A ghosting, vagyis a szellemmé válás főleg a randizás és az ismerkedés világából ismert. Amikor volt valaki az életünkben és egyszer csak nincs, mint egy szellem, akkor ghostingolóval van dolgunk. Hiba lenne azt gondolni, hogy csak a randipartner tűnhet el, mint a kámfor. A munka és az üzlet világa sem mentes a szellemektől. Egyre gyakoribb jelenség, hogy a munkavállalók, munkáltatók, de még az üzleti partnerek is köddé válnak. Senki sem szereti, sőt szinte pusztító érzéseket kelt, ha őt ghostingolják, ennek ellenére mégis sokszor a ghostingolt is szellemeskedik. Vajon miért olyan nehéz egy e-mailt elküldeni ilyenkor?
Amikor a munkáltató olajra lép
Jelentkezünk egy állásinterjúra. Frissítjük az önéletrajzunkat, megírjuk a kért motivációs levelet. Már ekkor örülhetünk, ha kapunk visszajelzést, akkor pedig végképp, ha még interjúra is behívnak minket. Előfordulhat, hogy akár többkörös interjús folyamat vár ránk. Az interjú végén a velünk szemben ülő, szinte már főnökünknek vizionált arc biztosít minket arról, hogy két héten belül visszajeleznek, aggodalomra semmi ok. Majd a sok-sok órányi belefektetett energia után se hírük, se hamvuk. De ennél vannak még erősebb történetek is! Az sem egyedi eset, hogy több próbanap, vagyis ingyenmunka után, de akár annak a visszajelzése után is, hogy elnyertük a pozíciót, felszívódik a munkáltató, és soha többé nem látjuk!
Az álláskeresők hetvenöt százalékát ghostolják a cégek az állásinterjú után. A szörnyű pedig az, hogy ezzel tisztában is vannak. Az Indeed kutatása szerint a munkáltatók csupán huszonhét százaléka mondta azt, hogy nem ghostolt munkavállalót az elmúlt évben. Személyfüggő, ki hogyan dolgozza fel a ghostolást, az azonban nagyon gyakori, hogy ilyenkor a magára hagyott fél önmagában keresi a hibát, gyakori a szégyenérzet és a düh megélése is.
Az önértékelés biztosan károsultja lesz a ghostolásnak, ami érthető módon sokszor hosszú távon is hatással lehet ránk.
Amikor a munkavállaló nem jön el az első napra
A munkavállalók lelkiismerete sem lehet teljesen tiszta. Az Indeed 2021-es kutatása alapján a ghosting egyre gyakoribb. A tavalyi évben a munkavállalók 28 százaléka vallotta be, hogy szó nélkül felszívódott a munkakeresés folyamatában, ami 2019-ben csak 19 százalék volt. A világjárvány következtében egyre felgyorsuló digitalizálódás súlyosbítja a problémát, mert a munkakeresők sokkal több lehetőségből válogathatnak, miközben a munkáltatók jelentkezők százaival szembesülnek. A nagy számok törvénye szerint pedig így sokkal nehezebb kézben tartani a folyamatokat, és sokkal több darabra szakad a felelősség is.
Az interjúk virtuális világba való költözése tovább csökkentheti ezt a felelősséget, hiszen sokkal több interjú letudható ilyen módon, miközben kevésbé alakul ki személyes kapcsolódás, ami mindkét oldal ghostingolását könnyítheti. Mivel a munkavállalók sok esetben több vasat tartanak a tűzben, akár a szerződés aláírása előtti pillanatban is dönthetnek egy számukra jobb lehetőség mellett.
Lehet-e megoldás?
Biztos megoldás nehezen található, de a növekedő számok megzabolázása fontos lenne. A kommunikációnak kardinális szerepe van ebben is, amiben főleg a munkáltatónak van felelőssége. A pontos elvárások és a folyamat tisztázása sokat segíthet az eltűnések elkerülésében. A kapcsolattartás, a nyílt és transzparens kommunikáció pedig bent tarthatja a folyamatban a jövőbeli kollégának megálmodott jelentkezőt. Azonban a munkavállalóknak is szükséges felelősséget vállalniuk, és minden létező lehetőség megpróbálása helyett átgondoltan választani azok közül a pozíciók közül, amelyek valóban illenek szaktudásukhoz, élethelyzetükhöz.
A CIKK SZERZŐJÉRŐL
Szabó Jennifer a Dívány pszichológus szakértője.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
