Jennifer Anders coloradói pszichológus állítja, mi több, Instagram-oldalán be is mutatja, hogyan lehet véget vetni egy pánikrohamnak egyetlen szelet citrommal.
Szorongással élők a világban
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 2019-ben 301 millió ember élt szorongásos zavarral, köztük 58 millió gyermek és serdülő. A szorongásos zavarokat a túlzott félelem és aggodalom, valamint az ehhez kapcsolódó viselkedési zavarok jellemzik, és számos fajtája is létezik. Ilyen például: a túlzott aggodalommal jellemzett generalizált szorongásos zavar, a pánikrohamokkal járó pánikbetegség, a szociális szorongásos zavar, amelyet társas helyzetekben túlzott félelem és aggodalom jellemez, vagy épp a szeparációs szorongásos zavar, amelyre a túlzott félelem vagy szorongás jellemző az azoktól való elszakadás miatt, akikhez a beteget mély érzelmi kötődés fűzi.
Vissza a jelenbe!
A pszichológus a mentálhigiénés tippjére a citromos pánikrohamhekk nevet aggatta, amely, bármilyen meglepő, tényleg hűen tükrözi azt, amit jelent. Jennifer Anders ugyanis azt tanácsolja a videójában, hogy kezdődő pánikrohamnál szeleteljünk fel egy citromot, és tegyünk a szánkba egy darabot belőle. De hogy e trükkben mi a jó, és hogyan fojthat el egy kezdődő pánikrohamot?
Anders szerint a citromos trükk tudatosságot hoz a fizikai testbe és a jelenbe azzal, hogy a gondolatokat a negatívoktól a mostba irányítja.
A savanyú íz tehát nem mást tesz, mint segít leválasztani az elmét a gondolatokról.
Mint mondta, ez a módszer támogatja az agyat és a testet abban, hogy egy pánikroham során visszatérjen a jelenbe, ám a szorongáson nem segít.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Hasznos beavatkozások
A pszichológus szerint az sem baj, ha nincs kéznél citrom, a módszer a savanyú cukorkákkal is működik. Noha Victoria Riordan, egy másik, mentális egészségügyi tanácsadással foglalkozó terapeuta a citrom használatáról még nem hallott, abban egyetért a kolléganőjével, hogy bizonyos ételekkel, például csokoládéval, el lehet kerülni a komolyabb rohamokat.
A szimpatikus idegrendszerünk egy ideghálózat, amely arra aktivál bennünket, hogy gyorsan reagálhassunk egy stresszes helyzetre. Mindazok a szenzoros beavatkozások – például egy íz vagy egy szag –, amelyek segít kirángatni a küzdelmes helyzetből, hasznosak.
„Az érzékszervi tapasztalások kitűnőek erre, mert agyunk az érzékszervek segítségével határozza meg, hogy veszélyben vagyunk-e vagy sem” – tette hozzá Riordan.
Ez zajlik a testben, amikor citromba harapunk
Egy pánikroham alatt a szervezet nehezen tud különbséget tenni a tényleges veszély és a biztonság között.
Mert lehetünk mi teljesen biztonságos környezetben, ha az agyunk és a testünk fenyegetésként értelmezi a környezetünket.
Itt jön be egy szenzoros eszköz, jelen esetben a citrom. Ezt a módszert a tudomány földelési technikának is nevezi: megragadják a fizikai és mentális figyelmünket, hogy – hasonlóan az éberséghez – visszahozzák az elmét a jelen pillanatba. Anders szerint viszont mindez nem igaz azokra, akik egy intenzív élmény miatt kapnak pánikrohamot.
Minden, ami a roham mögött van
Megkérdeztük minderről Hagymássy Zsuzsanna klinikai szakpszichológust és pszichoterapeutát is, aki szerint valóban léteznek „kizökkentő” technikák, de ezek is legfeljebb csak egy éppen kialakuló rohamnál segíthetnek.
A pánikroham egy rendkívül komoly, heves szívdobogással, verejtékezéssel, rosszulléttel, nagyon erős szorongással, halálfélelemmel járó folyamat, amelyben egyfelől a beteg a hétköznapi helyzeteket túlértékelt veszélyként éli meg, másfelől pedig a saját megküzdési képességét értékeli alul.
Mindez pedig csak úgy orvosolható, ha feltárjuk a pánikrohamok mögött húzódó problémákat, és átstrukturáljuk az ezzel kapcsolatos hibás gondolkodást.
Ebben azonban sem egy citromba harapás, sem a roham kialakulásakor váratlanul megcsörrenő telefon nem tud segíteni, csakis egy szakember.
„A leglényegesebb, hogy eljussunk a kiváltó okhoz, és megértsük, hogy az elkerülés nem a megfelelő módszer a szorongás kezelésére. Az emberek természetes hajlama ugyanis az, hogy amikor szorongást tapasztalnak, igyekeznek elkerülni a hasonló helyzeteket” – tette hozzá Hagymássy Zsuzsanna.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés