esik, nagyban befolyásolja azt, hogy hogyan gondolkodik valaki egy párkapcsolatban, hogyan reagál az eseményekre, és hogy hogyan viselkedik a párkapcsolaton belül. Akik a sorsban hisznek, hajlamosabbak arra, hogy merev elképzeléseik legyenek partnerükről. Hiszen egy kapcsolat vagy a csillagokban van megírva, vagy nem. Ez a gondolkodásmód pedig nem enged sok teret annak, hogy az ember nyitottan és rugalmasan álljon a változások elé.
Ellenben, akik a közös fejlődésben hisznek, számítanak arra, hogy párkapcsolatukban felbukkannak majd problémák, amelyeken, ha sikerül együttes erővel túllendülniük, kapcsolatuk fejlődni fog. A tudósok is azt találták, hogy a sorsban hívők hozzáállása mind a párkapcsolati boldogság, mind a párkapcsolati stabilitás rovására megy. A közös fejlődésben hívők hozzáállása viszont biztosabb talaja a szerelemnek, különösen, ha hosszú távú kapcsolatról van szó.
A közös fejlődés nem zárja ki a szerelembe esést
Korántsem arról van szó, hogy ne tudnának szerelembe esni azok, akik a közös fejlődésben hisznek. Azonban a szerelem csak a kiindulópontja egy kapcsolatnak, nem pedig a végpontja. Kutatások azt találták, hogy a kapcsolati elégedettség idővel csökken. A kapcsolat elején eksztatikus boldogságban fürdőznek a párok, amelyet nem lehet örökké fenntartani, tehát érdemes egyéb pozitív élményeket és érzelmeket beépíteni, amelyek segítenek abban, hogy a kapcsolat kitartson.
A párkapcsolatok elején sok bizonytalan helyzet és érzés merül fel a pár tagjaiban. Mint például:
- „Én is ugyanannyira tetszem a partneremnek, mint nekem ő?”
- „Vajon sokáig együtt leszünk, vagy hamarosan összetörik a szívem?”
- „Vajon ki fog derülni róla valamilyen olyan dolog, amitől teljesen másképp ítélem majd meg a páromat?”
Továbbá, fontos alapja egy párkapcsolatnak, hogy a pár tagjai letisztázzanak néhány bizonytalan pontot kapcsolatukban:
- „Hogyan érzel irántam, és mit gondolsz a kapcsolatunkról?”
- „Te hova látod kifutni ezt a kapcsolatot?”
- „Ugyanolyan elképzeléseink vannak a jövővel kapcsolatban?”
Ha a pár tagjai nem tudják megbeszélni a kapcsolat elején ezeket a kérdéseket, akkor nagy valószínűséggel a későbbiekben sem fognak tudni megoldani ezeknél sokkal nehezebb helyzeteket. Ha viszont a felek tudják, mit gondol és érez a másik, akkor belemerülhetnek a kapcsolat biztonságába és kényelmébe.
A legfontosabb az, hogy miként bánnak egymással a párok
Egy felmérésből az derült ki, hogy a boldog házasságban élő párok mindkét tagja azt éli meg, hogy igazán önmaga lehet párja mellett. Tehát, ha az adott partner nem mindenben pontosan olyan, mint az előre elképzelt álompartner, vonjunk vállat. Fontosabb a kölcsönös bizalom, az, hogy kedvesen és tisztelettel bánjanak egymással a pár tagjai, és hogy a konfliktusos helyzeteket kiabálás, szitkozódás, verekedés és elzárkózás nélkül tudják kezelni.
Szerencsére bárki megváltoztathatja párkapcsolati hozzáállását. Még az is megeshet, hogy a közösen felépített kapcsolat gyümölcse pont azt az érzetet nyújtja, mintha megtaláltad volna a lelki társadat.