A női emlő, vagyis mell nagyon fontos szerepet tölt be: anyatejet termel, mely táplálékul szolgál az újszülött számára, és a csecsemő az anya mellbimbóján keresztül fogyasztja ezt a táplálékot. A férfiak nyilvánvalóan nem képesek hasonló feladat ellátására, mégis, évmilliók elteltével is rendelkeznek mellel és mellbimbóval. Ez a tény látszólag ellentmond az evolúciós logikának, amely szerint a túléléshez és fajfenntartáshoz hasznos jellemzők maradnak meg, a haszontalanok pedig eltűnnek a törzsfejlődés során – írja a Discover.
A férfimellbimbó rejtélye régóta foglalkoztatja a tudósokat: Erasmus Darwin (Charles Darwin nagyapja) már a 18. század végén azon töprengett, miért alakította ki a természet ezt a jellegzetességet, ha semmilyen célt nem szolgál. Modern kutatók is beleásták magukat a rejtélybe: Stephen Jay Gould és Richard Lewontin evolúcióbiológusok 1979-ben publikált tanulmányukban azzal érvelnek, hogy az evolúciós logika máshogy működik, mint ahogyan a legtöbben gondolják. Szerintük ugyan a férfimellbimbó nem szolgál a fennmaradás és fajfenntartás számára hasznos céllal, de nem is hátráltatja egyiket sem – akkor pedig minek eltüntetni? Gould és Lewontin úgy vélik, az emberi törzsfejlődés sokkal fontosabb dolgokra koncentrálta az energiáit, mint arra, hogy leszámoljon egy funkció nélküli, de teljesen ártalmatlan szövetdarabbal.
Erasmus Darwin úgy gondolta, őseink valamikor még mindannyian hermafroditák voltak, minden egyed képes volt a tejelválasztásra és az utódok táplálására – ennek maradványa lehet a férfimellbimbó. Ez természetesen téves elmélet, Darwin logikája mégsem jár messze az igazságtól: az embrió fejlődése során ugyanis az emlőszövet korábban (a 4–6. hét környékén) alakul ki, mint hogy a kromoszómák eldöntenék, hogy az utód milyen nemű lesz. Mire kiderül, hogy a magzat fiú lesz, már felépültek az emlőszövetek, melyekkel így egész későbbi életében együtt fog élni. Érdekesség, hogy az emlősök többségénél ugyanez a sorrend játszódik le, a hímnemű egyedeknek mégsem lesznek mellbimbóik. Az egereknél például néhány nappal azután, hogy kialakultak az emlőszövetek, az állat szervezete egy olyan fehérjét kezd termelni, mely a hím egyedeknél lebontja a már felépült szövetet – ilyen szempontból az egerek fejlettebbek az embernél.
Egyébként téves megállapítás, hogy a férfiak ne lennének képesek tejet termelni – különleges körülmények, például rendkívüli szomjúság vagy hormonális rendellenességek hatására a férfiemlőben is megindulhat a tejelválasztás. A mellbimbók a férfiaknál ugyanúgy érzékeny területnek és erogén zónának számítanak, mint a nők esetében: egy kutatás szerint a nők több mint 80 százaléka, a férfiaknak pedig mintegy fele érez erotikus stimulációt a bimbók simogatásának, ingerlésének hatására. Így tehát mégis van hasznuk a férfiak számára is.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
